Harminc éve ezen a napon ült össze az első szabadon választott országgyűlés. A rendszerváltás egyik legfontosabb mozzanatára a Ház azon képviselői, akik megjelentek, ünnepi üléssel emlékeztek meg. A magyar alkotmányos rend visszaállítására való megemlékezésen a posztkommunista ellenzék nem vett részt, az ülésen csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői jelentek meg. Ők egy képviselő kivételével egyhangúlag szavazták meg az egyetlen napirendi pontot, az évforduló kapcsán megfogalmazott határozati javaslatot, amelyben megemlékeznek az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely – az alaptörvény szerint – “hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete”. Áder János köztársasági elnök a Házhoz intézett felszólalásában a nemzeti összefogás fontosságára emlékeztetett, aminek különös ízt adott az ellenzéki képviselők által üresen hagyott padsorok látványa.
Harminc éve ezen a napon alakult meg az első szabadon választott Országgyűlés Magyarországon. Az ünnepi alkalomból tartott plenáris parlamenti ülésen Kövér László házelnök elmondta: díszülést terveztek a mai napra, amelyre minden volt és jelenlegi képviselőt meghívtak volna, de a koronavírus-járvány miatt ezt nem sikerült megvalósítani. Sőt, a jelenleg aktív képviselők közül is csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői vettek részt a megemlékezésen, míg a baloldali ellenzéki pártok távolmaradtak az üléstől. A házelnök köszönetet mondott mindenkinek, aki ma nem lehet jelen, és néma felállással tisztelegtek az elmúlt években 131 elhunyt képviselő előtt.
A házelnököt követően Áder János köztársasági elnök arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt ránk váró feladatok megoldásához használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt 30 évben elértünk és amit az elmúlt hetekben megtapasztaltunk, “hogy hamarosan újra élvezhessük a szabadságot”. Áder János hangsúlyozta, hogy amit az elmúlt 30 évben alkottunk, az kiállta az idő próbáját:
Magyarország független, demokratikus jogállam, szabad ország.
Az államfő felidézte, hogy 30 évvel ezelőtt ezen a napon, május 2-án, lezártunk egy korszakot: az a rendszer, még ha népi demokráciának hazudták is, valóban diktatúra volt. Szavai szerint az első Országgyűlés munkájában egyszerre volt jelen a reformkor elkötelezettsége, 1848 lelkesedése, a kiegyezés bölcsessége és 1956 bátorsága. Áder János beszédében köszönet mondott mindazoknak, akik segítették az új politikai, alkotmányos intézményrendszer megteremtését, akik részesei voltak az 1848-as törvényalkotási folyamathoz hasonlítható “közjogi honfoglalásnak”.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Gulyás Gergely a közösségi oldalán emlékezett meg az alkalomról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejegyzésében arról írt, hogy a rendszerváltoztatással Magyarországon a rabság helyére szabadság, a szovjet megszállás helyére nemzeti függetlenség, a tervgazdaság helyére piacgazdaság, az alapvető jogok állam általi eltiprása helyére jogállam lépett. Kiemelte:
a magyar országgyűlés és kormány összetételéről 1990 óta nem a moszkvai kommunisták, hanem a magyar választópolgárok döntenek.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a rendszerváltoztatás csalódásai éppen abból következtek, hogy sokszor – különösen a kilencvenes években – nem sikerült társadalmi, illetve politikai többséget teremteni olyan célkitűzésekhez, amelyek helyessége szinte természetesnek tűnt azoknak, akik a diktatúra időszakában is egy szabad és független Magyarországért szálltak síkra.
Dicsőség mindazoknak, akiktől örökül kaptuk a szabadságot!
– zárta szavait a miniszter.
Politikai nyilatkozatot fogadtak el a népképviseleti rendszer 1990-es visszaállításáról
Az ünnepi ülés egyetlen napirendi pontja egy, az évforduló kapcsán megfogalmazott határozati javaslat volt. Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), valamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadta el a parlament.
A nyilatkozat szövege szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely – az alaptörvény szerint – “hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete”. A szabad országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre. A dokumentum úgy fogalmaz: a kommunisták több, mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adósságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait.
A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalás visszaillesztését a nemzetpolitikába a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként fogadjuk el, és elismeréssel illetjük. Ugyanakkor a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. Ezt a posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző korszakot az új alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépése zárta le
– áll az elfogadott előterjesztésben.
Az 1990-es első szabad választások óta négy képviselő tagja megszakítás nélkül az Országgyűlésnek, azaz 2018-ban nyolcadszor jutottak a törvényhozásba: Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt és Orbán Viktor, akik valamennyien a Fidesz-KDNP jelöltjeként szereztek mandátumot. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az ellenzék nem ünnepli a rendszerváltozást
Az ellenzék képviselői ugyan nem vettek részt az ülésen, de két párt képviselői megtartották napirend utáni felszólalásukat. Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulását idézte fel, hozzátéve, hogy szerinte a most elfogadott politikai nyilatkozat nem mutat nemzeti egységet. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában pedig az elmúlt harminc év kormányait vádolta egyebek mellett a “spontán privatizációért”, a határon túli magyar autonómia kiharcolásának elmulasztásáért, a “szervilis” uniós szerződésért és a demográfiai “mélyrepülésért”. Frakciótársa, Varga-Damm Andrea szerint ma nincs mit ünnepelni, mert a társadalomnak az elmúlt harminc év óriási kudarc.
Az MSZP már kora délelőtt jelezte, hogy nem vesznek részt az ünnepi ülésen. Tóth Bertalan közleményében azt írta, az ülésen a Fidesz úgy kíván megemlékezni a rendszerváltó országgyűlés megalakulásáról, hogy egy “kirekesztő” politikai nyilatkozatot kívánnak elfogadni, amely szerintük csak kisebb részben szól a 30 évvel ezelőtt megalakult, első szabadon választott országgyűlés előtti tiszteletadásról, sokkal inkább a Fidesz és illiberális rendszerének ünnepléséről, és a “valódi alkotmányt” felváltó “állampárti alaptörvény” felmagasztalásáról.
Jakab Péter pártja távolmaradását azzal magyarázta, hogy nem vesznek részt “a fideszes farizeusok május másodiki rendezvényén”. A magát korábban nemzetinek tartó, baloldalivá lett párt elnöke úgy nyilatkozott: a demokratikus és jogállami berendezkedés formális megteremtése mellett elmaradt a történelmi igazságtétel, a rendszerváltozást követő években a magyar polgárok számára nem az elvárt jólétet és biztonságot hozta el a demokrácia. A mai napig hatóan elmaradt az egypárti kommunista rendszer működtetőinek felelősségre vonása, beleértve az ügynökakták teljes nyilvánosságát, a vagyonuktól és szabadságuktól megfosztott rétegek valódi kártalanítása.
Orbán Viktor miniszterelnök képviselőtársaival beszélget az ünnepi ülés előtt
Fotó: Máthé Zoltán
A Párbeszéd az MSZP-vel közösen az óbudai Göncz Árpád-szobornál tartott megemlékezést. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke felszólalásában azzal indokolta távolmaradását, hogy nincs mit ünnepelniük akkor, amikor Kövér László házelnök szerint az ellenzék nem része a magyar nemzetnek, a nőket pedig méltatlan hangnemben minősíti.
Mi olyan köztársaságot akarunk, ahol nem aláznak meg senkit, sem nőket, sem másként gondolkodókat
– fogalmazott az erdélyi magyarokat lerománozó képviselőnő.
A Demokratikus Koalíció sem a parlamenti díszülést választotta, helyette a többi szélsőbaloldali párthoz hasonlóan Göncz Árpád volt köztársasági elnök mellszobránál emlékezett az első szabad választás évfordulójára.
Diktatúrából a szabadságba
Az évfordulóra emlékezve a szakértők is megosztották véleményüket a rendszerváltozással, illetve a közélet átformálódásával kapcsolatban.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Csoport vezetője az M1 csatornán szombaton arról beszélt, hogy a diktatúra lezárásával egy demokratikus, szabad állam jött létre, 1990. május 2-án az első szabadon választott magyar országgyűlés megalakulásával állt helyre Magyarország szuverenitása. Mint fogalmazott, akkor még egyetértés volt a politikai szereplők között, de aztán megindult a politikai versengés, éles ellentét alakult ki a kormány és az ellenzék között, és ez azóta is tart.
Az az érdekes helyzet, hogy ma Magyarországon a Fidesz-KDNP a legnagyobb jobboldali és a legnagyobb baloldali párt a hagyományos értelemben. Az úgynevezett baloldali pártok pedig inkább liberális értékeket képviselnek
– fogalmazott. Mráz Ágoston szerint az ellenzéki frakciók hibát követtek el azzal, hogy nem vettek részt a parlament szombati ünnepi ülésén.
A történelem megjegyzi, hogy bizonyos pillanatokban ki hogyan viselkedik, például ha nem vesz részt a szuverenitás ünnepén
– jegyezte meg a Nézőpont Csoport vezetője.
Fricz Tamás politológus szerint az első szabad választással, az első szabadon választott parlamenttel és kormánnyal Magyarország felzárkózott Európához. A hiányosságok közé tartozott ugyanakkor, hogy nem született új alkotmány, csak az 1949. évi sztálini alkotmányt módosították, miközben szinte minden más posztkommunista országban akkortájt új alaptörvényt alkottak. Továbbá az MDF és az SZDSZ erős szembenállása miatt nem sikerült a történelmi igazságtétel, a múlt rendszer képviselőinek elszámoltatása és kiszorítása a közéletből, így a posztkommunista elit át tudta menteni hatalmát. Azt is kifejtette, hogy ezeket a feladatokat csak 2010-től a második Orbán-kormány végezte el az új alaptörvénnyel, a posztkommunista struktúrák kiszorításával és a valódi polgári demokratikus mentalitás meghonosításával, továbbá a gazdasági függőségek felszámolásával.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS