Aki a mostani alaptörvény vagy a kormánypártok legitimációját vitatja, az egyúttal a 2012 előtt hatályos jogszabályok érvényességét és hatályosságát is vitatja – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatban, amely szombaton jelent meg. A szakértő egyebek között arra reagált, hogy a baloldali miniszterelnök-jelöltek legutóbbi vitájukon megerősítették: győzelmük esetén akár feles többséggel is “kukába dobnák” a hatályos alaptörvényt, mert az “illegitim”.
Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy az alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Kétharmados törvényeket feles törvényekkel felülírni alkotmányellenes, amit egy jogállamban nem szabad hagyni
– tette hozzá.
Ha megtörténne a (jogilag) megtörténhetetlen, azzal hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát
– fogalmazott.
Ha a baloldal hatalomra jutna, és alkotmányellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosság jogállami mivoltát tiporná el, hanem az emberek alkotmányba/alaptörvénybe vetett hitét is. (…) Egy ezzel ellentétesen elfogadott alkotmány lényegében érvénytelenné tenné az alaptörvény alapján elfogadott számtalan jogszabályt, így – csak a legfontosabbakat említve – a büntető és polgári törvénykönyvünket, a választójogi törvényt és az összes eljárásjogi kódexünket
– tette hozzá. Úgy vélte, az alkotmány elfogadása teljes mértékben megfelelt az azt megelőzően hatályos alkotmány előírásainak – hangoztatta a szakértő, kiemelve azt is, hogy a parlament összetételét ráadásul akkor még nem is a mostani – a baloldal által kritizált – választójogi törvény (Vjt.) alapján határozták meg, hiszen a Fidesz–KDNP-kormány 2010-ben az 1989-es, régi Vjt. alapján kapott kétharmados felhatalmazást, ezzel alkotmányozó többséget szerezve a nemzet házában.
A Századvég szakértője arról is beszélt, hogy Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jogosulatlanul használhatta 2014-ig az egyetemi adjunktusi címet parlamenti vagyonnyilatkozataiban, ugyanis a felsőoktatási törvény kimondja, hogy az egyetemi alkalmazás megszűnésével párhuzamosan megszűnik az érintett munkaköri cím használatának a joga is.
Ha általánosságban a végzettségével kapcsolatban egy politikus hazugságspirálba kerül, akkor jár el morális értelemben helyesen, ha vállalja a felelősséget, és őszintén szembenéz a hibáival
– tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.
Forrás: MTI; Fotó: hirado.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS