Fülöp Attila: Ha egy civil szervezet elbújik kötelezettsége elől, takargatnivalója van

Péntektől elérhetővé válnak a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) jövő évi pályázati kiírásai, melyekben összesen 2,8 milliárd forintos keret áll rendelkezésre; e keretet a civil szervezetek használhatják fel – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, akit a pályázatokról, illetve a kormányzatot ért, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatos kritikákról kérdeztünk.

Nagy Ervin riportja

Fülöp Attila portálunknak elmondta, hogy a pályázati feltételek az előző évekhez képest nem változtak, azaz harminc napon belül – kollégiumoktól függően – a 2018. január 15. és 18. közötti határidő előtt lehet benyújtani a kérelmeket. A legkisebb pályázható összeg ebben az évben is százezer, a legmagasabb pedig hárommillió forint lehet. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a pályázatokat a civil.info.hu oldalon lehet megtalálni.

Fülöp Attila kiemelte továbbá, hogy a civil szervezeteknek juttatott állami támogatások az elmúlt évben folyamatosan nőttek, „2010-ben 144 milliárd forintot, 2015-ben pedig már 202 milliárd forintot fordítottunk állami támogatásokból a civil szervezetek működésére és programjaira, vagyis öt év alatt negyven százalékkal nőtt a civil szférába az államtól érkező pénz összege. Így az a vád, amely szerint a kormányzat civilellenes volna – a számokat nézve – cseppet sem állja meg a helyét.”

„Ráadásul, a tavaly elfogadott és az idén életbe lépő jogszabályi változások elhozták a >>civil-rezsicsökkentést<< is, ugyanis sokkal kevesebb ideig tart ma a bírósági adminisztráció. Illetve számos visszajelzést kaptunk, hogy a szervezetek működése is olcsóbb lett annak köszönhetően, hogy jóval rövidebb határidővel történik meg a szervezetek bejegyzése, illetve az új szabályozásnak köszönhetően csak egyszer lehet hiánypótoltatni, így kevesebb ügyvédi munkaórára van szükség.”

Fontos megjegyezni, hogy az említett, 2016-ban elfogadott jogszabályi változást, amely olcsóbbá, kiszámíthatóbbá és gyorsabbá tette a civilek adminisztrációs kötelezettségeit, pont azok az ellenzéki pártok nem szavazták meg anno a parlamentben, amelyek most civilellenességgel vádolják a kormányt.

Kérdésünkre Fülöp Attila határozottan cáfolta, hogy a sokat vitatott 2017-es törvény, amelyet számos nemzetközi kritika ért, és amely miatt LIBE meghallgatás folyt, illetve kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, valóban akadályozná a külföldi támogatást kapó szervezetek munkáját.

„Aki csak felületesen ismeri a civil világot, azt látja, hogy a civilség ismérve az lett, hogy néhány hangos, az ellenzéki média által felkapott szervezet szabadidős tevékenységként szidja Magyarországot Brüsszelben, miközben azt sulykolják, hogy ők az igazi civilek. Holott hazánkban hatvanháromezer bejegyzett szervezet van, melyek a kultúra, a sport, az egészségügy, vagy a szociális és karitatív területeken végeznek társadalmilag hasznos munkát. Nem igaz az az állítás, hogy a kormányzat ellehetetleníti a civil szférát, hiszen sokkal több forrással és könnyített jogszabályokkal épphogy támogatja a szervezeteket.”

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényben megfogalmazott követelmény pedig, amely szerint 7,2 millió forint feletti külföldi támogatást önbevallásos alapon regisztrálni kell minden civil szervezetnek, az egyesületek hetvenhat százalékát nem is érinti, hiszen azok ötmillió forint alatti bevétellel rendelkeznek. Ráadásul jelenleg már hetvenhárom szervezet regisztrálta magát külföldről támogatottként – köztük a nagy karitatív szervezetek is –, és semmilyen hátrány nem érte őket. Csupán átlátható módon és törvényesen működnek, teszik a dolgukat.

Fülöp Attila hangsúlyozta, csak néhány hangos szervezet (pl. TASZ, Helsinki Bizottság) van, amely bojkottálja a törvényt, így nem tartja be a jogszabályokat. „De mindez csupán politikailag motivált hisztériakeltés, hiszen aki eleget tesz a törvénynek, azt semmilyen hátrány nem éri. A törvény célja – azaz az átlátható pénzügyi gazdálkodás – társadalmi értelemben is kiemelten fontos. Ezt úgy beállítani, mintha a kormányzat bárkit is korlátozni akarna jogaiban, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Egy jogállamban be kell tartani a jogszabályokat, aki ezt nem teszi, annak valamilyen hátsó szándéka, esetleg takargatnivalója lehet, amikor elbújik az átláthatóság követelményétől” – zárta le a témát Fülöp Attila.