November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a halhatatlan hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot ezen a napon elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. Tiszteletükre a PestiSrácok.hu szerkesztősége Halhatatlanok napja címmel ismét emlékműsort szervez november 4-én pénteken, 18 órakor Budán, a Bem József tér ’56-os emlékművénél. Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és itt a PestiSrácok.hu-n.
2017 óta immár hagyományos módon tisztelgünk a pesti srácok, a szabadságharcos hősök előtt, akik bátran szembeszálltak és még napokig – helyenként november közepéig – tartották állásaikat a brutális túlerővel, a magyar szabadság eltaposására érkező kétszázezer szovjet katonával szemben. A november 4-i megemlékezésen ezúttal is az 56-os hagyományőrző „pesti srácok” díszlövésével ünnepeljük a hősöket. Beszédet mond Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, Varga János Corvin közi szabadságharcos, akit jóbarátjával, a néhai Wittner Máriával együtt ítélt el a vérbíróság, Cey-Bert Róbert író, Üllői úti forradalmár, Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője és Vajda Miklós, a Karc FM Paláver hallgató klubjának doyenje. Wittner Mária versét elszavalja: Jurák Kata. Fellép Fekete Bori énekes is.
Az idei ünnepi tisztelgés középpontjába Wittner Mária emlékét állítjuk, aki többször is megtisztelte a PestiSrácok.hu és a Pesti TV szerkesztőségét jelenlétével, kiállásával, bátorító gondolataival, nyilatkozataival.
Varga János a Vasárnapi újságban: tovább kell vinni a fáklyát
Varga János Corvin közi szabadságharcos, ahogy mondja, „megúszta a kötelet”, de három társát felakasztották. Vele együtt vádolták meg Wittner Máriát is, az ő halálos ítéletét végül megváltoztatták, 13 évet ült börtönben. Varga János a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában pár napja arról beszélt, hogy kötelességének tartja a „fáklya továbbvitelét”, rendszeresen tart például rendhagyó történelemórát 56-ról. A műsor idején épp Szatmárnémetibe utazott, ahol száznál is több diákkal találkozott.
Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője a műsorban kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a pesti srácok előtt kell tisztelegni, akik Nagy Imrével ellentétben nem vonultak be menedékjogot kérve a jugoszláv nagykövetségre, hanem bátran fegyvert fogtak és a világ egyik legnagyobb hadseregével szemben vették fel a harcot.
Irtózatos hősiesség van a forradalomban
– fogalmazott. Hozzátette: november negyedike nem lehet csupán gyásznap, mert valahol ez a kommunista magyarázat része.
A komcsik megpróbálták ’56-ot kisajátítani, akármilyen bizarrul is hangzik, és a pesti srácokból bűnözőket kreálni, holott hősök voltak. Ezért is tisztelgünk előttük november negyedikén, a Bem téren 18 órától, immáron ötödik alkalommal
– mondta Nagy Katalin műsorvezető kérdésére válaszolva.
A baloldali történetírás a rendszerváltozás kezdete óta igyekszik kisajátítani 1956-ot, Nagy Imre mártír miniszterelnök és a kommunista értelmiség elbukott reformtörekvéseként, forradalmaként bemutatni azt. Nagy Imre kapitulálásával és a „Forgószél hadművelet” megindításával, azaz a hazánkba vezényelt, százezernél is több szovjet katona inváziójával a baloldal számára november 4-én valóban véget ért a forradalom, így lett az évforduló pusztán nemzeti gyásznap a rendszerváltás idején. A baloldal „neves” történészei és megmondóemberei – Eörsi Lászlótól Dániel Péteren át Kende Péterig – a valódi szabadságharcosokat azóta is igyekeznek csőcselékként, gyilkosokként, prostituáltakként beállítani, ezzel sározva be a szabadságharc tisztaságát és relativizálva a még heteken-hónapokon át ellenálló magyarok hősiességét.
Pedig a valódi szabadságharc csak november 4-én kezdődött igazán: véres küzdelem folyt a Corvin közben, az Élessaroknál és a Csajkovszkij parknál, a Széna téren, a Keleti pályaudvarnál és más barikádokon. Budapesten a tudtuk szerint fasiszták kifüstölésére érkező, zömében közép-ázsiai katonákból álló gigantikus vörös haderő csak egy héttel később lett a helyzet ura, igaz, Kádár János bábkormányát már november 7-re a fővárosba szállították. Dunapentelén, Pécsett és számos más ellenálló fészekben még november végéig tartották magukat a szabadságharcosok, és szintén 1956 novembere–decembere volt a passzív ellenállás, a munkássztrájkok és a végül brutális sortüzekkel, tömeggyilkosságokkal elfojtott tüntetések időszaka.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS