Pesti Srácok

A WHO főigazgatója is gratulált Magyarországnak a gyors oltási programhoz

A külgazdasági és külügyminiszter Genfben találkozott Tedrosz Adhanom Gebrejeszusszal, aki szerint hazánk a lehető leggyorsabban hajtja végre az oltási programot.

Szijjártó Péter Facebook-oldalán közzétett videójában arról beszélt: Magyarország vezető szerepet tölt be az Európai Unióban a beoltottak lakosságarányos számát tekintve, lassan ugyanis a felnőtt lakosság 25 százaléka megkapja legalább az első vakcinát. A miniszter megköszönte, hogy a WHO semleges állásponton van a vakcinákkal kapcsolatban; mint fogalmazott, nem ideológiai kérdésként tekintett rá, mint például az Európai Bizottság. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország arra törekszik, hogy saját gyártási létesítményt hozzon létre, ami lehetővé teszi, hogy itthon is gyártsunk vakcinát 2022 végétől, amit felajánlunk a WHO számára. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a videóban arról beszélt: azt látja, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban hajtja végre az oltási programot, és a 24 százalékos lefedettség meggyőző. Arról is tárgyaltak a magyar külügyminiszterrel, hogy folytatják a koronavírus elleni egészségügyi intézkedéseket. A WHO főigazgatója szerint fontos a helyi gyártás kérdése, hiszen javíthatja a rendelkezésre álló vakcinák volumenét. Mint fogalmazott: a WHO arra törekszik, hogy támogatást biztosítson Magyarországnak ebben, ha ez szükségessé válik – írja az ATV. A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom gratulált Magyarországnak az oltásokhoz, mint mondta:

Forrás: ATV/Facebook; Fotó: Képernyőfotó

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.