Bezzegrománia előttünk jár! – Kivéve pénzügyi adatokban és az angolvécék számában
A magyarországi baloldal valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva nagyon szeret Romániával példálózni. Az általuk mintaállamként emlegetett ország azonban a tények alapján nem annyira "bezzegország". Már csak olyan apróságok tekintetében sem, mint a GDP, a lakosság vásárlóereje, vagy éppen az angolvécék száma.
Amint arra a Magyar Nemzet is emlékeztet, az elmúlt években a baloldal részéről számtalanszor, még az Országgyűlésben is elhangzott, hogy bezzeg Románia ebben és abban is megelőzte hazánkat – legutóbb az ellenzéki sajtóban az Eurostat adatait használták fel narratívájuk alátámasztására. Amíg a baloldal az EU statisztikai hivatala vásárlóerő-paritás alapján megállapított rangsorára hivatkozik, addig a Nézőpont Intézet gazdaságkutatói az Eurostat objektív és egyértelmű adatait használták a két ország teljesítményének összehasonlítására.
Az első tény, hogy az egy főre jutó magyar GDP 16 százalékkal magasabb, mint a román. Euróban kifejezve Románia GDP-je piaci árfolyamon számolva 286 milliárd euró, amely 1,7-szerese a magyar 169 milliárd eurónyi bruttó hazai terméknek, miközben Románia 19 milliós lakossága kétszer akkora, mint a 9,6 milliós Magyarországé. Az egy főre jutó GDP piaci árfolyamon számolva Magyarországon 17 400 euró, míg Romániában 15 000 euró. Az Eurostat által kimutatott román előny csak a vásárlóerő-paritással való súlyozásnak köszönhető.
Az is árulkodó, hogy amíg Romániában növekvő, addig Magyarországon csökken az államadósság. Románia államadóssága alacsonyabb, mint Magyarországé, de a tendenciák mégis kedvezőtlenek: 2010 óta 29-ről 47,2 százalékra növekedett a GDP-arányos román államadósság. Ezzel szemben Magyarország GDP-arányos államadósságát az előző évtizedben csökkenő pálya jellemezte: a 2010-es 80 százalékról 73,9 százalékra csökkent, miközben a gazdasági növekedés ütemét hazánk ez alatt az időszak alatt is fenn tudta tartani.
A lap szerint beszédes adat, hogy amíg a románok felének okozna nehézséget „egy váratlan kiadás”, addig a magyaroknál csak harmaduknak. A GDP valóban fontos mérőszám a gazdaság teljesítményének meghatározására, de tévútra vezethet pusztán ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a mutatószám a fejlettséget és a jólétet nem méri. Ráadásul délkeleti szomszédunknál a 2010 és 2021 közötti időszakban romlás tapasztalható: a 2010-es 44,8 százalékról ez a mutató 47,9 százalékra nőtt. Magyarország viszont az elmúlt egy évtized alatt eljutott oda, hogy ez az arány a 2010-es 73,9-ről 33,9 százalékra, azaz hozzávetőlegesen felére csökkent.
A háztartások fejlettségét, komfortja közti különbséget jól mutatja, hogy a románok ötöde angolvécé nélküli háztartásban él, a magyaroknak csak 1,5 százaléka. Egészen pontosan a román lakosság 21,2 százaléka továbbra is olyan háztartásban él, ahol sem kád, sem zuhanyzó, sem vízöblítéses vécé nincs, miközben ez az arány Magyarországon azonos az uniós átlaggal.
Fontos mutató az is, hogy melyik országban élnek meg többen legális munkajövedelemből. Románia egyik jellemzője továbbra is a relatíve magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottság. A 20–64 évesek 68,5 százalékos foglalkoztatási mutatója jócskán elmarad Magyarország 80,2 százalékos rátájától. A munkanélküliségi ráta hasonló képet mutat: Románia 2010 óta kilencről 5,6 százalékra tudta csökkenteni a munkanélküliséget, míg Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 3,6 százalékra esett vissza, ami kétszer akkora csökkenést jelent.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
