Pesti Srácok

A tálib embercsempészek az erőszakot és a gátlástalanságot is elhozták a magyar határra

A tálib embercsempészek az erőszakot és a gátlástalanságot is elhozták a magyar határra

Amint az a napokban nyilvánosságra került titkosszolgálati dokumentumokból is kitűnik, a tálib titkosszolgálat már az irányítása alá vonta a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészcsoportokat, a végső céljuk pedig az, hogy a bandák közötti harcokat megszüntessék, az iparág irányítását teljes egészében átvegyék. Az üzletből befolyó hatalmas hasznot a tálib vezetés akár terrorfinanszírozásba is forgathatja, ami jelentős kockázatot jelent.

Ahogy arról portálunk is beszámolt, a héten feloldották a titkos minősítés alól és nyilvánosságra hozták azt a nemzetbiztonsági jelentést, amely lényegében az illegális migráció és a terrorizmus összefüggéseit taglalja. A dokumentum egyik talán legfontosabb része, hogy a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészetre szakosodott csoportok vezetése közvetlenül a tálib kormányzat irányítása alá került - írja a Magyar Nemzet.

A mindinkább radikalizálódó csoportok között ugyanakkor megkezdődtek a piac újraosztásáért folyó harcok. Ráadásul az egyes bandákban felbukkanó személyek rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint annak egyik frakciójaként működő, terrorszervezetként nyilvántartott Haqqani-hálózat tagjaival. A jelentés szerint kockázatot jelent egy olyan bűnözői kör megjelenése, amelynek tagjai gátlástalanok és nyíltan vállalják az erőszakot. A szóban forgó csoportok olyan magatartásformát hoztak otthonról magukkal, amely szerint az ellenséges katona megtámadása és legyőzése dicsőséget jelent.

Az egyik csoport TikTokon már nem ügyfeleket toboroz, videói a stílusjegyek alapján az Iszlám Állam és az al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra hasonlítanak. A videókban főként saját harci erényeiket mutatják be. A közelmúltban először fordult elő, hogy ezek a csoportok a szerb rendőrök ellen fordították fegyvereiket. Az úgynevezett erőszakkészség napjainkra a határon is átível, hiszen a csempészek, az utaztatók már magyar határvadászokra is céloztak, ám személyi sérülés nem történt. Emellett szinte mindennaposnak mondható a rendszeres verbális fenyegetőzés és az, hogy fegyvert fognak a határvadászokra.

PestiSracok facebook image

A nemzetbiztonsági jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy a tálibok nemcsak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész-tevékenységet – kiemelten a szerb–magyar határtérségben. Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik – azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a történteket, érdemes felidézni, hogy miután a tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Kabul városát és átvették a hatalmat Afganisztán felett, az országot a világ egyik vezető hatalmává változtatták a különböző bűncselekmények terén, ideértve a pénzmosást, a kábítószer-kereskedelmet és a zsarolást. Pénzügyi műveleteiket nagyban megkönnyíti a havala rendszere, amely a hivatalos bankszektoron kívül működik. Ez magában foglal egy olyan hálózatot, amely lehetővé teszi a pénz utalását egyének és vállalkozások között a határokon át.

Röviden, aki küldeni akar valahová egy bizonyos összeget, az megkeresi valamelyik havaldárt és átadja neki a megjelölt összeget. A közvetítő ezek után felhívja a kollégáját a másik városban vagy éppen másik országban, és közli vele, hogy kinek és mennyit kell kifizetnie. Természetesen levonják a jutalékot. A címzettnek ezek után nincs más dolga, mint hogy felvegye a neki járó summát. A rendszer bizalmon alapuló jellege tehát megnehezíti a pénzeszközök forrásának és rendeltetési helyének azonosítását, így hatékony módja a terrorista szervezetek pénzmozgatásának a világban.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI Fotó: Molnár Edvárd

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.