A Publicus Intézet szerint tízből hat magyar harcolna Magyarországért, ha megtámadnák az országot

Forró drót 2022. június 18. 14:11

A Publicus Intézet május végi reprezentatív felmérése alapján második (51 százalék) megkérdezett inkább harcolna a hazájáért, ha Magyarországot is érintené egy háború. Az 1004 fő megkérdezésével készített országos közvélemény-kutatásból az is kiderült: ha Magyarország támadna meg egy másik országot, már tízből nyolcan nem fognának fegyvert.

Ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, minden második (51 százalék) megkérdezett inkább harcolna a hazája érdekében – derült ki a Publicus Intézet felméréséből. A válaszadók némileg kevesebb mint fele (45 százalék) azonban nem tenne így egy háborús konfliktus esetén. Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor tízből nyolc (83 százalék) válaszadó inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. Ha egy ilyen konfliktusra kerülne sor, akkor csak minden tizedik (10 százalék) válaszadó fogna fegyvert. Abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország, tízből hat (62 százalék) megkérdezett harcolna a hazája megvédéséért. A válaszadók harmada (35 százalék) azonban inkább nem fogna fegyvert ilyen helyzet esetén.

Hazafias Fidesz-szavazók

Ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, a Fidesz-szavazók kétharmada (65 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 44 százaléka, illetve közel ennyi (40 százalék) bizonytalan szavazó inkább harcolna a hazája érdekében. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és bizonytalan szavazóknak az enyhe többsége (54–54 százalék), illetve tízből három (31 százalék) Fidesz-szavazó azonban nem tenne így egy háborús konfliktus esetén. Az aktív státuszúak 56 százaléka, a nyugdíjasoknak meg a 40 százaléka mondta azt, hogy ebben az esetben harcolna hazája érdekében.

Ha Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (93 százalék), tízből közel kilenc (85 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz-szavazók háromnegyede (73 százalék) inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. Ha egy ilyen konfliktusra kerülne sor, akkor csak minden ötödik Fidesz-szavazó (19 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók szintén 4 százaléka fogna fegyvert. Leginkább még a 18–29 évesek (15 százalék) harcolnának, utánuk következnek a 45–59 év közöttiek (11 százalék) és a 30–44 év közöttiek (10 százalék). A 60 évnél idősebbek 3 százaléka nyilatkozott így.

Abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország, tízből nyolc (79 százalék) Fidesz-szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a többsége (54 százalék), illetve közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó harcolna a hazája megvédéséért. Minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, közel ugyanilyen arányban a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói (45 százalék), illetve minden ötödik (18 százalék) Fidesz-szavazó azonban inkább nem fogna fegyvert ilyen helyzet esetén. Ha hazánkat támadás érné, akkor leginkább a 45–59 év közöttiek fognának fegyvert (71 százalék), utánuk a 18–29 évesek következnek (67 százalék), majd pedig a 30–44 év közöttiek (57 százalék). A 60 évnél idősebbek enyhe többsége (53 százalék) szintén harcolna a hazája megvédéséért.