Pesti Srácok

Kevesebb vegyszert használnak a magyar gazdák az uniós átlagnál

Kevesebb vegyszert használnak a magyar gazdák az uniós átlagnál

A 2019-es évben a magyar gazdák hektáronként 1,5 kilogrammnyi növényvédőszert használtak fel, ezzel pedig az uniós tagállamok közül a középmezőnybe tartozunk. A legsikeresebb termék a gyomirtó volt, de az is kiderült, hogy a csigák ellen alig-alig vetnek be valamilyen kemikáliát. A vegyszerhasználat élmezőnyébe Ciprus, Málta, Hollandia, Belgium és Olaszország került.

A Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatgyűjtésére hivatkozva számolt be arról, hogy 2018-as adatokhoz képest ugyan 2,8 százalékkal nőtt a növényvédőszerek használata 2019-ben Magyarországon, de ezzel még így is az uniós átlag alatt vagyunk a tagországok között. Mint írják a növényvédőszerek értékesített mennyisége néhány év kivételével a 2000-es évek óta emelkedett, ez idő alatt csaknem két és félszeresére.

– emelték ki.

PestiSracok facebook image

Gyomirtók az élen

A magyar gazdák és a lakosság legnagyobb arányban a glifozát tartalmú gyomirtó szereket használta a vizsgált évben, az összes növényvédő nagyjából felét tették ki ezek a vegyszerek. A gyomirtókat követően a gomba- és baktériumölő készítmények a leggyakrabban alkalmazott szerek, majd a rovar- és atkaölők. A csigák elleni védekezés azonban nem jellemző.

Kiderült az is, hogy a kukoricatermesztéshez használják a legtöbb vegyszert a termelők: az 1,048 millió hektár termőterületből 954 ezer hektáron használtak valamilyen készítményt. Összességében minden növénykultúrában kilencven százalék felett volt a növényvédő szerek felhasználása.

Az adatok azért nem meglepőek, mert a gomba-és rovarölőknek és a baktérium elleni védőszereknek nincs alternatívájuk, ezért a nagyüzemi termesztésben elkerülhetetlen a használatuk, ellenkező esetben jelentős lenne a terméskiesés.

Forrás: Magyar Nemzet; fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)