Emlékszünk-e még arra, amikor az UNESCO a Liget Budapest Projekt leállítását követelte, éppen a főpolgármester-választás kampányhajrájában? Fel tudjuk-e még idézni, hogy „vészhelyzetbe” került Budapest, mivel lekerülhetett volna a világörökségi listáról? Volt itt baj, de Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával mindez elmúlt. Mivel nemrégiben a 444.hu is, bár szűkszavúan, de megírta, hogy „Budapest mégsem került a veszélyeztetett világrökségi helyszínek listájára”, felidézzük, hogyan és miért vetődhetett fel egyáltalán ez az utólag kószának tetsző, de a megfelelő időben kellő aggodalmakat generáló ötlet.
Magyarországnak mindenhol akadnak „barátai”, illetve olyan hazai „szakértők”, akik ezeknek a „barátoknak” adnak „szakmai” tanácsokat, amelyek aztán visszaköszönnek közéletünkben, mint Nyugatról érkező félelem, aggodalom, dorgálás. Történt ugyanis még 2019 júniusában, a főpolgármester-választást megelőző hónapokban, hogy a hazai sajtó belengette: Budapest lekerülhet az UNESCO-világörökségi listájáról azon beruházások miatt, amelyeket a köztudat a kormányhoz, áttételesen Tarlós Istvánhoz kötött. Ne felejtsük el: ebben az évben nyerte el tíz éves fejlődése jutalmául Budapest a rangos, a „2019-es év legjobb európai úti céljának” járó díjat. Nyilván élhetünk némi gyanúperrel, hogy az UNESCO nem véletlenül jutott éppen abban az évben és azokban a hónapokban az aggodalom olyan fokára, hogy erről dörgedelmes jelentésben is megemlékezzen, holott évek óta szoros szakmai kapcsolatban álltak az említett beruházások – azaz a Liget Budapest Projekt, vagy a budai Vár felújítása – hazai tervezőivel és kivitelezőivel.
Tarlós István átveszi a Budapestnek ítélt Európa legjobb úti célja 2019 díjat Maximilien Lejeune-től, az European Best Destination (EBD) európai turisztikai szervezet vezérigazgatójától. Fotó: MTI
Az UNESCO és Karácsony Gergely kampánya
A botrányhullámot 2019 júniusában az Index robbantotta ki, már címadásában is azt sugallva, hogy az UNESCO a Liget Budapest Projekt leállítását követelte volna. A cikk szerint a nemzetközi örökségvédelmi szervezet jelentésében nehezményezte többek között a százhúsz méteres Mol-felhőkarcoló engedélyezését, a Ligetben megvalósuló új Néprajzi Múzeumot, a Vár rekonstrukciója kapcsán pedig azt, hogy korábban lerombolt épületeket akarnak újra felépíteni, ezzel veszélyeztetve a városkép hitelességét (erre még külön kitérünk). Attól most tekintsünk el, hogy az UNESCO ominózus jelentése lényegesen óvatosabban fogalmaz, mint a választási kampány hevében megfogalmazott szalagcímek, amelyek így próbálták a nemzetközi szervezetet felhasználni a kormányzati beruházások sorozatos ellenzésére karriert építő Karácsony Gergely kampányában. A jelentés ugyanis ajánlásokat fogalmaz meg, amelyekben ráadásul nincs szó a Városliget egészéről, másrészt a Városliget nem is része a Hősök tere és az Andrássy út világörökségi védettségének. A Városliget kapcsán megfogalmazott UNESCO-kritika azt nehezményezte, hogy az új Néprajzi Múzeum megváltoztatná a Liget látképét, ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy a nemzetközi szervezet szakemberei a tervezéstől kezdődően az évek során többször is jártak a helyszínen, egyeztettek a tervezőkkel és kivitelezőkkel, illetve a Városliget rendelkezett a kifejezetten a világörökségi helyszínre vonatkozó hatástanulmánnyal is.
Innen nézve is furcsa, hogy az UNESCO miért nem tiltakozott korábban soha amiatt, hogy a korlátozott védettséget élvező Városliget rozsdaövezeteit miért nem számolják fel végre, és miért nem állítják vissza eredeti pompájába az Olof Palme-ház Zsolnay-kerámiás homlokzatát, vagy a Városligeti Műjégpálya hasonlóan impozáns épületét.
Majdnem felvetődött, hogy valami esetleg bekövetkezhet
Mindegy, a gépezet beindult, jelentését az UNESCO július elején határozatban is megerősítette a bakui konferenciáján. Az eseményről beszámoló Átlátszó.hu egyenesen azt írta: az UNESCO-nak elfogyott a türelme Magyarországgal szemben, ezzel veszélybe került Budapest világörökségi címe. A konkrét veszélyt persze az jelentette, hogy a magyar főváros a jövőben esetleg átkerülhetett volna a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Hogy pontosabban értsük, „az UNESCO a Liget Budapest Projekt leállítását követeli” és „az UNESCO-nak elfogyott a türelme” kezdetű, túlhabosított, kampányízű kommunikációs költemények hátterében pusztán annyi valós tartalom volt, hogy a fővárosi világörökségi helyszínek esetleg, vagy talán átkerülhetnek a veszélyeztetett kategóriába. Ha.
A világörökség arra van. Fotó: MTI
Vészhelyzet!
Hogy milyen „aggodalmak” állhattak pontosan az UNESCO döntése, a „vészhelyzet” hátterében, arról az Átlátszó.hu is próbált bővebben kitérni. Mint írták:
A magyar kormány hosszú ideje nem teljesíti az UNESCO által a megelőző években a kormánynak eljuttatott ajánlásaiban foglaltakat, többek között a Városliget és a Budai Vár nagyszabású építkezései, valamint az egész magyarországi műemlékvédelmi gyakorlat kapcsán.
Ezért, ha a 2020. február 1-ig leadandó magyarországi választ az UNESCO nem találja kielégítőnek, a budapesti helyszínek felkerülhetnek a veszélyeztetett örökségi listára. Mivel azonban időközben lezajlottak a választások, kisebb érdeklődésre tartott számot, hogy a kormány határidőre megküldte a beszámolót, amelyben tisztázta a budai Vár megújítását jelentő Nemzeti Hauszmann-programot, valamint a Duna-parti ingatlanokra, illetve a Városliget-fejlesztésre vonatkozó kérdéseket. Az erről szóló közleményben a Miniszterelnökség hangsúlyozta:
Magyarország elkötelezett a világörökség egyezményben vállaltak teljesítése iránt, és vallja, hogy a világörökségi helyszíneket azok kiemelkedő egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve, a köz érdekét szolgálva kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni, szükség szerint helyreállítani.
Oda a vészhelyzet… 🙁
A magyar illetékesek és az UNESCO között innentől csendben folytatódtak a tárgyalások; végezetül idén júliusban, a szervezet aktuális, a kínai Fucsou városában lezajlott ülésén pedig az is kiderült, hogy Budapest mégsem került a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Ennyi a történet, amelynek tanulsága, hogy egy pillanatig sem volt fontos, hogyan lesz vége a „vészhelyzetnek”. A választási kampányban felvázolt alternatív valóság, amelyben Budapestet az UNESCO felhívására kellett kimenteni a kormány karmai közül, kipukkadt, mégis általa kerültek helyzetbe azok, akik a kamububorékot fújták.
A Karmelita kolostorral is csak azóta van baj, hogy felújították. Fotó: MTI
És akkor az UNESCO is lenácizta a kormányt
Visszatérve egy utolsó gondolat erejéig „Magyarország barátaira”, azért ne menjünk el szó nélkül az UNESCO-nak a Budai vár felújítását célzó kritikái mellett. Mint fogalmaztak:
Veszélyt jelentenek a budavári fejlesztések a királyi palotára és a várbeli lakónegyed képére. Lerombolt épületeket építenek vissza, egy idealizált történelmi múlt képét próbálva megteremteni, veszélyeztetve ezzel a helyszín történelmi hitelességét, egységes képét.
Azt már megírtuk, hogy a hasonló – jellemzően ellenzéki – megfogalmazások burkoltan, de igaztalanul nácizzák a magyar fejlesztéseket, és ezek a minden szakmai érvet nélkülöző vélemények nem véletlenül értek el az UNESCO-ig. Mélységesen lehangoló, ha az UNESCO komolyan gondolja, hogy történelmi örökségünk helyreállítását annyival elintézheti, hogy az azért nem kivánatos, mivel az egy „idealizált történelmi múlt képét” teremtené meg. Ezzel ugyanis azt sugallnák, hogy a budai Vár maradjon meg a náci német, és a kommunista szovjet bombázások emlékhelyének. Buda történelmi hitelessége éppen akkor veszne el, ha csak ennyit tudna képviselni Magyarország történelméből.
Vezető kép: MTVA/Bizományosi/Róka László
(X)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS