Harminc éve, Nagy Imre újratemetésével született meg a magyar szabadság

Harminc éve ezen a napon, június 16-án, 31 évvel Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzése után a mártírhalált halt miniszterelnök százezrek főhajtásával és felvonulásával kísért újratemetése volt az utolsó szeg a kommunista rezsim koporsójában. Ezen a napon, a gyászszertartáson Orbán Viktor követelte először a szovjet csapatok kivonását hazánkból. A beszédében elhangzott, előtte magyarok milliói által gondolt, de senki által ki nem mondott szavak vezettek aztán a rendszerváltáshoz, a magyar szabadság megszületéséhez.

Az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak bélyegző kádári rendszer legitimizálásának kísérlete, szimbóluma volt a forradalmi hősök becstelen módon való elhantolása és névtelen sírba rejtése. A kivégzetteket – hogy nyughelyüket senki ne ismerje és látogathassa – 1958. június 16-án az Országos Börtön sétálóudvarán földelték el, majd lommal fedték be. Két és fél évvel később a holttesteket kihantolták, kátránypapírba csomagolták és a közeli Új Köztemetőben jeltelen sírokba temették. A sírok fedőneveket kaptak, hogy soha, senki ne találja meg őket.

31 évvel később, reggel 7 órakor már Budapesten, a Hősök terén sorakoztak felravatalozva Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József koporsói, és az ismeretlen mártírokat jelképező koporsó, melyre az 1956-os forradalmat szimbolizáló lyukas magyar zászlót terítettek.

Újratemetés. Forrás: MTVA archívum

Elsőként a Fidesz tagjai rótták le kegyeletüket. 10 órakor már kilométer hosszú sorokban kígyóztak a megemlékezők tömegei, kezükben virággal; a hangszórókból felhangzott az 1956-ot követő kivégzések áldozatainak névsora. 12:30-kor minden elcsendesült, és megszólaltak a harangok.

A megemlékező beszédek sorában hangzott el Orbán Viktor történelmi jelentőségű beszéde. Előtte senki nem merte kimondani azt, ami egy nemzet szívét nyomta, hogy elég volt a szovjet megszállásból, hogy “nem engedünk 48-ból, így nem engedünk ’56-ból sem”, “a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlenek”.

Az elhíresült temetési beszéd

A hőn áhított felszabadulásra még négy hónapot kellett várni, de az események az újratemetés után már megállíthatatlanul hömpölyögtek. Nagy Imrét július 6-án hivatalosan is rehabilitálták, méghozzá hóhéra, Kádár János halála napján. Október 23-án kikiáltották a köztársaságot, ezen a napon végleg lezárult a diktatórikus egypárti uralom Magyarországon.

Kósa Lajos a Magyar Nemzetnek azt mondta: nem véletlen, hogy az utókor arra az egy beszédre emlékszik az újratemetés eseményei közül, amit Orbán Viktor mondott el a szónokok sorában.

Orbán Viktor felemelő szónoklata volt az egyetlen, amely azt mondta ki, amit mindenki gondolt: hogy elég volt a kommunista diktatúrából és a szovjet megszállásból. Azt is egyedül ő hangsúlyozta: nem fogadjuk el, hogy a kommunista rendszer és az azt kiszolgáló emberek Nagy Imre mártíromsága mögé bújva próbálnak bármi fajta legitimitást szerezni a demokratikus átalakítás kapcsán

– fogalmazott a Fidesz politikusa. A lap feleleveníti, hogy a baloldal politikusai mindent elkövettek, hogy kitöröljék a beszédet az emberek tudatából, a történelem lapjairól, és elejét vegyék hatásának. Horn Gyula, aki akkor külügyminiszter volt, azt várta, hogy a közvélemény határolódjon el az “ilyen kijelentésektől”. A KISZ-ből kinőtt Demisz – amelynek Gyurcsány Ferenc volt az alelnöke – pedig leszögezte, hogy “Orbán Viktor az ifjúság nevében beszélt, de csak egy kisebbség szavait mondta”.

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége fehér rózsákat vitt Nagy Imre sírjára. A kormányfő videós Facebook-bejegyzéséhez ennyit írt: “Gloria victis”, azaz dicsőség a legyőzötteknek.

Ünnepi események: Az évforduló alkalmából 9 órakor megkoszorúzzák a Nagy Imre-szobrot. Délután ötkor a Terror Háza Múzeumban tartják a “30 éve szabadon” című kiállítás megnyitóját. Nem sokkal később, este fél hétkor kezdődik a Hősök terén a Szabadságkoncert.

Vezető kép: MTVA archívum