Az európai lakosság 18 százaléka inaktív, de Magyarországon lényegesen jobb a helyzet
Az Eurostat adatai szerint az unió lakosságának 18 százaléka inaktív, vagyis olyan polgár, aki sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon nem jelenik meg. Számunkra némi vigaszt jelent, hogy a felmérés szerint Magyarország nem áll ilyen rosszul. Az EU-s átlaghoz képest a magyar lakosság lényegesen aktívabb: a negyedik legjobb eredményt mutathatjuk fel a tagállamok között.
Az Európai Unió lakosságának 18 százaléka inaktív, vagyis olyanok, akik sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon nincsenek jelen – idézte az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) július elején publikált adatait az Index. Az idei első negyedéves statisztika szerint a 15–64 év közöttiek körében tízből valamivel több, mint nyolc ember volt jelen a munkaerőpiacon a vizsgált időszakban (81,8 százalék). Közülük 76,7 százalék számít foglalkoztatottnak, míg 5,1 százalékuk regisztrált munkanélkülinek. 18,2 százalékuk pedig kívül esik az EU munkaerőpiacán.
Romániában a legrosszabb a helyzet: keleti szomszédunkban 25,8 százalék a munkaerőpiacon kívül esők aránya. Szintén nem fényes a helyzet Olaszországban (25,6 százalék), Görögországban (22,8 százalék), Horvátországban (21,8 százalék), valamint Belgiumban (19,6 százalék). A másik oldalon Svédország (8,3 százalék), Észtország (12,3 százalék), illetve Csehország (13,6 százalék) áll. Magyarország épp csak lecsúszik a dobogóról: nálunk ez az arány 13,65.
A kedvező adatokhoz hozzájárulhat, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által múlt pénteken közzétett adatok szerint 2023 júniusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer fő volt, 51 ezerrel több, mint egy éve, míg a munkanélküliek száma 187 ezer fő volt az idei hatodik hónapban, ami 3,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az EU munkaerőpiaci felmérése alapján 44 millióan számítottak inaktívnak az idei első negyedévben:
- 75,5 százalékuk nem keresett, nem is talált munkát, és dolgozni sem akart;
- 20,3 százalékuk bár szeretne belépni a munkaerőpiacra, nem keres aktívan munkát;
- 2,8 százalékuk aktívan keresett munkát, ám nem tudott azonnal a munkaerőpiacra lépni;
- 1,2 százalékuk pedig bár nem keresett, de talált munkát.
Fontos megjegyezni, hogy az inaktivitás nem csupán a munkaképes lakosságot veszi alapul, ami tehát árnyalja a „lustasági” faktort.
- A 15–64 éves inaktívak táborát – vagyis akik se nem tanultak, se nem dolgoztak a vizsgált időszakban – 21 százalék nyugdíjas alkotja;
- emellett 21 százalék azok aránya, akik betegség vagy rokkantság miatt nem tagjai a munkaerőpiacnak;
- 18 százalékuk gyermeknevelés vagy otthonápolás miatt nem dolgozik;
- 15 százalék pedig egyéb okok miatt gyarapítja az inaktívak halmazát.
Fontos megjegyezni egy főként inkább Kelet-Közép-Európára jellemző aspektust, a fekete foglalkoztatást. Többek között ez is magyarázat például a román lakosság uniós viszonylatban magas inaktivitására.
Forrás: Index; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor
