Egyik első intézkedéseként eltörölte a szerbiai árukra kivetett százszázalékos vámot szombaton a három napja hivatalba lépett új koszovói kormány.
Abdullah Hoti miniszterelnök közölte sajtótájékoztatóján, hogy a kormány döntése azonnali hatályú. Nagyon fontos döntésnek nevezte ezt, és közölte: elvárja Szerbiától, hogy számolja fel a párbeszéd folytatása előtt álló összes akadályt.
A kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy újra alkalmazza a reciprocitás elvét, amennyiben a párbeszéd nem hozza meg a kívánt eredményeket
– tette hozzá.
Ramush Haradinaj kormánya 2018 novemberében előbb tíz, majd két hétre rá száz százalékra emelte a Szerbiából érkező termékek vámját, és ezzel óriási károkat okozott a két ország gazdaságának. A gazdaság mellett azonban a Koszovó északi részén élő szerb kisebbség is megsínylette a vámok bevezetését, mert az üzleteknek már nem érte meg szerb árut importálni, így kifogytak a készletek. A százszázalékos vám bevezetése csapást mért a kétoldalú kapcsolatokra, megrekedt a Belgrád és Pristina között a párbeszéd, amely mindkét ország európai integrációjának záloga volt. A pristinai kormány a büntetővámmal arra reagált, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.
A büntetővámot Albin Kurti kormánya március közepén – engedve a nemzetközi nyomásnak – ideiglenesen felfüggesztette, de csak bizonyos engedményekért cserébe lett volna hajlandó végleg eltörölni. Kurti kormánya március végén, két hónappal a beiktatása után bukott meg a bizalmi szavazáson, egyebek mellett a Szerbiával fenntartott viszony, másrészt a koronavírus-járvány rossz kezelése miatt. Hoti már beiktatása előtt azt ígérte, hogy kormányának első lépése a Szerbiához fűződő viszony rendezésének megkezdése lesz, és teljesen eltörli a szerbiai árukra kivetett százszázalékos vámot.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt nem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.
Forrás: MTI
khm
2020-06-06 at 17:07
Az albánok,ennyire bíznak a túlszaporodásukban?
Ugyanis semmit nem hiszek el,amit ezek prolongálnak. (egyik oldalról sem.)
Pláne az mti,mint forrás…. 🙂
Tudományos libsizmus
2020-06-06 at 18:25
Nekem az a véleményem, hogy vissza kell térnie a Délvidéknek, ugyanakkor óriási hiba volt Koszovót
elcsatolni Szerbiától.
khm
2020-06-06 at 18:47
Vannak bányák,amik megérték a NATO-nak bombázni Szerbiát.
Amúgy egyik oldalt sem kedvelem.
Azonban itt egyik fél sem nyert,hanem a háttérhatalom emberei használtak egy nemzetközi szervezetet. Na ők viszont felvásároltak amit kellett.
Szeretné ugyanezt levezetném u-kraina esetében?
Mennyit vásárolt a soros,és mennyit a dzsóbiggyedt?
yindzsang19
2020-06-06 at 18:33
-meg abban bíznak az albánok hogy a nagytesó sorosamerikai gengszterbanda továbbra is támogatja őket a szerbek ellen(a háború is úgy kezdődött hogy megtámadtatták/ provokáltatták velük a szerbeket)