Kedves Petry Zsolt! Bátor voltál, büszkék vagyunk rád!

Bátran, szabad magyar emberként viselkedtél, nincs miért szégyenkezned, elnézést kérned, hátrálnod. Úgy mondtad el a véleményedet, hogy abban nagyítóval sem találni bántót, s nem mellékesen: minden szavad színigazság. Bár az állásodat elvették, nem maradsz majd munka nélkül, és szereztél sok millió barátot. Hiszem, hogy a kavicsból, amit elengedtél, lavina lesz, amely előbb-utóbb maga alá temeti majd mindazokat, akik miatt ma Nyugat-Európa úgy fest, mint Szodoma-külső.

Kedves Zsolt! Emlékszem, tizenegy éves voltam, mikor bemutatkoztál a magyar válogatottban. 1990 szeptembere volt, az angolok ellen játszottunk a Wembleyben, és a szemüket kivédted. Végül egy lesgóllal kikaptunk, de ez senkit sem érdekelt, mert láttunk egy hősies magyar kapust, aki, ha kellett, húsz méterre kifutott a kapujából, hogy elfejelje a labdát Lineker elől. Remekül védtél akkor és később is, sosem feledem.

Azt mondják, a Herthánál is kiváló voltál kapusedzőként. Most mégis kirúgtak. Mert a Magyar Nemzetnek azt nyilatkoztad, nem érted, a bevándorláspolitikájával „Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van.” Meg, hogy Európa keresztény földrész, és nem szívesen nézed végig „azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen.” Egyúttal jelezted, Gulácsi Péter „szivárványcsaládokról” szőtt véleményével – a magyar társadalom többségével együtt – nem értesz egyet, és nem tartod szerencsésnek, hogy ilyen megosztó politikai megnyilvánulásokkal ellenségeket szerez magának, ám elvi alapon nem szabad őt elítélni a véleménynyilvánításáért.

Tiszteletreméltó, világos szavak, Zsolt. Szelíden elmondtad a véleményedet, amivel – hidd el! – minden épeszű magyar és európai egyetért. Négy-öt évtizede, mikor az elhülyülés még nem hágott tetőfokára, a nyugat-európaiak döntő többsége is így gondolkodott. Ám időközben nekik végleg elmentek otthonról, menthetetlenek. Kakuk-kakuk.

• Az általad említett „erkölcsi leépülés” mára odáig jutott, hogy téged a „sokszínűség” és a „tolerancia” nevében rúgtak ki. Türelmesek ők, hogyne, amíg a véleményed egyezik az övékével. Ha nem, akkor véged van. A fényképekről is kiretusálnak majd, mint Trockijt. Ezt a sorsot szánják a még dacoló, még másként gondolkodni merő európaiaknak is. Akik szeretnék megmenteni Európát a gender- és multikulti-őrülettől.

Gulácsi Péternek következmények nélkül lehet véleménye, Petry Zsoltnak nem (Forrás: Facebook)

Kedves Zsolt!

Nagy bajban lehet az a birodalom, amely ilyen hisztérikusan reagál egy szelíd-szolid véleményre. A vesztüket érző rezsimek sajátja ez a téboly, amellyel atombombát dobnak az ellenálló hangyákra. Téged most Németországban ellehetetlenítettek, tönkretettek.

• Gulácsi Péter következmények nélkül kiállhat egy társadalomromboló, emberellenes ideológia mellett, sőt még hőst is farag belőle a fősodratú őrület. Te viszont nem állhatsz ki a hagyományok, a normalitás és a józan ész mellett, mert kicsinálnak. Ide jutottunk. Ez ma Nyugat-Európa.

Ám jó, ha tudod, Zsolt: minden jóérzésű, tisztességes ember a szívébe zárt. Sok millió barátot szereztél magadnak, és munkád is lesz hamarosan, ebben biztos vagyok.

• Csupán egyetlen hibát követtél el: hogy utólag (önként vagy zsarolás hatására?) sajnálkoztál a bevándorlásról tett nyilatkozatért. Az igazság kimondásáért sosem szabad bocsánatot kérni! Az európai bevándorláspolitika nem a menekültekről szól: az egy brutális, nemzetközi bűnszervezet által végrehajtott emberkereskedelem, amelynek végcélja Európa népességcseréje, az itteni nemzetek, kultúrák és a keresztény vallás szétzúzása. Az interjúd minden szava színigazság volt! Nincs miért és nem is szabad meakulpáznod!

Így is, úgy is kirúgtak. Németországban nem lesz munkád. Nincs hova hátrálnod – ahogy nekünk, európai őslakosoknak sincs! Oly korban élünk, amikor a leginkább magától értetődő alapigazságok megvallásához is bátorság kell. A sportolók közül kevesen mertek eddig szembeszállni a dühöngő szélsőliberális véleményterrorral. Te vagy az egyik. Hatalmas az erejük, tengernyi a pénzük, övék a nyugati fősodratú sajtó. De le lehet őket győzni. Ha majd nem csak egy, hanem sok Petry Zsolt lesz, aki kiáll, fölszólal az agybaj ellen, akkor végük lesz. Hiszem, hogy a kavicsból, amit elengedtél, lavina lesz, amely előbb-utóbb maga alá temeti mindazokat, akik miatt ma Nyugat-Európa úgy fest, mint Szodoma-külső.

Ez is egyfajta végvári harc, ez is egyfajta hősiesség ám! Büszkék voltunk rád, amikor a magyar kaput védted, és büszkék vagyunk rád most is, amikor a józan ész kapuját véded az őrülettől. Várunk haza! Ki tudja, az Európa-bajnokságon talán a kispadról nézheted végig, ahogy megverjük a németeket… A Jóisten áldjon meg a bátorságodért, Zsolt!