Közel ötszáz éve, 1526-ban zajlott le a magyar történelem egyik legfájóbb veresége, a mohácsi csata, ahol a hazánkat már egy jó évszázada egyre agresszívabban támadó oszmán hadsereg tönkreverte II. Lajos magyar király csapatait. A magyar történelem során sokszor voltunk hajlamosak sorsfordító pillanatokra hivatkozni, keseregni, azonban a mohácsi csatát nem lehet másképp definiálni, mint tragédiaként, amelyet követően a Magyar Királyság megszűnt európai nagyhatalomként létezni. Ami még fájóbb számunkra, nemcsak az oszmán törökök pusztítása és a 150 éves uralmuk, hanem a csatát és a török hódítást követő, a magyarokat folyamatosan gyengíteni igyekvő Habsburgok térnyerése, akik nem engedték, hogy talpra álljunk és visszanyerjük erőinket. A veszély azonban sosem múlik el, a mohácsi vész és a magyar történelem összes sorsfordító tragédiája azt üzeni nekünk, hogy nem torzsalkodhatunk egymással, de leginkább azt kell megjegyeznünk, hogy a saját sorsunk csak a saját kezünkben van jó helyen, az idegen befolyás és külföldi érdek sosem akarja a magyarság virágzását, érkezzen az Nyugatról vagy akár Keletről.
1526. augusztus 29-én a mohácsi síkon elbukott a Magyar Királyság, Szulejmán többszörös túlerőben lévő reguláris és gyülevész hadai biztató magyar kezdés után elsöpörték a mintegy 25 ezres magyar hadsereget, II. Lajos király a Csele-patakba fulladt, az út nyitva állt Buda felé, a központi hatalom helyett káosz lett úrrá a királyságon, a hazánknak segítő, menekülő külföldi zsoldosok pedig inkább tovább mélyítették a nagy sebet a magyar anyaföldön, mint segítették volna begyógyítani, és akkor még nem beszéltünk a törökök kegyetlen pusztításáról, akik Budát is kifosztották. Lehet lamentálni arról, hogy Szapolyai János vajda szándékosan maradt-e távol a csatától mintegy 20 ezer harcosával, lehet a rossz helyszínválasztást is hibáztatni, a lényeg azonban nem változik. A külföldi udvaroncokkal teletűzdelt budai királyi udvar, az egymással is marakodó magyar főurak és a fiatal, befolyásolható király a vesztébe rohant és magával rántotta a magyar nemzetet.
Ha nem a magyar érdek irányít, összeomlás következik
Sokat lehet beszélni a kiváltó okokról, a Habsburg térnyerésről és az álságos keresztény szólamokról, hiszen a hódító iszlám ellen jórészt csak szavakkal segítettek szokás szerint, így ezek a koporsószögek végül együtt tették sírba Európa egyik vezető hatalmát. A néhány évtizeddel korábban Hunyadi Mátyás uralkodása alatt fénykorát élő Magyar Királyság összeomlott, pedig Mátyás alatt az egész kontinensen csupán a franciáknak volt hasonló nagyságú éves bevétele, mint a Magyar Királyságnak. Hunyadi János és fia munkáját pillanatok alatt tönkre lehetett tenni, hiába harcolt a nándorfehérvári védő évtizedeken keresztül a török ellen és tett meg mindent Mátyás is, csak elodázni tudták az összeomlást. A kesergők véleményével ellentétben azonban, akik szerint úgyis mindegy volt, látható, hogy a magyarok képesek a sokszoros erőfölény ellenében is sikereket elérni, hiszen Hunyadi János korában sem gondolták volna, hogy a Magyar Királyság ellen tud állni az oszmánok növekvő hatalmának, mégis sikerült.
Érdemes itt megjegyeznünk azt is, hogy amikor bajban voltunk, csak magunkra számíthattunk a múltban is, ahogyan most is, hiszen emlékezzünk arra, hogy a tatárjárás során az ugyancsak germán Habsburg Frigyes nemhogy segített volna a végveszélybe került keresztény társán, a Magyar Királyságon, hanem megtámadta hazánkat és területeket foglalt el a nyugati határszélen, miközben Európát védtük a mongolok pusztító dühétől. A magyaroknak volt annyi erejük, hogy az ország harmadát-felét elpusztító tatárjárást követően is sikerült visszaszerezni a Frigyes által elfoglalt területeket, amikor IV. Béla kiebrudalta a sáskákat a Magyar Királyság területéről, de nem mindig van szerencsénk és elég erőnk a pusztítások után, sokszor rengeteg időbe telik, hogy talpra álljunk.
Magyarország a török hódoltság korában. Ahogy Trianonnál, így Mohács után is elvesztettük területeink nagyobb hányadát, de mindig volt visszaút. Tervezte: Dr. Baróti Lajos. Rajzolta: Hátsek Ignácz.
Mongol, török, Habsburg? Sosem adtuk fel a reményt
Az oszmánok hódítása 150 évig tartott, a kivéreztetett és Európát önzetlenül őrző magyarok azonban ekkor sem lélegezhettek fel, hiszen a török kiűzésével a Habsburg-rabiga következett, akik módszeresen igyekeztek tovább gyengíteni a magyarságot, a germán hatalmi törekvések több évszázados munkáját folytatva. Már a honfoglalás korától kezdve szálka voltunk a szemükben, amikor csak lehetett, támadást indítottak ellenünk. A török kivonulását követően az utolsó erejüket szedték össze a kurucok, akik II. Rákóczi Ferenc vezetésével 1703-tól nyolc éven keresztül küzdöttek a szabadságért, a külföld akkor is csak ígérgetett, ahogy magunkra maradtunk 1848-ban is. Természetesen az I. világháborúban való részvételünket sem mi akartunk, azonban úgy verték el rajtunk a port, mint a főbűnösökön, és a trianoni békediktátum után a fennmaradásunk is megkérdőjeleződött. Ezt követően már csak hab volt a tortán a II. világháború tarvágása, ahol két gonosz között igyekeztünk fennmaradni, a szovjet kommunisták és a nácik végül bedaráltak minket, és újból mi lettünk a bűnbakok mások bűneiért, mi lettünk a bűnös nép.
Az utolsó mohácsi vereségünk a kommunista rémuralom volt
Kálváriánk itt sem ért véget, hiszen a sokszor megkínzott és meggyalázott magyarság a pokol legmélyebb bugyraiból szalajtott kommunista söpredék ellen is fellázadt, a külföldi bátorítók azonban ismét csak szavakban voltak erősek, tettekben nem, így magunkra maradva küzdöttünk a világ legerősebb hadseregével, a szovjettel, akik vérbe fojtották a magyar forradalmat és szabadságharcot. De mégsem ők győztek! Negyven kegyetlen esztendő kellett, hogy lerázzuk ezt a rabigát is, hogy az újabb és újabb Mohácsok után ismét a saját kezünkbe vegyünk a sorsunkat, de ez az út is rögös volt 1990 után, a kommunista polip ugyanis még nem vette le végleg csápjait hazánkról, és most is itt élnek köztünk követőik, leszármazottaik. Az évszázadok alatt bennünket, magyarokat kizsigerlő és felhasználó külföldi érdekcsoportok most sem tettek le arról, hogy végleg gyarmattá váljon ez a szabadságszerető és öntudatos büszke nép, ugyanis a kommunizmus évtizedei alatt belénk igyekeztek verni a “merjünk kicsik lenni” szlogent, amit a rendszerváltás után folyamatosan próbálnak behajtani a magyarokon, ismét sikertelenül. A külföldről érkező beavatkozás a magyar választásokba, a magyar érdek helyett csupán a külföldit néző magyarországi baloldal pedig most is vergődik, most is igyekszik végrehajtani a külföldről érkező parancsokat, mindezt a magyar emberek akaratának ellenére.
Nem kell már több Mohács
A világjárvány és a háború korát éljük, ismét gyülekeznek, sőt, felettünk is vannak a sötét fellegek, ilyenkor pedig újult erővel támadnak a magyarság ellenségei és aktivizálódnak a hazaárulók is. Ne engedjük az újabb Mohácsot, mert hiába emeli fel ismét a fejét egy nemzet hosszú szenvedés után, pillanatok alatt a porba lehet hullani, elég egy rossz lépés, elég, ha idegen érdekek győzedelmeskednek a magyarok felett. Nekünk pedig nem kell még egy Mohács. Az már végzetes lenne.
Utálom a hazudozást
2023-09-01 at 02:20
Az egy hülye duma, hogy “ az utolsó vereségük a kommunista rémuralom volt”!
A kommunizmus nem elpusztította a magyar népet, mint a mohácsi vész alatt a török túlerő, hanem újjáépítette a 2.világháború romjaiból. Akkoriban A NEMZETI VAGYON TELJES MÉRTÉKBEN A MIÉNK VOLT. , az összes termelő üzem, a mezőgazdaság, a föld, az ingatlanok, Mo Sokkal gazdagabb volt a kommunizmus alatt, mint most, mert akkor minden állami tulajdonban volt, most meg külföldi tulajdonba játszották át potom pénzért.
Orientál
2023-08-31 at 13:00
Ahogy a liberálisok zöldek mára teljesen együtt politizálnak a kádári diktatúra embereivel és utódaival Lendvaiékkal Gyurcsányékkal Cseh Katalinékkal Szabó Tímeáékkal …. és ők együtt összeálltak a zsidózó fasiszta jobbikosokkal.
Bukohill
2023-08-29 at 23:14
Esti Kornél 2023-08-29 at 12:02 szépen összefoglalta, aki többet szeretne a tudni a Fuggerek Mohácshoz vezető működéséről, annak (az MTA örök szégyenére) Mika Waltari: Mikael című könyvét ajánlom (különösen a 780. oldaltól).
Egyebekben pedig Kolozsvári Grandpierre Endre: Lajos király három halála és négy temetése című művét.
egresi istván jános ernő
2023-08-29 at 21:38
Hesslermarsallfővezértábornagygeneralisszimusz, 2023-08-29 at 18:16:
Kedves Kommentárs!
Így van, mi magyarok, soha ne vesszünk össze a valláson, ez nem lenne Jézus Krisztus követése…
Anonim Andras
2023-08-29 at 19:06
Összeköt bennünket a múltunk, az evezredeket sejtető ősi nyelvünk,a lehanyatlo, egyben újra sarjado családi kötelékeink ténye, a jovonk a folyamatos nemzetté nemesules remenye.
Hesslermarsallfővezértábornagygeneralisszimusz
2023-08-29 at 18:16
egresi istván jános ernő2023-08-29 at 18:04
Kedves Kommentárs!
A valláson biztos nem fogunk összeveszni.
Ráadásul lassan – de sajnos biztosan – távolodom a reformációtól.
Ahogyan az utóbbi években a református egyház számos közéleti kérdésben megnyilvánult – főleg az újkeletű degenerációk kapcsán (LMBTQ-téboly és bűntársai) – attól hányingerem lett és van.
A normalitást mára a kereszténységen belül számomra – ismétlem: számomra – az ortodox egyház (konkrétan az orosz ortodox egyház) képviseli.
……………….
Mindenesetre sajnos nagyon úgy néz ki, hogy lassan körvonalazódik egy újabb “Mohács”, és jottányit nem vigasz, hogy ez esetben egyáltalán nem csak a mi számunkra, hanem egész Európa számára.
egresi istván jános ernő
2023-08-29 at 18:04
Hesslermarsallfővezértábornagygeneralisszimusz, 2023-08-29 at 17:26:
Köszönöm, hogy megtisztelt a soraival, azzal, hogy egyetért az általam leírtakkal – amelyek, nyilván, a hivatkozott forrásokon alapulnak.
Egyébként meg, tetszik ez a sarkosan megfogalmazott, de tagadhatatlanul realista, valóságon alapuló hozzászólása, nem elvontan elmélkedett!
(Még csak annyit: Én meg római katolikus vagyok, de a lényeg az, hogy a kereszténység és a magyarságtudat kössön össze minket, és akkor “a pokol kapui nem vesznek erőt rajtunk”.
A Habsburgokat nem “utálom”, de – természetesen – a piedesztálra emelésüket, vagy valami hamis nosztalgiázást sem tudok elfogadni, amennyire ismerem a család-történetüket, kevesebb a botrány náluk, mint más, korabeli dinasztiában.
Talán nem fognak “megkövezni” a kommentelő-társaim, de a Habsburg-uralmat illetően, a Kormányzó Úr, szerintem, egy elgondolkodtató összefoglalást adott, íme:
„Aki történelmünket ismeri, tudja, hogy éppen egy évvel születésem előtt hozta létre Deák Ferenc, „a haza bölcse”, Ausztria és Magyarország között a „kiegyezést”, ahogyan Budapest és Bécs kölcsönös megbékülését nevezni szokás. Amióta Habsburg I. Ferdinándot 1527-ben megkoronázták, a magyar nemesség és a Habsburgok állandóan viszálykodtak, akárcsak a német-római szent birodalomban a fejedelmek és a rendek. A Kossuth vezetése alatt lefolyt 1848-49-es szabadságharcban a Habsburgokat a magyar tróntól megfosztották, és Ferenc József, az ifjú uralkodó, csakis az oroszok segítségével – akik akkor hatoltak be először hazánkba – tudta uralmát Magyarországra ismét kiterjeszteni. 1867-ben aztán Magyarország ősi szuverenitását újra elismerték. Ferenc József megkoronáztatta magát, és független, alkotmányos magyar kormányt nevezett ki.”
Horthy Miklós: Emlékirataim, Európa – História, Budapest, 1993.
Ami az első világháború okait illeti, írtam róla, a lényeg az volt, hogy a Monarchiát szétrombolják – és a könyvében ezt bizonyító Fejtő Ferenc szociáldemokrata volt, nem is konzervatív…)
Hesslermarsallfővezértábornagygeneralisszimusz
2023-08-29 at 17:26
egresi istván jános ernő2023-08-29 at 12:08
Egyetértek a hozzászólásaival és ha megengedi pár gondolattal azokat kiegészítem, mert amúgy a cikk hemzseg a közhelyektől és lózungoktól nem beszélve a giccses hazaffyaskodásról benne:
1. A ’90-es évek közepén éppen a Magyar Nemzetben jelent meg egy cikk – sajnos, hogy nem őriztem meg gondosabban -, amelyben tételesen, számok szerint (számszakilag, jó “könyvelőileg”) leírta a szerző, hogy mibe került a Habsburg Birodalomnak a török elleni védekezés? Nos röviden: az “Indiák” (értsd: az újonnan felfedezett Amerika) kincseinek a 90%-a ment el erre a hadakozásra!!!!!!!!!!!
Már akkori, de mai ésszel is felfoghatatlan pénztömegről beszélünk! Ennek töredéke (sem nagyon) folyt be a három részre szakadt országból.
Én szívből utálom nyakas kálvinistaként a Habsburgokat, de a tények előtt fejet kell hajtsak: igenis törődtek az ország védelmével, a végvárakkal, költöttek rájuk bőven, nélkülük “fasorban” sem lettünk/maradtunk volna.
2. Nem a mohácsi csatavesztésen kellene vekengenünk, hanem az azt követő elherdált 15 éven Buda 1541-es elfoglalásáig (mely napra pontosan a mohácsi csata napjára esett), ugyanis addig NEM VOLTAK TÖRÖK CSAPATOK AZ ORSZÁGBAN!!!! És ennek a 15 év “kegyelmi időnek” az elvesztegetése az akkori magyar uralkodó politikai osztályok mérhetetlen – nem bűne, annál sokkal több – hibája!!!
3. Számomra döbbenetes az a világraszóló sírás-rívás, amit a történelmi csapásaink miatt már évszázadok óta – hála (???) az írástudóinknak, ide értve a történész-irodalmárokat is (jó, ha észben tartjuk, hogy a történetírás IRODALMI műfaj!!!) – rendezünk, többek között az amúgy – elismerem – csodálatos szövegű és zenéjű (amelyet Erkel a Gotterhaltéból gyúrt át!!!) Himnuszunk eléneklésekor/hallgatásakor. Azért sírunk-rívunk, mert nem ismerjük más népek – kibaszottulkurvaszar – történelmét. Ne menjünk messze: észtek, lettek, finnek, litvánok történelme. Olyan mocskos szartömeg, hogy ahhoz képest a mi fingatásunk óvodai kiscsoportos foglalkozás volt (nem mellesleg Hitler számára a balti népek, finnek voltak az északi embertípus prototípusai, a II.vh-ban abszolút árjáknak minősítette őket és csakis őket – a maga szempontjából megalapozottan: a Német Lovagrend/ek megtették a magukét évszázadokon keresztül , annyi “beöntést” csináltak rajtuk, hogy abszolút szőke, kékszemű árjákká “lettek” (…észtek, finnek, litvánok)…:))))))))))))
A magyar történelem ugyanis egyébként: HATALMAS SIKERTÖRTÉNET!!!!!!!!!!!!!!!!
Annyi mocsokság után még mindig itt lenni, magyarként: mi más ez, ha nem sikertörténet!!!???!!!!????!!!!!
4. Szapolyait tegyük már helyre: esze ágában nem volt NEM OTT LENNI A CSATÁBAN!!! Akkor ez minden feudális úrnak kutyakötelessége volt. El is kezdte szervezni a hadakat, de akkor nemhogy internet, nemhogy rádió, szikratávíró nem volt, de alig volt kommunikáció. És a király az egyik üzenetével hadba parancsolta, a másikkal meg maradásra utasította. És egyébként az egész Alföld egyetlen hatalmas mocsárvilág volt. Azon átkelni egy hadseregnek borzasztó nagy feladat volt akkoriban. Logisztika! uraim! Logisztika! Nem mellesleg Szapolyai öccse, György ott volt Mohácsnál és el is esett annak rendje-módja szerint, ha lehet így fogalmazni.
5. Jó, ha észben tartjuk, hogy a LIBERALIZMUS akkor mutatta meg először gyalázatos arcát nálunk!!! Mátyás halála után itt olyan szabadsága lett az uralkodó osztályoknak, amilyen akkor még a civakodó itáliai és Német-római Császárságban sem volt senkinek, utóbb talán a lengyel nemesi köztársaság ismételte meg, érdekes módon ugyanolyan végkimenetellel, mint nálunk Mohács után (ők is három részre szakadtak és még hosszabb időre is, mint mi). Szóval a parttalan szabadság – az egyéni önzés totális kiteljesedése – nyílegyenesen vezetett 1541-hez!!! És ez a legfőbb oka a török hódoltságunknak.
A mérhetetlen és parttalan “”””szabadság””” és az ezzel törvényszerűen együttjáró korlátlan egyéni szabadság és szabadosság!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Na ennek kell véget vetni, de mielőbb, amíg nem késő!!!!!!!!!!!!!!!!
Ez – EZ!!!!! – az igazi tanulsága “Mohács”-nak.
Ezért ide egy keményen fegyelmezett, katonai fegyelem által keményen korlátozott katonai demokráciára van szükségünk, amely minden katonája számára – kezdve a közkatonákkal!!! – biztosítja a létezés kulturált kereteit, de el is várja tőle, hogy szálljon harcba, ha az kell!!!
A degenerált liberalizmust pedig annak képviselőivel együtt ki kell irtani!!!
Az írmagjukat is – legyenek akármilyen származásúak!!!!
3 millió VS. 2 millió
2023-08-29 at 16:21
3 millió VS. 2 millió, az nem olyan nagy különbség, ha azt vesszük, hogy ennyi olvadt le, egy választási ciklus alatt, a JOBBIK – ról!
Az EU – s átlagnál is, sokkal több Magyarországon, az RTl – t, ATV – t, TELEX – et, INDEX – et, messiásként váró / néző, és imaként mormoló, tanulatlan bugris, akik nem tudnak önállóan gondolkozni, és önmegsemmisítésre is képesek lennének tudatlanságukban, ha nem lennének a FIDESZ – re szavazók!
Annyira primitívek a magyar választók, hogy ha a FIDESZ nem játssza ki a háborús kártyát „Mindent elveszthetünk, de semmit sem nyerhetünk”, akkor vidéken is sok helyen, a libsik nyernek. A FAS*KALAP zombi választók, már elfelejtették, hogy a kommunisták: Antal, Gyurcsány, Horn, Gönc, szétlopták teljesen az országot, több – száz gyár / cég, több százezer – milliárd forintnyi vagyon, még a tározókat, szolgáltatásokat is eladták (közüzemi szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások, gáz-tározók, olajvezetékek, villamos energia hálózat, MÁV Cargo, stb…),IMF hitelfelvétel, 2008 – ban, 20 milliárd euró, és az bizony nem Orbán a Ge*ci volt, nem is Mészáros Lölő, meg Tiborcz!
Ha a libsik nyertek volna, most lenne több mint egy millió munkanélkülink, olaj, gáz, áram, nuku, vagy megfizethetetlen, a fas*kalap pesti proli a 10. emeleten üthetné ki a paneljának a falát, a kéménycsőnek, és mehetne fát gyűjteni a közeli erdőbe!
Zolee
2023-08-29 at 16:14
Ha már történelmi összefoglalót tart Stefka úr jó lenne pontosan:
1. A tatárjárás során nem Habsburg Frigyes,hanem Babenberg Frigyes foglalta elaz ország nyugati részét. Halálával ki is halt a Babenberg dinsztia.
2. “mikor bajban voltunk, csak magunkra számíthattunk a múltban is” már a mohácsi csatában is komoly külföldi haderő (csehek,lengyelek) érkezett, és a közhidelemmel ellentétben a mohácsi csatában egy nagyon jól felfegyverzett magyar sereg állt szemben a török haderővel. Sajnos abban az időben a törökökkel szemben ez kevés volt.
3. A Habsburgok nélkül valószinűleg nem három részre szakadt volna az ország,hanem az egész országot megszállták volna a törökök, és Habsburg segítség nélkül nem 150 évig lettek volna itt.
4. Igen kerüljük el a következő mohácsot – nem szabad kilépni az Európai Unióból.
egresi istván jános ernő
2023-08-29 at 15:03
Esti Kornél, 2023-08-29 at 14:38:
Nagyon szép az idézet, és – mivel igyekszek pozitív gondolkodású lenni – ezért rám az “édes derűre szán” vonatkozik…
Szeretem a történelmet, és a történelemről (mint mindenről) “sine ira et studio” kívánok véleményt alkotni; ez a magamnak felállított zsinórmérték.
Esti Kornél
2023-08-29 at 14:38
egresi istván jános ernő2023-08-29 at 14:12
“Minden éj s napon pedig, lesz ki búra születik.
Minden nappal s éjszakán, lesz kit édes derűre szán.
Lesz kit édes derűre szán.
S lesz, kit sötét éjre szán”
William Blake
egresi istván jános ernő
2023-08-29 at 14:12
Esti Kornél, 2023-08-29 at 12:59:
Hozzászólásában leírtakat, az újabb és alapos forrásmunkák alapján (fenntartva tehát a korábbi hozzászólásomban leírtakat /12:08/), nem osztom:
Szulejmán 1526-os visszavonulásának az okai:
A birodalom keleti határairól kedvezőtlen híreket kapott, az időjárás rosszra fordult, ez a további, eredményes hadviselést akadályozta, a seregnek az élelmiszer-ellátása nem volt megoldott, Szerémség és Buda között, jelentős település, ekkor még nem került a törökök kezére. Szulejmán tudta, hogy sem Szapolyai János, sem Frangepán Kristóf, nem ért oda Mohácsra, és a magyarok – esetleg – milyen nagyságú haderővel támadhatják meg a törököket.
Szulejmán számára Szapolyai János vazallus királysága csak taktikai cél volt, és nem stratégiai. Fráter György követeinek az 1540-ben, a Portára történt megérkezésével, a szultán számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Szapolyai-párt nem képes a csecsemő János Zsigmond (a soha meg nem koronázott II. János) érdekeit megvédeni, és Szulejmán 1541-ben, Ferdinánd Buda alól visszavonuló seregét szétverte, majd a jól ismert csellel Buda várát bevetette. (Már idéztem a szultánt: “„Célom tulajdonképpen az volt, hogy Buda székvárosát az iszlám egyik házává tegyem, és Magyarországot birtokomba vegyem győzelmes kardom segélyével.”).
Szulejmán János Zsigmondot Erdély „szandzsákbégjévé” tette, ezzel „indult el” az Erdélyi Vajdaság – a szultánok vazallus államát jelentő – fejedelemséggé válásnak az útján. A szultán a Szapolyaiak vazallus királyságát felszámolta; ugyanis a korábban, a Szapolyaiak által uralt, közép- és kelet-magyarországi területek (ide nem értve tehát Erdélyt), az Oszmán Birodalom részeivé váltak, Buda pedig pasáknak lett a székhelye, 145 évig.
Az Erdélyi Fejedelemség, vazallus volta ellenére, korlátozott, relatív önállósággal, mozgáslehetőséggel bírt, annak köszönhetően, hogy kívül esett, távol volt a török hadak fő-felvonulási útvonalától, amely – a Kárpát-medencében – továbbra is, elsődlegesen, a Duna két partját jelentette, a Nándorfehérvár – Buda útvonalon (esetleg tovább is, nyugati irányba).
Pálffy Géza alapos tanulmánya (“A másfél évszázadnyi török uralom mérlege”, Internetről letölthető!), mérvadó:
“Magyarország a mohácsi csatát követően tehát a 16. század két legjelentősebb nagyhatalma fegyveres küzdelmének hadszínterévé vált. Valójában nem a magyar sereg 1526. augusztus 29-én néhány óra alatt bekövetkezett szinte teljes pusztulása, hanem a nagyhatalmi viszonyoknak a csata által kiválóan jelzett megváltozása hozott igazi korszakváltást, jelentett gyökeres fordulópontot a Magyar Királyság történetében. Ettől kezdve Magyarország sorsáról évszázadokon át e két nagyhatalom székvárosában, nevezetesen előbb főként Isztambulban, utóbb pedig Bécsben döntöttek. Más alternatíva sajnos pusztán illúziók szintjén létezett. Magyarország önmagában a nála ötször nagyobb területű, mintegy négyszer tekintélyesebb lélekszámú, hatalmas gazdasági és katonai fölényben lévő Oszmán Birodalommal szemben semmiféle lehetőséggel nem rendelkezett az ellenállásra. Sőt valójában léte, megmaradása volt az igazi tét! Ezt kiválóan jelezte, hogy Szulejmán szultán legfőbb céljának, Ferdinánd király bécsi székvárosának elfoglalására tett kísérleteivel (1529: bécsi és 1532: kőszegi hadjárat) az egész országot egyszerre szerette volna birodalma részévé tenni. Mivel e célkitűzés megvalósítása — szerencsére — még az óriási erőfölény ellenére is meghaladta a keleti nagyhatalom lehetőségeit, a szultán hamarosan új stratégia mellett döntött: Magyarországot fokozatosan kebelezi be és így közelíti meg az osztrák fővárost. Ennek az új koncepciónak a jegyében foglalta el 1541. augusztus 29-én a középkori Magyar Királyság egykori fővárosát, Budát.”
“Mivel az egyre kisebb területre apadó Magyar Királyság még mindig tekintélyes bevételeiből a mintegy 100-120 végvárban szolgáló 20-22 000 főnyi állandó szolgálatot teljesítő katonaság zsoldját csak körülbelül 25-30 százalékban tudták fedezni, a maradék összeget az osztrák és cseh tartományokból, valamint a Német-római Birodalomból kellett, pontosabban kellett volna biztosítani. A magyarországi törökellenes határvédelmi rendszer fenntartása még a Habsburgok osztrák ága által irányított egész Duna-menti monarchiát is óriási pénzügyi nehézségek elé állította. A nagyhatalom éves összbevételei (kb. 2 000 000 rajnai forint) ugyanis a magyar-horvát határvédelem évente szükséges költségeire (kb. 1 700 000-2 100 000 rajnai forint) csak akkor lettek volna elegendőek, ha a közép-európai birodalom minden jövedelmét csaknem kizárólag erre fordítják. A Habsburg Birodalom országai és tartományai tehát összességükben sem lehettek képesek a törökellenes határvédelem rendszeres finanszírozására! Ennek ellenére Magyarország a 16-17. században fennmaradásához — amely egyúttal a tőle nyugatra fekvő tartományok védelmét is jelentette — óriási katonai és pénzügyi segítséget (évente több százezer forintot) kapott. A Magyar Királyság és egyúttal a magyarság megmaradásához sajnos más út nem vezetett.”
Egyébként, nem vitatva Bethlen Gábor érdemeit, hajlamosak vagyunk az uralomra jutásáról elfeledkezni:
Török, tatár és havasalföldi román csapatok vonultak be Erdélybe, és fogták “közre” az országgyűlést, az így történt “választáson” az erdélyi kortársak is élcelődtek. Nagy Szabó Ferenc, marosvásárhelyi polgár, gúnyosan jegyezte meg: „Azt választák, akit a török császár akara, és a basa-féltekben libere eligálták Bethlen Gábort”.
Az az állítás, sajnálom, de nem tudok másként fogalmazni, hogy azok voltak a hazafias erők, amelyek török szövetségben álltak, történelmietlen; a csonka Királyi Magyarország elitjének hazafisága is elengedhetetlen volt a fennmaradásunkhoz – csak, nem is kevesen, úgy gondolkodtak, mint Forgách Ádám országbíró: “Ha pedig némelyek a törökkel álmodoznak, ám lássák, de a békák bizony gólyakirályt választanak maguknak.”
egresi istván jános ernő
2023-08-29 at 13:09
A cikk kitér az első világháborúra.
Az a tapasztalatom, hogy – sajnos -, de kevesen ismerik az alábbiakat, amelyek a háború valós okai voltak (ezért gyakran idézem ezeket):
“A világháború okai:
– a német gazdasági fellendülés nyomán fakadó ipari, kereskedelmi és gyarmatpolitikai ellentétek,
– a keleti kérdés,
– a nemzetiségi eszme túlnövései: a pánszlávizmus, a nagyszerb eszme, a “Mare Romania” kérdése, és az olasz irredenta,
– a francia revanche.”
Idézet forrása: Czékus Zoltán: Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme, Budapest, 1925. I. kötet, “A világháború valódi okai”.
Továbbá, Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért (Ausztria-Magyarország szétrombolása). (Budapest, 1997) című könyve alapján:
Az Orosz Birodalom pánszláv alapokon nyugvó külpolitikája, amely – lényegében véve –, az egész Balkán orosz befolyás alá vonására törekedett, fenyegetést jelentett a dunai kettős Monarchiára; ahogyan Nyikolaj nagyhercegnek (II. Miklós cár unokatestvérének) a felesége, Anasztázia főhercegnő, a pánszláv törekvések egyik szenvedélyes híve, egy alkalommal, még Szarajevó előtt, a szentpétervári francia nagykövetnek ki is mondta, „Háborúba megyünk… Ausztriából (értsd: a Monarchiából) semmi sem marad.”.
1914. nyarán, a szarajevói merénylet után, de a Szerbiának küldött hadüzenet előtt, Raymond Poincaré francia köztársasági elnök, és Szergej Szazonov orosz külügyminiszter megbeszélésein, a következők hangzottak el: „Nem az a fontos, hogy elkerüljük a háborút, hanem az, hogy úgy tűnjék, mintha mindent elkövettünk volna, hogy elkerüljük.”
Gróf Tisza István, 1914. november 5-én kelt levelében, amelyet a német kormányhoz intézett, maga írja azt, hogy a háborút a Monarchia a német kormány, „közvetlen buzdítására” kezdte meg.
Fejtő Ferenc könyvének a fülszövege:
„A Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről – új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt.”
Ezek is figyelemre méltóak:
„A jelen pillanat óriási horderejű, mivel Oroszország el van szánva arra, hogy elmenjen a legvégsőkig és történelmi tettet hajtson végre. Nézetem szerint, ragyogó alkalom kínálkozik számunkra, hogy az eseményt okosan használjuk ki és megvalósítsuk a szerbek teljes egyesülését. Ezért kívánatos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadjon bennünket.” Spaljaković, szentpétervári szerb követ Belgrádba, 1914. júliusban küldött táviratából. Forrás: Elisabeth Heresch: II. Miklós. Gyávaság, hazugság, árulás. Az utolsó orosz cár élete és halála, Budapest, 1995. (Az “esemény” célzás a szarajevói merénylet miatti ultimátumra.)
Nikola Pašić szerb miniszterelnök elképzeléseitől nem állt távol a Monarchia elleni fellépés. A Szerbia jelentős megerősödését hozó Balkán-háborúk befejezését követően kijelentette: “Az első menetet megnyertük, s most a másodikra kell készülnünk, Ausztria ellen.”.
Lásd: Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet–Közép– és Délkelet–Európában a 19. és 20. században. Helikon Kiadó, Budapest, 2020.
„Az ország elégtételt követelt Szerbia részéről. Gyávasággal, hitvány megalkuvással vádoltak mindenkit, aki más nézeten volt. Itt már neki (gróf Tisza Istvánnak – e megjegyzés tőlem) is a becsülete látszott kockán forogni. De végleg Tschirsky, a Bécsbe akkreditált német birodalmi nagykövet találta őt szíven, aki a következő kijelentést tette: A Birodalom szemében rossz fény vetülne az Osztrák-Magyar Monarchiára, ha a szerbek állandó kihívására tehetetlennek bizonyulna. Berlin a monarchiától energikus cselekedetet vár.” Forrás: Dr. Csermőy-Schneidt Ottó: Nagy magyar államférfiak, Budapest, 1996; a Gróf Tisza István című fejezet.
Érdemes ezt az alap-művet az Internetről letölteni:
Andrássy Gyula gróf: Diplomácia világháború, Budapest, 1921, újra kiadva 1990.
Girolámo
2023-08-29 at 13:08
Nem a kommunista rémuralom volt az utolsó mohács típusú vereségünk.
Az elcseszett rendszerváltás.
Ha csak azt nézem,a csehek,szlovákok miért nem vágták ki az ablakon szinte mindenüket,mi meg ezt tettük.
Mert “mindegy,hogy kinek,csak valakinek adjuk oda”a vagyont,aki működteti.
Ennél nagyobb butaságot a Föld nem hordott a hátán.Hogy a bruttósítás függvényéről még ne is beszéljünk.
Az úniós csatlakozásunk óta egyetlen irány vezérel minket,az EU gazdaság hónaljában a lehető legnagyobb alkalmazkodással a legnagyobb pénzfogyasztási helyzetet elérni!
Ehhez képest kapnak a magyarok ma onnan fityiszt.
A renszerváltás tragédiája kb egymillió magyar teljes ellehetetlenülése és pusztulása.
Erre lehet azt mondani,hogy 30 éve volt.Csakhogy a teherviselésre alkalmas,munkabíró gerinces nemzetrész lett egy élet munkája után leselejtezve.
És ment a MÉH telepre szinte minden.
Esti Kornél
2023-08-29 at 12:59
– Szulejmán egy keresztény vazallus államot szerette volna a költséges megszállás helyett. Ezért 1526-ban az egész országot visszaadta Szapolyainak.
– 1541-ben azért vonult be, mert I. János magyar király (Szapolyai) vesztésre állt a globalista Fugger bankház kijelölt trónkövetelőjével, Habsburg Ferdinánddal szemben.
– Szerémi György, katolikus pap – budai kortárs szemtanú – leírja, hogy György barát miért a Szultánnak és miért nem Ferdinándnak adta Buda várát 1541-ben:
„A magyarok szívesen átadták volna a németnek a budai várat, de volt három okuk, hogy ezt ne tegyék.
Először: Hogyha bejönnének, vagy beengednék őket Budára, akkor végül ezt a németek nem tudnák megvédeni a törökök császára ellen;
Másodszor: a németek nem kedveznének sem a magyar előkelőknek, sem a nemeseknek, hanem a magyarokat egyszerre mind kiírtanák egy szálig; Harmadszor azért, mert a magyarok a törökök császárával szemben esküszegők lennének, a császár pedig meg tudná tartani hatalmával Budát a németek ellenében.” (Ennyit a “turista janicsárok” globalista múlthamisító hülyeségéről).
– Hazánk brutális globalista megszállása Mátyás halála után következett be. Ezt nyögjük máig.
– Innentől kezdve a globalista uralom ellenes, hazafias erők évszázadokon keresztül török szövetségben harcoltak, ami nem jelenti azt, hogy ne tisztelnénk a nyugati félen ragadt hőseinket:
– Bethlen Gábor írja Hasszán nagyvezérnek 1616-ban:
„Mert miolta az régi magyaroknak elei Scitiából kijött, soha semmi időben az magyar nemzetség felől azt nem hallottuk, sem nem olvastuk, nem hogy várakat, városokat, tartományokat, de még csak egy talpalja földet is fegyvervonyás, vérontás, halál nélkül ajándékon senkinek adott volna. Miolta az ottomán nemzetség is velek hadakozik, valamely várában csak magyar vitézlő nép találtatott, akármely erős viadal ellen is meg nem adták magokat, inkább egy lábig lakóhelyekett megölettek, mint ezekről Nándorfejérvár, Tömösvár, Gyula és Sziget elég bizonyságok.” (Makkai László: „Bethlen Gábor emlékezete”).
Dodo
2023-08-29 at 12:45
A belső ellenséggel sajnos együtt kell élni. DEMOKRÁCIA van. 3 millió Fidesz szavazó esetén megvan az összefogás is és a törvényhozási hatalom. Ha a Fidesz tartja az irányt az ellenzéknek nincs esélye. Budapest ellenzéki vezetése pedig remek példája a népet semmibe vevő, önző baloldalnak.
egresi istván jános ernő
2023-08-29 at 12:08
Sajnos, nem csak a külső körülmények vezettek a mohácsi tragédiához, a korabeli magyar politikai elit jelentős része is hozzájárult a magyar állam megroppanásához.
1525-ben, Antonio Giovanni da Burgio báró, aki a Szentszék első magyarországi nunciusa volt, a Rómába küldött jelentéseiben ezeket írta: “Az emberek itt annyira gyűlölik egymást, hogy nyugodtan elmondhatom: az alatt a két évtized alatt, amióta itt vagyok Budán, igaz barátokat még nem láttam a magyar király udvarában.” Továbbá: “Ha Magyarországot meg lehetne menteni három forinton ebből a nagy veszedelemből, amiben most van, nem hiszem, hogy akadna három ember, aki azt a három forintot ide adná.”
Nyilvánvaló, hogy a követ jelentései erősen túlzóak voltak, de az elkeserítő közállapotokat illusztrálták.
Szapolyai Jánoshoz:
A fiatalabb történésznemzedékhez tartozó Botlik Richárd álláspontját így tudom összefoglalni: II. Lajos ellentétes utasításokat adott Szapolyainak, de a korból fennmaradt dokumentumokból, arra a következtetésre jutott, hogy ennek (az ellentétes utasításoknak) az oka nagyrészt az erdélyi vajda magatartására vezethető vissza (én úgy mondanám, talán nem is helyes, de „mai” kifejezéssel, hogy Szapolyai „hezitálására”). Botlik szerint, Szapolyai, aki öt nappal a csata előtt, még több száz kilométerről és két jelentős folyón túlról, konkrétan Kolozsvárról levelezett, az nem tudott és nem is akart Tolnára (a hadak gyülekezőhelyre) menni. Lásd: Botlik Richárd – Illik Péter: A mohácsi csata (1526) másképpen. A nagy temető? Unicus Műhely, Budapest, 2018.
Továbbá: A Bécs elleni, kettő sikertelen támadásból (1529, és 1532 /Kőszeg/), és abból, hogy Ferdinándot nem lehetett kiűzni Magyarországról, Szulejmán szultán azt a következtetést vonta le, az ország teljes elfoglalása nem lehetséges, és ezért a korábbi elképzelésén – Bécs megszerzése után kerül sor Budának, és a magyar területeknek a birtokbavételére –, változtatott: A szultán úgy döntött, előbb Budát kell birtokolni, és így kell kiépíteni a Bécs felé vezető utat. Szulejmánnak kapóra jött, hogy Szapolyai János nem látott más kiutat az ország visszaszerzésére, mint a török orientációt, talán észre sem véve, hogy Szulejmán ki akarja őt használni, a Habsburgok ellen. Az 1528-ban megkötött szövetségesi szerződéssel, János király a szultán vazallusává vált, noha ez ekkor még csak laza függőséget jelentett, de ebből már nem volt visszaút, a János képzelte, független Magyar Királysághoz. Szulejmán hosszabb távú elképzeléseiben, nem szerepelt az önálló Magyarország, neki csak olyan szereplőre volt szüksége, akivel a Habsburgok elleni harcot megoszthatja, ami a magyarság megosztását is jelentette; alkalmazva ezzel a balkáni államok meghódításának a koreográfiáját; ezért állapodott meg Szulejmán Szapolyai Jánossal. Lásd: Pálffy Géza: A három részre szakadt ország, 1526 – 1606. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009.
I. (Nagy) Szulejmán szultán győzelmi jelentéseiből:
„… a hitetlenek ellen indítandó szent hadjáratra határoztam el magamat, s számba vevén a tévelygő nemzeteket, a kétségbe esett magyarokra fordítottam figyelmemet, akiknek húsával és vérével táplálkozott kardunk régi időktől fogva.” (1521, Nándorfehérvár).
„… elhatároztam magamat a szent háborúra, s győzelmes fejedelmi hadjáratom kantárszárát a feslett életű hitetlen nemzetek közül éppen a szerencsétlen magyarok ellen irányítottam, minthogy ezeknek országa határos az iszlám területével.” (1526, Mohács).
„Célom tulajdonképpen az volt, hogy Buda székvárosát az iszlám egyik házává tegyem, és Magyarországot birtokomba vegyem győzelmes kardom segélyével.”; valamint: „Magyarországot összes váraival, tartományaival és lakóival az oszmán birodalom többi tartományaihoz csatolván, kádikat, várparancsnokokat és helyőrségeket rendeltem.” (1541, Buda).
Forrás: Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken, Zrínyi Miklós (1508 – 1566). Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat, Pécs – Budapest, 2016.
Anonim Andras
2023-08-29 at 12:06
Meg kell teremtenünk a minél szélesebb körű összefogást,hogy ellent tudjunk állni a nemzet pusztítanak.Fgyelnunk kell a jelekre!Mint ahogy 1514-ben jelnek küldött Dózsa és népe,amit nem értettünk és nem javítottunk a sorsán,inkább féltünk tőle,izzó vastronon elvégezttük,híveiket karóba húztuk,így amikor elégedetlen lett volna a nemzet összefogása,szinte deteminalta,a MOHACSI veszt.Evszazadok múltával a jelet Parizstol reméltük.A költő szerint “vigyázó szemetek Parizsra vessetek”.A végkifejlet 1848-49 bukása,majd felemelkedés,majd Trianon,mégis talpra állás,majd Hitler,majd Sztálin,majd negyven év orosz megszállás kommunista diktatúrával,majd 1956 nyomdokain 1989-tol független demokratikus Magyarország.De nagyon vigyázzunk magunkra, mert az ördög nem alszik!Új jelszava a Multikulturalizmus,a Genderizmus,az LMBTQ és a Migráció.Hazank nagyobb veszélybe van mint bármikor.A multikulturalizmust el lehet érni háborúval,ahogy a római birodalom tette a zsidókkal 2000 évvel ezelőtt.Legyozte,rabszolga a tette,szetkergette a világban.Mai módszer a vegnelkuli migráció,ezzel a nemzet felszámolása, az LMBTQ-val a család szétverése.El kell döntenünk,hogy vigyázó szemünket hova szögezzük.Brusszelre? Berlinre? Londonba? Parizsra? Én úgy gondolom,inkább Izraelre és Jeruzsálemben fordítsuk.Akik 2000 éven át megőrizték identitásukat, állam és haza nélkül gazdasági potenciajukat, nyelvüket, vallásukat és megteremtették hetven éve a független, szabad,demokratikus Izrael államot.Nem tudjuk mi áll előttünk,hogy mi az az út, amit végig kell járnunk,ha létezni akarunk.
Esti Kornél
2023-08-29 at 12:02
Mátyás király (1443-1490) halála után a globalista Fugger bankház, az agg Habsburg Frigyes képében páros lábbal száll bele hazánkba. Az uzsora kamatok pillanatok alatt az egekbe szöknek – heti 2%, félévi 52%; évi 104% (!) – ami miatt már 1494-ben és 1496-ban éhséglázadások törnek ki Budán.
– A teljesen eladósított Jagelló “Dobzse” László fiát, a trónörökös II. Lajost (1506-1526) – a Fugger bankház – a közismerten élvhajhász Brandenburgi György bajor őrgróf készíteti föl az „uralkodásra”:
„Gyermekkortól fogva rosszul nevelték, fajtalanságra csábították, tánczra tanították s nem arra, hogy a hazát védje. Minden húshagyó (farsangi) napon démoni orgiákban részesítették”- írja kortárs szemtanúként, Szerémi György (1490-1549) udvari káplán a „Magyarország romlásáról” című könyvében.
– Feleségéről, Habsburg Mária királynőről – másokkal együtt – mint „latrunculáról” (kékharisnyáról) szól, aki „a hóbortos Miksa császár udvarából, a szabados szellemű és erkölcsöt nem ismerő németalföldi környezetből” kerül földünkre.
– Giovanni de Burgio vatikáni megbízott szerint Habsburg Mária oly mértékben tékozló, hogy két ország jövedelme sem volna neki elegendő, valamint szóvá teszi, hogy: „A budai királyi udvart a németség árasztotta el, ez szolgálta ki a királyt ágyban, asztalnál, termekben, tanácsban, erdőben egyaránt.”
– 1523-ban egy németújhelyi találkozó tapasztalatainak örvén az egri püspök keserűen állapítja meg:
„Hogy a király míg korban fejlődik, szellemileg hanyatlik és meg van rontva erkölcseiben; udvarnokai nem tisztelik s nem félnek tőle; bárki szabadon léphet termeibe; nem ritkán mezítelenül jelenik meg udvarnokai előtt; bárki hívatlanul asztalához ül; illetlen tréfákat űznek előtte, sőt vele is, a tanácsüléseken szórakozott és szótalan; a templomban nem imádkozik, vadászatok és egyéb szórakozások foglalják el egész idejét”.
– Az 1493-as, spanyol Alhambra rendelet révén hazánkban menedéket lelő szefárd bankárdinasztia képviselője Szerencsés Imre (Fortunatus Imre) “alkincstárnok” budavári (Szent György téri) palotájához fűződik az a nagy port kavart eset, amikor is a menetrendszerűen ott dorbézoló udvar-párti (globalista) vezetők nem hajlandóak még kosztra/kvártélyra sem összedobni a szükséges pénzt, az ostromzár áttörésével életét kockáztató, lóhalálában érkező nándorfehérvári követnek (1521). Erre vonatkozóan írja Burgio vatikáni követ: „Ha Magyarországot a veszélyek örvényéből három forint árán ki lelhetne ragadni, nem akadna három ember, ki ezt az áldozatot meghozná.”
– Az 1525-ös Országgyűlésen, a nemesi rendek többek között eképpen követelik az augsburgi bankház befolyásának megtörését: „A „Fukkarok” és az összes külső nemzetbeliek, kik az ország kincseit nyilván kimerítik és kiviszik, ez országból azonnal kitiltandók és kiküldendők, és helyökbe magyarokat kell tenni”.
– „A magyarok a legnagyobb örömben, szinte újjászületve térnek házukba, hogy megszabadultak az idegen uralomtól”- idézi Nemeskürty István (az “Önfia vágta sebét” című munkájában) a lengyel nagykövet jelentését, melyet a – Fugger báb – Királyi Udvar mohácsi csatavesztését követő napokban küld Budáról Krakkóba, majd így folytatja: „De maradjunk a menekülő királynénál és az örvendező magyaroknál. Vegyük tudomásul, hogy »szinte újjászülettek« a mohácsi csatavesztés hírére, amint azt a lengyel követ írja; újjászülettek, mert megszabadultak az idegen uralomtól. (…) Mohács miatt nem feltétlenül kellett volna menekülni Budáról. Mohácsnál ugyanis mindössze annyi történt, hogy egy szedett-vedett, rosszul vezetett és begyakorlatlan sereget augusztus 29-én (…) megfutamítottak; igen nagyszámú – egyesek szerint kettőezer, mások szerint (…) négy és fél ezer – fogságba esett nemesurat kivégeztek. A király eltűnt, nyoma veszett. Ez nagy tragédia. Mégsem végzetes, mégsem »vész«. (…) Így hát Mária pánikszerű futása legalábbis furcsa. Persze csak akkor, ha a török elől szalad. Mária azonban a magyarok elől menekül”.
– Szerémi György írja: “A nép Messiásként várta János vajdát” (Szapolyai Jánost, a hazafias ellenzék vezérét, 1526-ban kenik fel a Szentkoronával – mint Nemeskürty írja – szabályosan.
– Habsburg Ferdinánd, önjelöltként kiálltja ki magát Magyarország Királyának, tehát illegitim trónbitorló.
Hernádvölgyi István
2023-08-29 at 12:00
Nem hasonlítható össze a mai és az 1526 előtti Magyarország státusza és a Világban elfoglalt helyünk akkor és ma. Ma a nagyhatalmi érdekek másképpen irányítják az eseményeket, bármennyire is fognánk össze, érdekeinket a “nagyok” ellenében érvényesíteni nem tudnánk, hiszen jönnének a szankciók, az ellehetetlenítés. Ha a háborúba az USA nyíltabban is belépne, mint NATO tag még a háborúba is belesodornának. A NATO és az EU ellen pedig nem foghatunk össze, bármennyire is más értékrendet, értékeket és érdekeket képviselünk.
Puncius Pinatus
2023-08-29 at 11:11
“ha nem fogunk össze,”
Nos a képlet egyszerű!
Először a hazaárulókat a nemzet, a magyarság ellenségeit, kell “összefogni”.
Ez a világ valamennyi országában így működik, jogi alapokra helyezve!
Kivéve hazánkat, és kormányunkat, itt az ellenkezője történik, mind ezért milliós fizetéseket kapnak az adófizetők által.
Nos kérem ez is HUNGARIKUM!
Szégyen gyalázat!
Valakiknek lesz vész az biztos.
József Molnár
2023-08-29 at 11:02
Az ellenzéki oldalon, nem csupán a beletörődést látni (ki is mondta, hogy miért baj, ha az utódaink néhány árnyalattal sötétebbek lesznek – talán a Nagy Józsi), hanem ezek a libsik, aktívan segédkeznek, hazánk felszámolásában!
Schenkhyalfonz
2023-08-29 at 10:51
Mindazonáltal nem Habsburg volt az a Frigyes 1241-ben, hanem Babenberg.
A többi meg akár úgy is történhetett volna, csak részben mégsem.
(Dózsát a kutya nem szabadította Szapolyaiékra, akik – bárkik is legyenek ők – aligha voltak a nemzeti ellenállás gerincei, mint inkább olyan főnemesek, aki tették a dolgukat a fosztogatókkal szemben, pl. Szapolyai volt az erdélyi vajda és az eset egyébként 1514-ben történt.)
Orientál
2023-08-29 at 10:41
Igen mert a magyarságra nézva a balliberális zöld végleges trianon.
K
2023-08-29 at 10:33
Maximális és szuper a fenti összeállítás.
–Mindenkinek ajánlom a vatikáni levéltár tanulmányozását, ahol rögzítve van az a tény, hogy a mohácsi vész előtti Magyarország totálisan lezüllött, a lakosság nyomorgott szenvedett, és az uralkodó osztály és a király csak dőzsölt, mulatozott, tivornyázott .
–És most milyen a helyzet????
–2010 előtt a liberális kormányzás alatt katasztrofális volt a helyzet
Reményt keltő az hogy most sokkal jobb mint a liberális kormányzás alatt.
De a liberális élvezethajhászás és hedonizmus mindig veszélyt fog jelenteni.
ViAM
2023-08-29 at 10:01
Semmi gond! A saját érdekeinket kell nézni és azt érvényesíteni – mindig, mindenhol, mindenkivel szemben!
Hans Landa
2023-08-29 at 09:59
Amíg a belső ellenség nincs felszámolva,teljesen meggyengítve,csak idő kérdése az újabb súlyos gondok előállása……..Amennyiben az élelmiszer,üzemanyag árakat nem tudja a kormányzat “befagyasztani”,záros határidőn belül,akkor csomagolhatnak,sikeres sportrendezvények ide vagy oda.Ugyanis a kétségtelen mégannyira sikeres versenyeket,és a sportpályákat sajnos nem lehet megenni,meginni…….A bérek emelése olyan ütemben mint az árak lehetetlen(ár-bér spirál)Presztizs beruházások helyett tartalékolás,”árbefagyasztás”,különben elúszhat minden.A “nem piaci eszközök” blablát pedig el kell felejteni.600-ft feletti benzinárnál hernádi mol-elvtárs elárulhatná végül is mennyibe került az új “zöld” székházuk……..
Baktria
2023-08-29 at 09:52
– Mohács után Magyarországból Ukrajnát csináltak a globalisták.
– Mátyás halála után, a Fugger bankház képében 36 év (!) Gyurcsány-kormány volt, akik teljesen tönkretették és egymás ellen hangolták az országot (Oszd meg és uralkodj).
– Mint Bogár tanár úr kiderítette, a globalisták kifosztó politikája miatt jogosan elégedetlenkedőket – Dózsa Györgyéket – a lejáratás mai eszközeivel ráuszították a nemzeti ellenállás gerincét képező Szapolyiékra.
– Mohács után a nyugati globalisták ugyanazt a proxy helyzetet alakították ki Magyarországon, mint most Ukrajnában.
– Szapolyaiék KeletMo-ra szorultak, Bethlen Gáborék pedig megalkották Erdély Aranykorát (török autonóm vazullus államként).
– A kor mai tárgyalása – a globalista MTA miatt – máig a nyugati globalisták érdekeit szolgálja.
– Eric Zemmour írja: „Az, aki megnyeri a történelem elbeszélésének a csatáját, uralkodó helyzetbe kerül ideológiai és politikai téren, és képes befolyásolni a jelent és a jövőt.”
Angie
2023-08-29 at 09:51
Én azért bízom a magyarokban! Szerintem ezt az országot jó emberek lakják (kivéve a hazaáruló horda). Ezt mutatja a negyedik 2/3 is! Nem szabad feladni, mert végre erős vezetőnk van. Sokak szerint ugyan árt az országnak, de végül mindig az derül ki, hogy neki volt igaza, csak ő előbbre lát másoknál!
Adja a Jóisten, hogy igaza legyen Pio atyának!
Kiss Róbert Kiss Róbert
2023-08-29 at 09:46
Ne keseregjünk,jő a MAGYAROK IGAZSÁGÁNAK IDEJE….Ha mi összetartunk,kivárhatjuk,míg a nyugat összeveszik saját őrült politikájának eredményeképp,ami a keletet pedig az egymással való megegyezés irányába hajtja…Orbán józan politikája pedig mindkét tömbben szövetségeseket hoz a konyhára…💪💪💪👍👍👍
Gábor lovag
2023-08-29 at 09:37
Tökéletes cikk … Isten óvja Hazánkat
Királytigris
2023-08-29 at 09:29
Hogyan lehet azokkal összefogni, akik minden vonalon a magyar nemzet ellen tesznek? Nekik a hatalom kell, hogy Magyarországot a külföldi megbízóiknak átjátszák, kirabolják. A legnehezebb politikai helyzetekben mindig az országot hátba támadják.
Agnes Juvancz
2023-08-29 at 09:16
Adja Isten, hogy valóban összefogjunk! Annyi közöttünk az idegen szívű!