Szombaton lép életbe az ukrán nyelvtörvény
Mint arról mi is beszámoltunk, január 16-án lép hatályba az ukrán nyelvtörvény 30. cikkelye. A rendelet értelmében nem csupán az oktatási jogokat csonkítják meg, de a szolgáltatói szférában is kötelezővé válik az ukrán nyelv használata, vagyis kizárólag ezen a nyelven adhatnak tájékoztatást termékeikről az eladók, illetve a rendelések és a kiszolgálás is csak ukránul történhetnek, kivéve, ha kifejezetten kérjük, hogy más nyelven beszéljenek velünk. A rendelettel együtt egy új tisztség is létrejön: ezentúl nyelvőrök felügyelik a törvény betartását.
Az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács 2019-ben fogadta el az államnyelvről szóló törvényt, amely fokozatosan lép hatályba: bizonyos rendelkezései majd csak 2030-ban lépnek életbe, több pontja azonban már hatályos. Tavaly július 16-a óta a repülőterek, vasútállomások és autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet az országban. A jogszabály fokozatosan felszámolja a kisebbségek eddigi nyelvi jogait, így a kárpátaljai magyarságot is hátrányosan érinti.
Ez a törvény a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások kivételével kizárólagossá tette az államnyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban, illetve kvótákhoz kötötte a kisebbségi nyelvek használhatóságának mértékét a tömegtájékoztatásban és az oktatásban
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa. A kutató hozzátette, hogy a törvény elfogadásával párhuzamosan egy új tisztség is létrejött Ukrajnában: államnyelvvédelmi biztos őrködik a jogszabály betartásán. A 30. cikkellyel kapcsolatos megnyilatkozásaiban Tarasz Kreminy, aki e tisztséget betölti, egyértelműen hangsúlyozza az államnyelv kizárólagosságát. Fedinec Csilla azonban kiemelte, hogy a jogszabály is egyértelműen fogalmaz: a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél bármilyen nyelven kommunikálhat a szolgáltatást nyújtóval, ha az beszéli az adott nyelvet.
A magyar fodrásztól tehát kérhetem magyarul a hajvágást
– magyarázta a TK tudományos főmunkatársa.
Az kétségtelen tény, hogy 2021. január 16. után Ukrajna területén minden egyes szolgáltatónak kötelessége biztosítania azt, hogy ha hozzá ukrán nyelven fordulnak, és ukrán nyelvű szolgáltatást várnak el tőle, ezt lehetővé kell tennie
– hangsúlyozta Csernicskó István nyelvészprofesszor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a Kárpátalja.ma híroldalának adott interjúban.
Az államnyelvi törvény be nem tartását pénzbírsággal szankcionálhatják, azonban ez a jogszabályi pont csak másfél év múlva, 2022 nyarától lép életbe
– közölte Csernicskó István, hozzátéve: a logikus lépés az, hogy azok a magyar üzlettulajdonosok, szolgáltatók, akik eddig az ismerőseiket, barátaikat magyarul szolgálták ki, bátran szolgálják ki ezután is. Hivatkozzanak nyugodtan arra, hogy nekik a törvény alapján erre joguk van, illetőleg azok a fenyegetések, amelyek pénzbírságról szólnak, jogszerűtlenek, mert a nyelvtörvénynek ez a része még nem lépett hatályba.
Fedinec Csilla arról is beszélt, hogy az új államnyelvi törvényre azért volt szükség, mert a 2017-ben elfogadott oktatási törvény szembement Ukrajna előző nyelvtörvényével, amelyet azóta az alkotmánybíróság megsemmisített. A 2012-es nyelvtörvény szerint ugyanis azoknak a közigazgatási egységeknek a területén, ahol egy adott kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri a tíz százalékot, ez a nyelv az államnyelv mellett hivatalos nyelvként használható. A 2017-ben jóváhagyott új oktatási törvény ezzel szemben korlátozza a kisebbségi nyelvű oktatást, mivel kimondja, hogy az iskolákban államnyelven kell tanítani. A jogszabály tehát a nemzeti kisebbségeket, többek között a százötvenezres kárpátaljai magyarságot fosztja meg attól az alapvető jogától, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban.
A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján Kárpátalján összesen 151 516 magyar él, ez a terület népességének tizenkét százaléka.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
