Alstom-ügy: megúszhatják a metrókorrupció fő felelősei?
Hamarosan lejár a nyomozási határidő, így már csak néhány hónapja maradt az Alstom-metrókocsik beszerzésével összefüggésben vesztegetés miatt nyomozó ügyészségnek arra, hogy megnevezze és meggyanúsítsa azokat a politikai döntéshozókat és tisztségviselőket, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek. Az Alstom-üggyel kapcsolatban Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke korábban azt nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben.
Alig maradt ideje az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében vesztegetés gyanúja miatt nyomozó Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF) arra, hogy meggyanúsítsa a metrókorrupció fő felelőseit és haszonélvezőit, ugyanis a törvény szerint néhány hónapon belül le kell zárniuk a nyomozást, miután októberben letelt az első gyanúsításközléstől számított két év, amit egyetlenegyszer, legfeljebb hat hónapra lehet csak meghosszabbítani. A KNYF portálunknak küldött tájékoztatása szerint ez a napokban meg is történt, így már csak jövő tavaszig van lehetőség az eljárás sikeres befejezésére.
Öt gyanúsított, egyik sem politikus
A főügyészség eddig öt gyanúsítottat hallgatott ki az Alstom-ügyben, ám elmondásuk szerint egyikük sem közszereplő, így a bűncselekmény valódi haszonélvezői egyelőre nem kerültek célkeresztbe, pedig nemrég Polt Péter legfőbb ügyész is elmondta, nagyon nagy erőket mozgósítanak az ügyben. Polt hangsúlyozta, “remélik, az aktív vesztegetőktől el fognak jutni a passzív vesztegetőkig”.Vagyis azokon a már meggyanúsított személyeken túl, akik a vesztegetési pénzeket átadták vagy átutalták, a nyomozás célkeresztjében vannak azok a tisztviselők, és politikai döntéshozók is, akik a kenőpénzekből részesülhettek.
Hét éve nyomoznak
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat, Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy a 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Demszky közvetlen utasításokat adott
Az Alstom-üggyel kapcsolatban korábban megszólalt portálunknak Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke is. A csepeli polgármester a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, az akkori városvezetés nagyon erős befolyást gyakorolt a metrókocsik beszerzésére. Név szerint DemszkyGábort, Budapest volt vezetőjét említette, aki közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben, de a metróügyben bukkant fel egy Medgyessy Péter volt miniszterelnökhöz köthető szál is. A volt kormányfő családi cégéhez két részletben összesen több, mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól.A pénz nagy része Medgyessy felesége, Csaplár Katalin magánbankszámláján landolt, annak ellenére, hogy az egykori miniszterelnök korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: „a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az összeg kilenc ember több éves munkájának ellenértéke”.
Százmilliárdos csalások
Az Alstom-botránnyal párhuzamosan 2017 februárja óta egy másik – ismeretlen tettes ellen indult –nyomozás is folyamatban van. Ebben az ügyben a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálják. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések mindegyike a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik. Az egyik ilyen érintett szerződés a Siemnesé. A magyar, a német és a francia Siemens konzorciuma a négyes metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, amiért 31,7 milliárdot tett zsebre. Egyebek mellett a jelentés említést tesz arról a nem csekély jogsértésről, hogy a Siemens már a tender értékesítési szakában bennfentes információkhoz jutott, rendszeres tájékoztatást kaptak a többi ajánlatról, és általában az eljárásról.
A vezető képen Medgyessy Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester 2003 decemberében szándéknyilatkozatot írt alá a 4-es metró építéséről szóló szerződés jóváhagyásáról a Millenniumi Földalatti Vasúti Múzeumban. Fotó: MTI/Kovács Attila
