A tengerektől kezdve a folyókon és erdőkön át egészen az ivóvizünkig bezárólag szinte mindenütt megtalálható műanyaghulladékokra és mikroműanyagokra hívja fel a figyelmet a Greenpeace Kossuth téren felállított installációja. Az óriási, hulladékból készült bálnaszobrok alapanyagát olaszországi strandokon szedték össze az alkotók. A portálunknak nyilatkozó szakértő szerint Magyarországon is valós problémát jelent, hogy a könnyen aprózódó, töredező műanyagfélék, mint a zacskók, kávéspoharak, vagy a PVC apró szemcséi a vízen lebegve könnyen bekerülnek a táplálékláncba.
Műanyaghulladékokból kiemelkedő óriási bálnákkal hívja fel a figyelmet a Greenpeace a műanyagszennyezésre kedden és szerdán Budapesten. A szervezet közleményében kiemeli, hogy a műanyagszemét-tengerből kiemelkedő hatalmas, három és hat méter magas bálnákat ábrázoló installációval figyelmeztet:
a műanyaghulladékok és mikroműanyagok mára mindenütt megtalálhatóak, a tengerektől kezdve a folyókon és erdőkön át egészen az ivóvizünkig – legyen szó akár az ásványvízről vagy a csapvízről. Az installációban látható műanyag szemét is a természetből érkezett: az olasz partokon gyűjtötték össze önkéntesek. Nyolcvan százalékuk itthon is ismert nagyvállalatoktól származik, többek között a Coca-Colától, az Unilevertől, a Nestlétől, a Ferrerótól, a San Benedettótól és a Haribótól.
A Greenpeace arra is felhívja a figyelmet, hogy évente 300 millió tonna műanyagot állítanak elő a világon, amelynek körülbelül a fele egyszer használatos műanyag. Ezeket sokszor csak 1-2 percig használjuk, de lebomlásukhoz több száz év sem elegendő. Mint hozzáteszik, percenként egy kamionnyi műanyag ömlik a tengereinkbe; az óceánok élővilágát Magyarországnál akár 27-szer is nagyobb szemétszigetek teszik tönkre.
A Greenpeace műanyaghulladékból készült bálnaszobrai az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Fotó: Horváth Péter Gyula
Az apró műanyaghulladékkal van a nagyobb gond
A Greenpeace arra is kitér, hogy a hulladék nyolcvan százaléka a szárazföldek belsejéből kerül a tengerekbe, például áradásokkal, vagy a folyók sodrásával, illetve a széllel. Magyarország legnagyobb folyója, a Duna naponta 4,2 tonna műanyaghulladékot szállít a Fekete-tengerbe. A vizek szennyezettségének problémájával portálunk is több alkalommal foglalkozott már, amikor beszámoltunk a Kárpátaljának küldött diplomáciai jelzésről a temérdek szemét miatt, illetve legutóbb a Tisza-tó egy szakaszán végzett hulladékgyűjtés tanulságairól. Bár egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a tengerek és óceánok partján konkrét problémát okoz, hogy szabályszerű műanyagréteg képződik a parti sziklákon, hazánkban a folyóvizeinket tisztító önkéntesek arra hívták fel a figyelmet, hogy komoly gondot okoz a szinte összegyűjthetetlen, felszínen úszó apró műanyagtörmelék, amely könnyen bekerül a táplálékláncba. A Greenpeace keddi sajtótájékoztatóján ennek nyomán arra kérdeztünk rá, hogy a látványos, nagyméretű műanyaghulladék mellett miért irányul kevesebb figyelem a szemcsés, de feltehetően nagyobb károkat okozó apró műanyagtörmelék problémájára. Portálunk kérdésére Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője kiemelte: alapvetően semmilyen szemétnek nem volna szabad a vizekbe kerülni. Ugyanakkor hozzátette: saját tapasztalataik szerint is valós probléma, hogy amikor kidobják (rosszabb esetben egyenesen a vízbe dobják) a mosógép, fridzsider, vagy egyéb műszaki cikkek csomagolását, a PVC is belekerül a vizekbe. Megjegyezte: hasonló a probléma a műanyag zacskókkal, kávéspoharakkal is, amelyek elég hamar szétszakadoznak, szétaprózódnak, szemcséik pedig lebegnek a víz felszínén. Simon Gergely úgy fogalmazott:
a PET-palack még egy könnyebben kezelhető műanyag, hiszen sokáig egybenmarad és könnyű kiszedni, a széttöredezett szemcsés műanyaghulladékot azonban szinte lehetetlen kiszűrni.
A probléma megoldása a szakértő szerint alapvetően az, hogy minél kevesebb műanyagot használjunk, és kevesebbet szemeteljünk. Hozzátette: így is nagyon sok szemét érkezik a határokon túlról vízi úton hazánkba, főleg Ukrajnából és Romániából, de ehhez mi magunk is hozzáteszünk.
Simon Gergely. Fotó: Horváth Péter Gyula
Nem kellene műanyag zacskókat használni
Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a Greenpeace petícióját, amelyben a műanyagzacskók Magyarországi betiltását kezdeményezik, már közel kétszázezer ember támogatta hazánkban. Mint hozzátette, kezdeményezésükben alapvetően partner az Innovációs és Technológiai Minisztérium, azonban sok az ellenérdekelt fél is.
Az látszik, hogy nincs olyan használat, ahol ne lehetne kiváltani a műanyag zacskókat
– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az emberek akkor visznek több zacskót a boltból, ha az ingyen van, ezért a fizetőssé tétel már komoly előrelépés lenne.
A környezetvédelmi szervezet a tengeri műanyagszennyezésre szeretné felhívni a figyelmet a szobrokkal a Műanyagmentes július kezdeményezés kapcsán. Fotó: Horváth Péter Gyula
Egy 2018. végi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a budapestiek hetvenöt százaléka a betétdíjas, visszaváltható palackokat választaná az egyszer használatos palackok helyett. A Greenpeace úgy látja, a műanyagszennyezés megállításában hatalmas a kormányok felelőssége is, jogszabályokkal ugyanis ők tudják szabályozni a vállalatok működését. Az eldobható műanyagok, ezen belül a zacskók korlátozásáról szóló törvénytervezetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) el is készítette, azonban azt a kormányzat végül nem támogatta.
Forrás: Greenpeace/PestiSrácok.hu; Vezetőkép/fotógaléria: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS