Gyurcsány tudtával szivárogtathatták ki az őszödi beszédet – emlékeztet a Magyar Idők

Bő négy hónappal a beszédet elmondó miniszterelnök lemondása után a polgári elhárítás honlapján, anonimizált formában nyilvánosságra is hoztak a beszéddel kapcsolatban két jelentést – hívta fel a figyelmet az őszödi beszéd tízéves évfordulójára írt háttér-riportjában a Magyar Idők, hozzátéve: továbbra sem tudni pontosan, hogy ki vagy kik szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét.

Az ügyben annak idején vizsgálatot indított a Nemzetbiztonsági Hivatal (a mai Alkotmányvédelmi Hivatal), és bő négy hónappal a beszédet elmondó miniszterelnök lemondása után a polgári elhárítás honlapján, anonimizált formában nyilvánosságra is hoztak ezzel kapcsolatban két jelentést. Az első, amely 2007. május 21-i dátummal íródott, a „Gyümölcsöskert” fedőnevű nyomozás eredményeit összegzi, a második, 2009. július 29-i jelentés pedig a „Gerilla” névre hallgató ügy lezárásáról szól. Gyurcsány többször tagadta, hogy a szivárogtatás neki állt volna érdekében, a titkosszolgálati dokumentumokból azonban ennek az ellenkezőjére lehet következtetni. A nyilvánosságra hozott jelentések egyes elemei arra utalnak, hogy a bukott kormányfő tudtával és közreműködésével hozhatták nyilvánosságra a felvételt, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a megszorításokról.

A nyilvánosságra hozott jelentések egyes elemei arra utalnak, hogy a bukott kormányfő tudtával és közreműködésével hozhatták nyilvánosságra a felvételt, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a megszorításokról. A „Gyümölcsöskert” titkosszolgálati akció célja annak feltárása volt, hogy illetéktelenek hallgatták-e le az őszödi kormányüdülőt, vagy a szocialisták közül adta ki valaki Gyurcsány beszédének hanganyagát. A Gyümölcsöskert elnevezésű jelentés kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás. Megállapította, hogy a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket. A titkosszolgálat 2007. május 21. jelentése szerint „a nyilvánosságra hozott kalózfelvétel nem másolata az MSZP részére készült felvételnek. Nem készülhetett titkosszolgálati eszközökkel, azaz sem az épületből, sem kívülről nem hallgathatták le a beszédet.

A felvétel kiszivárogtatóját, megrendelőjét azonban a jelentés szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal nem tudta megállapítani. Azonosították viszont azt az „erősen jobboldali beállítottságú” személyt, aki a hanganyag nyilvánosságra kerülése előtti napon a felvétel birtokában volt, és azt e-mailben továbbította. Az ő kilétét azonban nem tárta fel a titkosszolgálat.

A másik dokumentum a Gerilla fedőnevű művelet lezárásáról készült jelentés, amely az NBH-nál Guevara fedőnéven nyilvántartott személy tevékenységét és az őszödi beszéd kiszivárogtatásában játszott szerepét dolgozta fel. „Guevara” a második jelentés leírása alapján egyértelműen Rózsa-Flores Eduardo újságíró, a délszláv háború veteránja, akit 2009-ben (vagyis két évvel az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után), Bolíviában öltek meg a helyi biztonsági erők.

„Mint utólag kiderült, célszemélyünk csak a legszűkebb környezetével osztotta meg utazásának valódi célját…” – áll a dokumentumban, azaz a terrorizmus gyanújával őt akkor már másfél éve megfigyelés alatt tartó titkosszolgálat sem tudta, miért ment valójában Rózsa-Flores Dél-Amerikába. Mielőtt Bolíviába utazott volna, Rózsa-Flores Kepes András riporternek arról nyilatkozott, hogy Santa Cruzba indul, a Morales-rendszer ellen lázadók kérésére, megszervezni a város és a tartomány katonai védelmét. Arról is beszélt, hogy attól tart: meg fogják ölni Bolíviában. Egy megállapodás szerint azonban a felvétel titokban maradt egészen Rózsa-Flores haláláig. A dokumentumokban az olvasható, hogy a „Guevara” nevű célszemély elmondása szerint „az őszödi miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a miniszterelnökkel és a frakcióval egyeztetve szervezte meg az inkriminátum (azaz a beszéd hanganyagának) nyilvánosságra hozatalát”. […] „Guevara elmondása szerint a beszéd kiszivárogtatására azért volt szükség, hogy időt nyerjenek, továbbá valamilyen módon eltereljék a figyelmet a költségvetési vitákról, illetve rávilágítson az ország rettentően rossz gazdasági helyzetére. A nyilvánosságra hozatalban az MSZP azért választotta a jobboldal/ellenzék bevonását, mert az elhangzás és a médiába kerülés között eltelt hosszú idő magyarázkodásra kényszerítette volna őket” – áll a dokumentumban.

A teljes cikk ITT olvasható. A vezető kép a 2006. október 23-i tévéfelvételek pillanatképe.