Szüleink generációja epedve várta a rendszerváltást, a demokráciát, hogy jobban élhessen a munkájából. Sok magyar ember élete még 1990 után is, akár mind a mai napig a spórolásról szól. Nekik nehezen lehet beadni, hogy most még a fűtésen és a zuhanyzáson is spóroljanak, és ha lehet, a lámpát se nagyon kapcsolják föl. A jelenlegi válsághelyzetben ezért hangzanak a magyar fül számára nagyon cinikusan és kioktatóan a nyilván dúsgazdag német, meg holland politikusok szájából a spórolásra felhívó üzenetek.
Amikor Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke idén tavasszal azt tanácsolta az unió polgárainak az energiaválságra hivatkozva, hogy fűtsenek kevesebbet és szellőztessék ki a ruháikat mosás helyett, akkor idehaza sokan gondolták, hogy ez valami vicc. Aztán az idő megmutatta, hogy korántsem áprilisi tréfának szánta a holland politikus. Ausztriában és Németországban is egyre-másra jelentek meg az oktató videók, amelyek spórolásra tanítják a honpolgárokat. Júliusban Robert Habeck német zöldpárti alkancellár már azt tanácsolta az embereknek, hogy csak 2-3 percet zuhanyozzanak. Érdekes módon a nyugat-európai politikusok spórolásra ösztönző üzenetei a szűkebb pátriában nem azt a hatást váltották, amit mi magyarok gondolnánk. A német gazdasági miniszter bejelentése után a Deutsche Welle megkérdezte a berliniek véleményét. A legtöbb nyilatkozó egyetértett az ajánlással. Az egyik interjúalany azt a választ adta, hogy amúgy is csak hetente háromszor zuhanyozik 5-10 percet. Egy másik szerint az ajánlásnak van értelme, ugyanis másutt is, például Ausztráliában korlátozzák a vízhez való hozzáférést. Ezért is fontosnak tartja, hogy mindenki gyorsabban zuhanyozzon. Az egyik megkérdezett pedig azt válaszolta, hogy a globális felmelegedés miatt muszáj gondoskodnunk a bolygónkról, spórolnunk kell az energiával. Többen is úgy reagáltak: fontos, hogy mostantól rövidebb ideig zuhanyozzon mindenki. A beszámolók szerint az ausztriai és németországi oktató videók is elfogadásra találtak a lakosság körében. Spanyolországban épp a minap döntött úgy a kormányzat, hogy szállodákban, éttermekben, középületekben, plázákban nem lehet 27 foknál alacsonyabbra állítani a klímát.
Turisták Madridban. Idén nyáron extrém hőség sújtja Spanyolországot, a kormány mégis úgy döntött, hogy spórolni kell a klímaberendezéseken. Forrás: booking.com
Noha jelenleg az Ibériai-félszigeten van a legmelegebb Európában, Madridban 44 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, a döntés nem váltott ki élénk tiltakozást, nem vonultak utcára az emberek. Ezzel szemben Magyarországon ellenzéki csoportok már most tüntetéshullámot ígérnek az őszre a magasabb rezsiszámlák miatt.
Ez nálunk nem megy át…
Az idézett riportban a Deutsche Welle tudósítója cinikusan feltette a kérdést: vajon a magyarok elfogadnák-e, ha hasonló ajánlásokat kapnák a spórolásra vonatkozóan? A kérdés azért cinikus, mert egy olyan ország lakosait akarnak a jóléti társadalmakban szocializálódott politikusok ruhaszellőztetésre, meg kevesebb fűtésre rászorítani, akiknek közvetlen, vagy közvetett történelmi tapasztalatuk van arról, hogy milyen az, amikor csak jegyre lehet megszabott mennyiségű kenyeret, tejet megvásárolni. Mi a második világháború után nem kaptunk Marshall-segélyt lerombolt hazánk újjáépítésére. Amiben részünk volt az a padlássöprés, a kuláktalanítás, téeszesítés, röviden a nagy nehezen összerakott vagyon kommunisták általi elkobzása. Autót is csak úgy kaptunk, ha feliratkoztunk a Merkur-listára, aztán még éveket várhattunk egy Moszkvicsra vagy Ladára. A hiánygazdaság miatt Ausztriába jártunk mosógépért, meg Gorenjéért. A rendszerváltás előestéjén arról álmodoztunk, hogy együnk végre egy nagy szelet rántott húst a Mariahilfer Strassén. A történelmileg szerencsésebb nyugat-európai államokban a ’60-as évek elejére kialakultak a jóléti társadalmak. Biztos megélhetés, magas életszínvonal, a géemkázást, a dupla-tripla műszakot, másodállást hírből sem ismerték arrafelé. Ezért is hulltak a balos – ’68-as – eszmék termékeny táptalajra ezekben az államokban.
Magyarországon, a Merkur-rendszerben még 1989-ben is 5 évet kellett várni egy 1300-as Zsigulira. Forrás: hvg.hu
Mind a mai napig megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy szinte kizárólag ideológiai alapon közelítenek meg társadalmi kérdéseket. Egészen mostanáig nem volt szükségük rezsicsökkentésre, a “mocskos” anyagiakkal nem kellett foglalkozniuk. Ma sem kell egy középosztálybeli németnek vagy hollandnak a bevásárlóközpontban megnéznie, hogy melyik sajtot, vagy szalámit vásárolja meg. Ha most azt mondja nekik Timmermans, hogy fűtsenek kevesebbet, na bumm, bemennek az OYSHO nevű luxuscikkeket forgalmazó üzletbe és vesznek egy vastagabb, pihe-puha takarót. A példának okán környezetvédő és egyben vegán Jürgen és családja még örül is és menőnek tartja, hogy tehet ezzel valamit a globális fölmelegedés ellen. Nekik ugyanis nincs történelmi tapasztalatuk arról, hogy mit jelent nélkülözni. (Tegyük hozzá, hogy még. Ha sokáig elhúzódik ez a háború, akkor ott is előkerülhetnek ezek a problémák.) Mifelénk ezek a spórolásra felhívó politikusi üzenetek azért nem mennek át – ahogyan azt a választási kampány is bizonyította -, mert a magyarok közül a legtöbben még ma sem járnak kétszer egy évben nyaralni. A szüleink generációja epedve várta a rendszerváltást, a demokráciát, hogy jobban élhessen a munkájából. Sok magyar ember élete még 1990 után is, akár mind a mai napig a spórolásról szól. Nekik nehezen lehet azt beadni, hogy most még a fűtésen és a zuhanyzáson is spóroljanak, és ha lehet, a lámpát se nagyon kapcsolják föl. A jelenlegi válsághelyzetben ezért hangzanak a magyar fül számára nagyon cinikusan és kioktatóan a nyilván dúsgazdag német, meg holland politikusok szájából a spórolásra felhívó üzenetek.
Fotó: Dailymail.co.uk
Facebook hozzászólás
Z
2022-08-11 at 07:41
Álmodoztunk rántottszeletröl a Mariahilfer Strassén? Azért túlzásokba ne essünk, mert bármelyik magyarországi étteremben bármikor ehettél 79-87(ezekben az években sokat jártunk étterembe) kb. 25 forintért rántotthúst hasábburgonyával meg salátával! Nálunk még Pepsi is rendelhetö volt hozzá. Tatárbifsztekröl piritóssal meg nem is beszélek! A retkes máriahilferstrásszeiek jöttek át hozzánk Pick-szalámit meg más élelmiszert bevásárolni mert nálunk ezt ök fillérekért megkapták! Amit a cikkben leirtak, az az ndk-ban meg a románoknál volt. Mi csak azt hittük, hogy nincs jobb annál, mint hogy banánt nyáron is lehet vásárolni! Nálunk a tervgazdálkodás is félkapitalista volt, mert a magyart nem kényszerited bele egy eszement ideológiai logikátlanságba mint a németeket, mert attól feláll a hátán a ször! A 90-es években fordult minden a visszájára, akkor lett minden drágább nálunk, mert kiárusitották az országot külföldnek! Ezt nem azért irtam le, mert a bolsevikokat mentegetem, de maradjunk a valóságnál! Azért nyerhetett a horngyuszkó, mert elhitették a néppel, hogy megint 3,60 lesz a kenyér. Az a kenyér ami azért abban az idöben minöség volt, ahhoz képest ami a módszerváltás után jött.
Katicamama
2022-08-10 at 21:14
1.A tisztaság fél egészség.
2,”Van valami, ami sosem megy ki a divatból: a tisztaság. A kedvesség és a tisztaság.”
Jason Segel
3.”Szépség, szemérem, ízlés, tisztaság nélkül az élet nem érdemli meg, hogy éljük. ”
Makkai Sándor
4. Átvitt értelemben:
“A szeretet ereje a tisztaság ereje.”
Deepak Chopra
Adjon Isten jó éjszakát…
PG
2022-08-10 at 20:21
Ilyen mintha már lett volna Magyarországon is, mégpedig a 2. világháború után a Rákosi diktatúrában. Mindent elvettek a lakosságtól és lesték, hogy ki akar jobban élni egy kicsit. Például a disznóvágáshoz is engedély kellett és persze abból is a javát be kellett szolgáltatni. Egyébként az élelmiszert jegyre lehetett venni, ruhát meg szinte sehogy. Egymást jelentették fel az emberek. Ezek valahogy a kommunista módszerekkel akarnak megint operálni. Az eszükbe sem jut, hogy nem a lakosságot kell b*sztatni, hanem a feltételeket kell megteremteni a jó és kényelmes élethez.
Például nem kell gyűlöletet szítani a világ legnagyobb országa ellen és nem kéne bojkottálni azt akit nem lehet bojkottálni, mert náluk van bőségesen energia hordozó és mindenféle ásványi anyag
Orientál
2022-08-10 at 20:08
Jürgen tisztálkodni is lusta. Vannak ilyenek.
Valaki
2022-08-10 at 19:09
Ez a baromság amúgy honnan jön hogy ha valaki nem zuhanyzik naponta kétszer akkor “büdös marad”, ezt már többször is láttam az elmúlt évben? Ha valaki irodában dolgozik az nem lesz az 1 napnyi munkától, teljesen egyet lehet érteni a megkérdezett németek véleményével, a heti 2-3 zuhanyzás teljesen oké. Persze ha valaki kemény fizikai meg olyan munkát végez aminél piszkos/izzadt lesz akkor szükséges a napi zuhanyozás.
vidar
2022-08-10 at 18:41
Ja, igen. Ez már régen, értsd: egész nap hallható volt a hírekben.
vidar
2022-08-10 at 18:37
Azóta már van egy építő jellegű hír: Firenzében megkérték a lakosságot, hogy ne vasaljanak, de legalábbis minimálisan, mert ez is energia spórolás. Ehhez már nincsen mit hozzáfűzni.
Oruen
2022-08-10 at 17:58
Kevesebb zuhanyozás, több deo spray. No, de az is drága és roncsolja a klímát meg az ózonlyukat.
Bejla
2022-08-10 at 17:15
a cikk azon állításával, hogy nyugaton a 60as évekre kialakult a jóléti társadalom, vitába szállnék, de nem a nyugatiak védelmében
tessenek megtekinteni Wim Wenders: Az idő múlása c. filmjét (1976) – 30 évvel a világháború után az akkori NSZK keleti végein elég csóringer volt mindenki…
Carolus
2022-08-10 at 15:55
Már leírtam, de még egyszer megteszem: a migránsaik nem fogják sem tűrni, sem alkalmazni a spórolást. Ima előtt, wc-papír helyett stb. nekik víz kell. Mosda-ni és mosni kell. Ráadásul minden kis- és nagy-ázsiai kényszeresen használja a klímát (soha nem kapcsolják ki. Télen meleg legyen, nyáron meg nagyon hideg, nekik az a jó.) A bolond ős-nyugateurópai büdös lesz és fázni fog, a migránsaik meg majd röhögnek rajtuk. Már most is azt teszik.
ViAM
2022-08-10 at 15:01
A 2-3 perces zuhany frissítésnek kiváló, de, aki például olajos munkát végző szerelő, mezőgazdasági munkás és még lehetne sorolni, ők majd kiteszik éjszakára a koszos ruhájukat szellőzni, és piszkosan befekszenek a piszkos ágyba, ami nem kerül kimosásra mert, nem lesz víz. Reggel a koszos bögréből kihörpinti a fél teáját, fogat nem mos, mert ahhoz is víz kell…
Most még az eu-s és mögöttük álló fejek bűzlenek, de hogy a fél világot erre akarják kényszeríteni…
kriszta
2022-08-10 at 14:54
Vajon a különböző migránsok azért mentek oda, hogy ilyen körülmények között éljenek majd a gyerekeik? Nem hiszem. Víz nélküli és fűtés nélküli élet? Harmadik világbeli országnak nevezzük azt, ahol nem lehet mosakodni.
Contrabass
2022-08-10 at 14:51
A nyugati turistákat – különösen a nagypofájú németeket – megfelelő ellátásban kell részesíteni a szállodáinkban. Úgy mint, csak hideg víz az is korlátozott mennyiségben, semmi klíma, meleg sör (spórolni kell a hűtéssel), hideg ebéd, vacsora (spórolni kell a gázzal, villannyal), medence üresen (spórolni kell a vízzel)! Tankolniuk csak heti egyszer lehet 20 litert extra adóval terhelt áron. Aki nem tud magyarul, az azt kapja amit a vendéglátója a maga módján érteni vél. Aki büdös az nem mehet be a szállodába, sem semmilyen közösségbe. Ja, a villany mindenhol ki van kötve a szállodai szobákban (a nyugati turistáknak), ezért jár a vendégeknek egy-egy balesetvédelmi kobak.
balfék
2022-08-10 at 14:50
És majd jönnek. Jönnek a besúgók. Akik éjjelente azt lesik, kinél ég a villany. Hallgatják, ki hányszor húzta le a wc-t, engedte a fürdővizet, és mennyi ideig. És majd felírják, listára teszik. Először büntetőpontok lesznek, aztán pénzbüntetés, végül, valamit elkoboznak. Vízkulák, villanykulák, fűtéskulák lesz mindenki, aki többet mer használni, mint az ideológia őszinte hívei, akik jegyzetelnek, spórolnak, szenvednek, hogy megfeleljenek…
Katalin
2022-08-10 at 14:39
“Ha most azt mondja nekik Timmermans, hogy fűtsenek kevesebbet, na bumm, bemennek az OYSHO nevű luxuscikkeket forgalmazó üzletbe és vesznek egy vastagabb, pihe-puha takarót”.
Bemennek , igen megveszik és eszük ágában sincs ,mögé nézni, hogy milyen környezet terheléssel készült. Mert a gyapjúnál környezetterhelőbb anyag nincs a földön. Képmutatóan szegénységnek kitett országokba szervezték ki a pamut gyártását, a gyapjú feldolgozását és még sorolhatnánk.
Az a gyapjúból készült pihe-puha takaró készítésénél használt víz nagyon sok ezer afrikai lakónak biztosítaná az ívóvizet, öntözését a gabonának stb. Szóval lehetne sorolni. Egyáltalán minek 10 váltás gyapjú takaró egy 2 tagú családnak? Minek minden állampolgárnak egy autó amikor “családban” élnek? Szóval sorolhatnánk. Tévesen gondolják a felhalmozásra, hogy az a jólét!!