Pesti Srácok

Kövér László: a magyarok mindig rendes feltámadásra várnak

Kövér László: a magyarok mindig rendes feltámadásra várnak

Mi, magyarok mindig rendes feltámadásra várunk, ez pedig csak akkor van, ha saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken, az Országházban rendezett Petneházy történelmi konferencián.

Kövér László arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezetben három megszállás – az oszmán hódoltság, a náci, majd az azt követő szovjet megszállás – emléke hagyott mély nyomot, és mindhárom tragikus, végzetes következményekkel járt a magyar életre. A házelnök egyfajta évszázadokon átívelő magyar fátumnak nevezte, hogy e megszállások alól nem önerőnkből szabadultunk fel, hanem mások ereje szabadított fel bennünket, majd úgy folytatta: az oszmánok alól a nemzetközi keresztény hadak szabadították fel az országot, a nácik alól a Vörös Hadsereg, a kommunizmus alól pedig egy hasonló nemzetközi alku szabadított fel bennünket, mint amilyen alku az alávetésünkhöz vezetett. Szavai szerint a magyarok megtanulták, hogy soha nincs köszönet abban, ha mások szabadítanak fel bennünket, mert az soha nem vezet el önrendelkezésünk teljes visszaszerzéséhez. Kövér László azt hangoztatta: rendes feltámadás pedig mindig csak akkor van, a magyar balsors mindig csak akkor törik meg, ha mi, magyarok saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon. Erre példaként említette, hogy jobban szeretjük az országból a törököt kiverő Habsburgokkal szembeszálló Rákóczi Ferencet és kurucait, mint az oszmán megszállás alóli nemzetközi felszabadítókat, és az 1956-os pesti srácokat is, mint a náci megszállás alól felszabadító szovjeteket.

A házelnök a jelenre térve úgy fogalmazott: "a magyar választópolgárok megbízásából és támogatásával 2010-ben közösen megkíséreltük megtörni a magyar fátumot, lehetővé tenni a rendes magyar feltámadást".

PestiSracok facebook image

– hangoztatta. Mint rámutatott, a rendszerváltoztatást követő két évtized posztkommunizmusát önmagunk demokratikusan szervezett erejéből zártuk le. Közölte: az elmúlt évtizedben közösen megerősítettük a magyar nemzeti összetartozást és azt a nemzeti szellemi erőt, amely nélkülözhetetlen mindannak megvédésében, fenntartásában és gyarapításában, amit közösen létrehoztunk. Kövér László Budavár oszmánoktól való visszafoglalásának 335. évfordulójának jelentőségét is méltatva úgy zárta szavait:

Petneházy Dávid, a tanácskozást szervező Petneházy Alapítvány elnöke köszöntőjében a többi között szólt arról, hogy Budavár 1686. szeptember 2-án befejezett visszafoglalása a kollektív magyar öntudat részévé vált; nemzeti büszkeségünk egyik fontos alappillére. A magyar történelem elmúlt évszázadaira utalva azt mondta: nagyon is sok jutott nekünk gyávaságból, árulásból és megalkuvásból, ugyanakkor mindezekkel szemben megtaláljuk ott a bátorságot, a hűséget és a hazáért való elhivatottságot is. Az alapítvány hivatásáról szólva közölte: arra törekszenek, hogy a jelen és a jövő generáció is méltóképpen őrizze magyarságát, és a neves elődök törekvései, küzdelmei jelöljék ki számukra a követendő utat.

A konferencián felszólalt Martonyi János korábbi külügyminiszter, előadást tartott Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi vár megújításáért felelős kormánybiztos, Pálffy Géza, a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Kasza Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudományos főmunkatársa és Végh András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti intézetének docense.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)