Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A Publicus Intézet szerint tízből hat magyar harcolna Magyarországért, ha megtámadnák az országot

PPestiSrácok.hu Forró drót 2022. június 18. 14:11
A Publicus Intézet szerint tízből hat magyar harcolna Magyarországért, ha megtámadnák az országot

A Publicus Intézet május végi reprezentatív felmérése alapján második (51 százalék) megkérdezett inkább harcolna a hazájáért, ha Magyarországot is érintené egy háború. Az 1004 fő megkérdezésével készített országos közvélemény-kutatásból az is kiderült: ha Magyarország támadna meg egy másik országot, már tízből nyolcan nem fognának fegyvert.

Ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, minden második (51 százalék) megkérdezett inkább harcolna a hazája érdekében – derült ki a Publicus Intézet felméréséből. A válaszadók némileg kevesebb mint fele (45 százalék) azonban nem tenne így egy háborús konfliktus esetén. Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor tízből nyolc (83 százalék) válaszadó inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. Ha egy ilyen konfliktusra kerülne sor, akkor csak minden tizedik (10 százalék) válaszadó fogna fegyvert. Abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország, tízből hat (62 százalék) megkérdezett harcolna a hazája megvédéséért. A válaszadók harmada (35 százalék) azonban inkább nem fogna fegyvert ilyen helyzet esetén.

Forrás: Publicus

Hazafias Fidesz-szavazók

PestiSracok facebook image

Ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, a Fidesz-szavazók kétharmada (65 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 44 százaléka, illetve közel ennyi (40 százalék) bizonytalan szavazó inkább harcolna a hazája érdekében. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és bizonytalan szavazóknak az enyhe többsége (54–54 százalék), illetve tízből három (31 százalék) Fidesz-szavazó azonban nem tenne így egy háborús konfliktus esetén. Az aktív státuszúak 56 százaléka, a nyugdíjasoknak meg a 40 százaléka mondta azt, hogy ebben az esetben harcolna hazája érdekében.

Ha Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége (93 százalék), tízből közel kilenc (85 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz-szavazók háromnegyede (73 százalék) inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. Ha egy ilyen konfliktusra kerülne sor, akkor csak minden ötödik Fidesz-szavazó (19 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók szintén 4 százaléka fogna fegyvert. Leginkább még a 18–29 évesek (15 százalék) harcolnának, utánuk következnek a 45–59 év közöttiek (11 százalék) és a 30–44 év közöttiek (10 százalék). A 60 évnél idősebbek 3 százaléka nyilatkozott így.

Forrás: Publicus

Abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország, tízből nyolc (79 százalék) Fidesz-szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a többsége (54 százalék), illetve közel minden második (47 százalék) bizonytalan szavazó harcolna a hazája megvédéséért. Minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, közel ugyanilyen arányban a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói (45 százalék), illetve minden ötödik (18 százalék) Fidesz-szavazó azonban inkább nem fogna fegyvert ilyen helyzet esetén. Ha hazánkat támadás érné, akkor leginkább a 45–59 év közöttiek fognának fegyvert (71 százalék), utánuk a 18–29 évesek következnek (67 százalék), majd pedig a 30–44 év közöttiek (57 százalék). A 60 évnél idősebbek enyhe többsége (53 százalék) szintén harcolna a hazája megvédéséért.

Forrás: Publicus
Forrás: Publicus

Forrás: Publicus Intézet; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Kapcsolódó témák
közvélemény-kutatás publicus intézet magyar honvédség háborús veszélyhelyzet
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)