Mára egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a hidegháború lezárása óta most van Európa a legrosszabb biztonsági helyzetben — kezdte miniszteri meghallgatásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az Országház Tisza Kálmán termében. A tárcavezető szerint korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy a 21. század Európájában háború lesz, most azonban azt látjuk, hogy súlyos biztonsági válság jött létre, mindezt tetőzi a migrációs válság. Szijjártó szerint ennek a fenyegetésnek az árnyékában kell külpolitikát építeni, amelynek alapja a szuverenitás.
A tárcavezető expozéjában három kiemelt biztonsági kockázatot azonosított, ezek: az ukrajnai háború, az izraeli konfliktus, valamint az illegális bevándorlás.
Ukrajnai háború
A szomszédban másfél éve dúló háború kapcsán az egyik legnagyobb hiba miniszter szerint a konfliktusra adott európai reakciók a szankciók voltak, amelyek célja Oroszország térdre kényszerítése volt. Hozzátette, sokan ma már letagadják, hogy a szankciók célja Oroszország megtörése lett volna, ahogy azt is, hogy a korlatozásokról ne tudnák a döntéshozók, hogy Európa számára is károsak.
Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a stratégia megbukott, egy új stratégiára van szükség
— fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy a legutóbbi NATO-csúcson pozitív fejlemények történtek, ugyanis a tagállamok elfogadták, hogy Ukrajna tagsága a jelen helyzetben lehetetlen, az ország nem kap meghívót sem most, sem a következő ülésén. Emellett egy reformjavaslatot sikerült megfogalmazni magyar javaslatra, amelynek lényege, hogy a nemzeti közösség jogait tiszteletben kell tartani. Hozzátette, 2015 óta zajlik a kisebbségi jogok szűkítése, azóta minden ígéret hamisnak bizonyult.
A 2015-ös szintre kell visszaállítani a kisebbségi, köztük a magyar kisebbség jogait
— húzta alá megjegyezve, furcsa, hogy miközben az ukránok egy a számukra elvileg fontos kérdésben Magyarország támogatását várja, addig üzenetben utasítja az iskolákat arra, hogy délután 5-ig ne lehessen magyarul beszélni az oktatási intézményekben.
Izrael: háború a terrorizmus ellen
Az izraeli konfliktusról szólva Szijjártó kiemelte, a terror elleni harc globális érdek, de el kell kerülni, hogy országok közötti háborúvá fajuljon. Hozzátette, az áldozatok számát minimalizálni kell, és ezzel egyidőben Egyiptom stabilitását, ami a migrációval szembeni védőbástya, meg kell őrizni.
Képviselői kérdésre válaszolva a tárcavezető azt is elmondta, az izraeli konfliktusról szóló ENSZ- nyilatkozatot azért szavazták le, mert a dokumentum szavazásán egyes tagállamok elvetették azt a kitételt, ami a túszok mihamarabbi kiadásáról rendelkezett. Márpedig ez Szijjártó szerint kiemelt cél.
Az evakuációról szólva elmondta, aki akart, azt hazahozták Izraelből, egyúttal elutasította a baloldali sajtó hangulatkeltését, amely szerint a Külügyminisztérium embereket hagyott hátra Izraelben. Elmondta, voltak olyan magyar állampolgárok, akik nem éltek az evakuáció lehetőségével, azonban a kapcsolatfelvétel velük is megtörtént. Hozzátette, Gázában 15 magyar állampolgár tartózkodott a konfliktus kirobbanásakor, ebből 14 főt evakuáltak, egy személy pedig a maradás mellett döntött.
Migráció
A harmadik kiemelt téma a migráció volt, amelynek kapcsán a miniszter megismételte, a magyar kormány elkötelezett a terror elleni harcban, ezt szolgálja többek között a parlament által jóváhagyott csádi misszió is, amely az illegális migráció megakadályozásában is jelentős szerepet kaphat. Hozzátette, a déli határon az illegális bevándorlók már automata fegyvereket használnak, ami szintén súlyos biztonsági kockázatot jelent közvetlenül az országhatáron.
A képviselői kérdések során a bizottság baloldali tagjai az illegális migráció elleni harcot állítottak szembe a vendégmunkások növekvő számával, amelyre válaszul a tárcavezető kifejtette, álláspontja szerint a józan értelmen túl van, a Magyarországra a magyar cégek eljárásai szerint felvett, legálisan érkező dolgozókat összemosni a határt fegyverrel támadó illegális bevándorlókkal.
Elmondta azt is, hogy 2010-ben 13 százalékos munkanélküliség környékén vették át a kormányzást, most alig 3 százalék ez az arány. A miniszter szerint ez gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot jelenti, aki akart, az elment dolgozni, így a további munkaerő-szükségletet akár vendégmunkásokkal kell kielégíteni. Hozzátette, az ügyben a valódi kérdés, hogy a vállalkozások fenn tudják-e tartani a termelékenységüket, ami a magyar munkahelyek megtartásának is a záloga.
Ez egy másfajta kihívás, de ez egy jó kihívás. A magas munkanélküliség rossz kihívás volt
— fogalmazott.
Szijjártó Lavrovval beszélt az ’56-os forradalmat fasisztázó tankönyvről
Az orosz- magyar kapcsolatokról úgy vélekedett, érdemes továbbra is fenntartani a gazdasági kapcsolatokat, hiszen amíg nem lehet “hátizsákban, vagy szatyorban földgázt szállítani”, addig rá kell nézni a magyar energetikai rendszer térképére.
A miniszter kifejtette, a magyar energetikai struktúra sajátossága, hogy csak Oroszország felé van megfelelő kapacitás. A déli diverzifikációt az infrastrukturális kapacitások akadályozzák, ennek fejlesztésére pedig az EU sem biztosít forrást mondván, 15 év múlva már nem lesz a földgáz az energiamix része.
Addig viszont van 14 év és nem akarunk megfagyni, sem a gazdaságunkat működésképtelennek látni
— jegyezte meg a miniszter.
Az orosz- magyar kapcsolatokról szólva az orosz tankönyv esetére is kitért Szijjártó, aki elmondta, Szergej Lavrov külügyminiszterrel beszélt az üggyel, és mint fogalmazott, “kellő határozottsaggal jeleztük, hogy minden ilyet elítélünk”.
Visegrád él, a svédek csatlakozása az Országgyűlésen múlik
A visegrádi együttműködésre kitérve elmondta, kiemelt feladat a V4 integritásának megőrzése, többek között ennek köszönhető, hogy jelenleg nincsenek érvényben migrációs kvóták. Hozzátette, az új szlovák kormány prioritásai között is szerepel a visegrádi együttműködés, Robert Fico pedig ígéretet tett arra, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok fókuszában a kisebbségi jogok tiszteletben tartása lesz.
A svéd NATO-csatlakozás kapcsán elmondta, az a magyar országgyűlésen és Törökországon múlik. Utóbbi hozzájárulásáról annyit árult el, hogy az még az idén megtörténhet.
Orientál
2023-12-05 at 10:32
Nem kell nekünk olyan eu-s tagország mint Ukrajna amely velejéig korrupt hazug más országokon élősködő de sajnos a balliberális zöld Gyurcsányék akik még a honvédelmünket is lenullázták na ők akarják pénzelni Zelenszkijék Sorosék háborújukat.
Zolee
2023-12-05 at 09:30
“Kellő határozottsággal jeleztük”: szánalmas…
Solaris
2023-12-04 at 23:43
A legsúlyosabb kimaratt.
Elbirkulás…
A Nagy Testvér figyel téged
2023-12-04 at 16:19
Nem a jogokat kell visszaállítani, hanem a 1918-as határokat, mert a román példa mutatja, hogy a tagságukkal nem változna semmi!
gyozo2018
2023-12-04 at 15:57
Orbán nem ll szóba a provokátor helytartóval.
De Szíjjártó mikor rendeli be, hogy számon kérje a rágalmait?
Álom Tivadar
2023-12-04 at 15:12
Elfelejtette megemlíteni a legnagyobbakat WHO és a digitalizáció.
Tudományos libsizmus
2023-12-04 at 14:41
Szerintem a hidegháború nem volt akkora kockázat, mint a mai helyzet.
A hidegháborúban mind Moszkva, mind Washington végső soron észnél volt.
Mára azonban az USA-nak szemmel láthatóan teljesen elment az esze.
khm
2023-12-04 at 13:30
A negyedik biztonsági kockázat,a pressman nevű véglény. Meg amit képvisel.
Sas
2023-12-04 at 13:01
Az USA PRIMITÍV-CSAK KIFOSZTANI, KIRABOLNI TUDJA A VILÁGOT-MŰKÖDTETNI NEM.NEM TART RENDET-MINDENHOL KÁOSZT IDÉZ ELŐ-ERGO MÉLTATLAN ARRA, HOGY A VILÁG VEZETŐ HATALMA LEGYEN-OSTOBA, ÉS KÖZÖNSÉGES-MÉG AZ AMERIKAI POLGÁROKAT SEM KÉPES SZOCIÁLISAN NORMÁLIS SZINTEN TARTANI-AZ USA EGY NYOMORULT DROGTANYA-MILLIÓK NYOMOROGNAK-MIKÖZBEN EZ A HÜLYE HATALOM MINDENHOL LOP-RABÓL, ÉS HÁBORUKAT GENERÁL-UNDORÍTÓ BANDA.