Pesti Srácok

Titkos információk kerülhettek orosz kézbe - Újra bíróság előtt Szilvásy György és NBH-s bűntársai

Titkos információk kerülhettek orosz kézbe - Újra bíróság előtt Szilvásy György és NBH-s bűntársai

Szeptember 11-én kezdődik a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori vezetőit és a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati miniszterét, Szilvásy Györgyöt is érintő, kémbotrány néven elhíresült büntetőper másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán. A vád szerint a Gyurcsány-kormány idején a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe. Galambos Lajos volt NBH-vezér ugyanis lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák bemehessenek a „Cég” épületébe és poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket. A táblabíróság a kémügyben várhatóan szeptember 25-én hirdet ítéletet.

Szeptember 11-én hétfőn kezdődik a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egykori vezetőjét is érintő kémper másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán, amely várhatóan két héttel később, szeptember 25-én hirdet ítéletet.

Galambos Lajos az Egymásért alapítványába bukott bele 2007-ben. Fotó: valasz.hu

Kényes adatok kerülhettek orosz kezekbe

PestiSracok facebook image

Noha jelenleg még az eljárás minden részlete államtitok, korábban más lapok mellett a Magyar Nemzet írt bővebben az ügy hátteréről. Eszerint a feljelentést vélhetőleg a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal tette 2011 tavaszán, a nyomozás 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A botrány idején még konzervatív értékeket képviselő Magyar Nemzet információi szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében. A lap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott, magukat bolgároknak kiadó oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak. A történet egy részét az Indexnek megerősítette az NBH volt műveleti igazgatója, Katrein Ferenc is. Szerinte 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák bemehessenek a „Cég” épületébe és poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket.

Első fokon felmentették a vádlottakat

Az ügyészség eredetilegGalambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel,Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg. A Kaposvári Törvényszék tavaly szeptemberi ítéletében nem jogerősen, első fokon felmentette a kémper vádlottjait (Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy 2013-ban a Debreceni Törvényszék börtönre ítélte Szilvásyt és Galambost, ám a táblabíróság eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elmarasztaló ítéletet). Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke akkor megdöbbentőnek nevezte portálunknak a Kaposvári Törvényszék ítéletét. A politikus annak fényében lepődött meg igazán, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásyékat. Ugyancsak rácsodálkozott a törvényszék döntésére Gulyás József, a bizottság korábbi, SZDSZ-es tagja is, aki szerint az ügyben olyan súlyos szakmai hibák, szabálytalanságok történtek, hogy ennek valamilyen következménye kellett volna, hogy legyen.

Szilvásyt már nem felbujtással, csupán bűnpártolással vádolja az ügyészség. Fotó: MTI

Laborcék kármentésbe kezdtek?

A döntéssel az ügyészség sem értett egyet, ezért fellebbezett az ítélet ellen. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Galambos Lajos elsőrendű vádlottat továbbra iskémkedéssel, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát bűnsegédként elkövetett kémkedéssel vádolja, azonban az eddig felbujtóként számon tartott Szilvásy Györgyöt a kémkedés kapcsán már csak hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt vonnák felelősségre. Úgy tudjuk, a fellebbezés szerint a Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere terhére most már azt róják, hogy az államellenes bűncselekményről nem előre, hanem utólag, a szintén bűnpártolással vádolt, a hírhedt olajmaffiózóval, Portik Tamással kétszer is együtt ebédelő Laborc Sándor jelentéséből szerzett tudomást, ám feljelentés helyett mindketten „kármentésbe”, azaz feltételezhetően az ügy elsimításába kezdtek. Mindezek miatt a fellebbviteli főügyészség Galambos Lajos esetében végrehajtandó szabadságvesztés, a többi vádlott vonatkozásában pedig felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a táblától.

Szilvásy továbbra is tagadja a vádakat

Sebes Péter, Szilvásy György ügyvédje a PestiSrácok.hu-nak azt nyilatkozta,védence tagadja, hogy bűnpártolást követett volna el, azt ugyanakkor elismerte vallomásában, hogy utólag Laborc Sándortól valóban megtudta, mi történt. Az egykori főigazgató ezután tette meg a „szükséges lépéseket” – mondta Sebes Péter, hozzátéve, hogy Szilvásy terhére azt rója a vádirat, hogy nem tett feljelentést. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a szeptember 11-ei tárgyalás a vádirat ismertetésével és a perbeszédekkel folytatódik, ítélet csak a két héttel későbbi határnapon várható. Mivel az ügy minősített, az ítéletnek csak a rendelkező része lesz nyilvános, hacsak addig meg nem szüntetik az eljárás titkosítását – tette hozzá a védő. A Magyar Idők értesülései szerint utóbbira jó esély van, hiszen a lap úgy tudja, hamarosan a közvélemény is megismerheti a pontos részleteket. Értesüléseik szerint kizárólag olyan információk minősítésén változtattak a szakértők, amelyek nem veszélyeztetik a belügyminiszter felügyelete alatt álló polgári titkosszolgálatok működését, illetve nem számítanak személyes adatnak.

A PestiSrácok.hu korábbi összeállítását a kémperről ITT olvashatja el.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.