Pesti Srácok

Kevesebb vegyszert használnak a magyar gazdák az uniós átlagnál

Kevesebb vegyszert használnak a magyar gazdák az uniós átlagnál

A 2019-es évben a magyar gazdák hektáronként 1,5 kilogrammnyi növényvédőszert használtak fel, ezzel pedig az uniós tagállamok közül a középmezőnybe tartozunk. A legsikeresebb termék a gyomirtó volt, de az is kiderült, hogy a csigák ellen alig-alig vetnek be valamilyen kemikáliát. A vegyszerhasználat élmezőnyébe Ciprus, Málta, Hollandia, Belgium és Olaszország került.

A Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatgyűjtésére hivatkozva számolt be arról, hogy 2018-as adatokhoz képest ugyan 2,8 százalékkal nőtt a növényvédőszerek használata 2019-ben Magyarországon, de ezzel még így is az uniós átlag alatt vagyunk a tagországok között. Mint írják a növényvédőszerek értékesített mennyisége néhány év kivételével a 2000-es évek óta emelkedett, ez idő alatt csaknem két és félszeresére.

– emelték ki.

PestiSracok facebook image

Gyomirtók az élen

A magyar gazdák és a lakosság legnagyobb arányban a glifozát tartalmú gyomirtó szereket használta a vizsgált évben, az összes növényvédő nagyjából felét tették ki ezek a vegyszerek. A gyomirtókat követően a gomba- és baktériumölő készítmények a leggyakrabban alkalmazott szerek, majd a rovar- és atkaölők. A csigák elleni védekezés azonban nem jellemző.

Kiderült az is, hogy a kukoricatermesztéshez használják a legtöbb vegyszert a termelők: az 1,048 millió hektár termőterületből 954 ezer hektáron használtak valamilyen készítményt. Összességében minden növénykultúrában kilencven százalék felett volt a növényvédő szerek felhasználása.

Az adatok azért nem meglepőek, mert a gomba-és rovarölőknek és a baktérium elleni védőszereknek nincs alternatívájuk, ezért a nagyüzemi termesztésben elkerülhetetlen a használatuk, ellenkező esetben jelentős lenne a terméskiesés.

Forrás: Magyar Nemzet; fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.