Pesti Srácok

"Magyarország halld szavunk!" - elkészült az '56-os Emlékév dala és imázsfilmje

"Magyarország halld szavunk!" - elkészült az '56-os Emlékév dala és imázsfilmje

2016-ban ismét kerek évfordulóját ünnepeljük 1956-nak, az Emlékév keretében pedig számos projekt és produkció valósul meg pályázatok útján. A Terror Házában sajtótájékoztatón mutatták be az Emlékév hivatalos dalát és imázsfilmjét. A dal augusztus 16-án, kedden lesz hallható először a Petőfi Rádióban.

A fülbemászó popdal írója a világhíró producer, Desmond Child, aki egyébként magyar gyökerekkel is rendelkezik, apai ágon. Február óta magyar állampolgár, felfedezte magyar gyökereit, és jelentéssel töltötte meg a szót: ma már büszke arra, hogy tagja lehet ennek a népnek.

Egy olyan dal elkészítésére kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök, „amely egyszerre tiszteleg a múlt áldozatvállalása előtt és fordul a jövő felé.” A lakosság nagyjából 70%-ának már nincsenek saját emlékei a forradalomról, ezért is fontos a jövőhöz szólni. A dalt Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Nagy Feró, Sasvári Sándor, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Molnár Ferenc „Caramel”, Lakatos Mónika és a Romengo, Pál István és zenekara, a Hooligans, és egy ötventagú kórus adja elő. A címe magyarul Egy szabad országért, angolul pedig Land of the Free.

PestiSracok facebook image

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és az 1956-os emlékbizottság ügyvezető elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy szeretnék, ha az emberek minél szélesebb köre bekapcsolódna az emlékévbe. A legfontosabb kérdés a miniszter szerint, ami fel kell tennünk: mit jelent nekünk '56? Az emlékév egy lehetőség, hogy elmélyítsük a tartalmat is, hiszen hiába gondoljuk, hogy már minden tudunk a forradalomról, mindig újabb és újabb összefüggésekre lehet rávilágítani.

Budapest, 2016. augusztus 15. Vastag Csaba énekes, producer, Péter Szabó Szilvia énekes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b-j) az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve hivatalos dalát és imázsfilmjét bemutató sajtótájékoztatón a budapesti Terror Háza Múzeumban 2016. augusztus 15-én. Az Egy szabad országért című dalt először a Petőfi Rádióban mutatják be. Fotó: Horváth Péter Gyula
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve hivatalos dalát és imázsfilmjét bemutató sajtótájékoztatón a budapesti Terror Háza Múzeumban 2016. augusztus 15-én. Az Egy szabad országért című dalt először a Petőfi Rádióban mutatják be. Fotó: Horváth Péter Gyula

Balog Zoltán elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt, a legutóbbi kerek évfordulón még főleg azokhoz szóltak, akik ott voltak és átélték, ma már azonban nagyon kevés ilyen ember van, ezért is nagyon fontos a jövőhöz szólni, elérni őket, hogy az emlékév és az emlékezés fontossága később is megmaradjon.

A Terror Háza fontos szerepet játszik az emlékek összegyűjtésében, olyan történetekkel is megismerkedhetünk, melyeket átélői még a saját családjuknak sem mertek elmondani akkoriban. Mindezt pedig olyan formában kell elérhetővé tenni, hogy a fiatalok megértsék. Balog Zoltán kiemelte a Terror Háza új, virtuális valóságot felhasználó kiállítását. „'56 fontos, az egyik legfontosabb dolog, ami velünk történt a 20. században”, hiszen enélkül nem lehet értelmezi a 21. századot – zárta beszédét a miniszter.

Péter Szabó Szilvia, aki a dal elkészítésében vett részt, nagy megtiszteltetésnek tartotta a lehetőséget. „A zenével kifejezni mindent lehet. Legfőképpen a szabadságot.”

Budapest, 2016. augusztus 15. Vastag Csaba énekes, producer, Péter Szabó Szilvia énekes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b-j) az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve hivatalos dalát és imázsfilmjét bemutató sajtótájékoztatón a budapesti Terror Háza Múzeumban 2016. augusztus 15-én. Az Egy szabad országért című dalt először a Petőfi Rádióban mutatják be. Fotó: Horváth Péter Gyula
Vastag Csaba énekes, producer, Péter Szabó Szilvia énekes és Balog Zoltán tárcavezető. Fotó: Horváth Péter Gyula

Vastag Csaba, aki nem csak énekesként, hanem producerként is részt vett a dal elkészítésében, nagy felelősségnek tartja a munkát. Véleménye szerint a zene átjárja mindenki életét, ezért a dal a legjobb formája az üzenetnek.

A dalt a Magyar Rádió 6-os stúdiójában vették fel, ami történelmileg is fontos helyszín: 1956. október 23-án itt törtek ki először a fegyveres harcok. Videóklip is készült, melyet a dal felvétele közben forgattak.

Budapest, 2016. augusztus 15. Vastag Csaba énekes, producer, Péter Szabó Szilvia énekes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b-j) az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve hivatalos dalát és imázsfilmjét bemutató sajtótájékoztatón a budapesti Terror Háza Múzeumban 2016. augusztus 15-én. Az Egy szabad országért című dalt először a Petőfi Rádióban mutatják be. Fotó: Horváth Péter Gyula
Fotó: Horváth Péter Gyula

Az imázsfilm záró mondata: „ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak.” A szervezők szerint ez a mondat tükrözi leginkább az Emlékév szellemiségét. A rövid kisfilmben hétköznapi emberek, sportolók, művészek szerepelnek, akik mind köszönetüket fejezik ki '56 hőseinek.

Az Emlékév keretében eddig beérkezett több mint 1500 pályázat mindegyikét még a bizottság nem bírálta el, de már közel 700 sikeres pályázat kapott támogatást.

Fotó: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.