Brenzovics: A kisebbségi magyarság részéről legalábbis elvárás, hogy az ellenzék is a magyar érdekeket képviselje Brüsszelben
A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, hogy annak hatósugarát Kárpát-medencei méretűvé kiterjesztve fokozatosan kiépülhet egy olyan gazdasági térség, amely képes integrálni a magyar gazdaságba az elszakított nemzetrészek szereplőit is. Bár a szülőföldön való megmaradást segítő vállalkozásösztönző program a szomszédos országok gazdasága számára is előnyös, mégis, az Európai Unióba igyekvő Ukrajna nacionalista hatalmi elitje szinte hajtóvadászatot indított a pályázó kárpátaljai magyarság ellen. A program jelentőségéről, a kisebbségi magyarság brüsszeli képviseletéről, valamint a szomszédságpolitikai biztosi poszt jelentőségéről Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális szövetség elnökét kérdeztük a KárpátEXPO-n.
A harmadik alkalommal megrendezett KárpátEXPO kapcsán nemrégiben arról írtunk, hogy "véget ért a száz év magyar magány korszaka"; a magyar gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, hogy annak hatósugarát kárpát-medencei méretűvé kiterjesztve fokozatosan kiépülhet egy olyan gazdasági térség, amely képes integrálni a magyar gazdaságba az elszakított nemzetrészek szereplőit is. A szemléletváltás a szülőföldön való megmaradásban segítheti az elszakított nemzetrészek magyarjait, egyúttal azonban előnyös a szomszédos országok és a régió gazdaságára nézve is. Egyes szomszédos országok, mint például az uniós csatlakozásra készülő Szerbia időben felismerte, hogy a délvidéki magyar kisebbség gazdasági megerősítését célzó magyarországi források, az újabb határátkelők kiépítése vagy a közlekedés fejlesztése a szerb gazdaság számára is előnyösek. A szélsőséges nacionalizmus és az ország irányítására alkalmatlan politikai elit béklyójában vergődő Ukrajnával azonban egészen más a helyzet, hiszen lehetett Magyarország bármilyen lelkes és tettrekész támogatója az ukrán uniós integrációnak, cserébe csak a magyar kisebbség elnyomását, hatósági zaklatását, a szélsőjobboldali támadások feletti szemhunyást, a tökéletes nyelvi kulturális és politikai ellehetetlenítést kapta viszonzásul. A KárpátEXPO keddi kerekasztal-beszélgetésén Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke számolt be arról, milyen nemtelen eszközökkel gátolja az ukrán hatalom a magyar források célba juttatását, a titkosszolgálati módszerektől sem riadva vissza. Portálunk a beszélgetés kapcsán Brenzovics Lászlótól arról is érdeklődött, milyen reményeket fűz a kárpátaljai magyarság a szomszédságpolitikai és biztosi poszt megszerzésétől, illetve milyen elvárásokat támaszt azzal a magyar ellenzékkel szemben, amely a hírek szerint kicsinyes politikai céljai elérése érdekében a románoknak játszaná át a portfóliót.
Az ukrán nacionalista hatalom zaklatja a magyar támogatást igénylőket
A kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása és ösztönzése kapcsán tartott keddi kerekasztal-beszélgetésen, a KárpátEXPO-n Brenzovics László arról beszélt, hogy az elmúlt három év számukra a tanulásról szólt. Mint kifejtette, Ukrajnában az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztés Központ bonyolította a magyarországi vállalkozásösztönző források célba juttatását, ugyanakkor a nacionalista ukrán hatalom szeparatizmust kiáltva hatósági kihallgatások sorával, titkosszolgálati módszereket alkalmazva zaklatta, és jelenleg is zaklatja úgy a központ munkatársait, mint a pályázókat. Ennek ellenére hangsúlyozta: a mezőgazdasági és turisztikai területeket célzó programnak köszönhetően mintegy ötezer nyertes pályázatot támogattak, amelyeket zömében gépekre, eszközvásárlásra, fóliasátrak és ültetvények telepítésére, valamint turisztikai célú beruházásokra fordítottak. Mint Brenzovics László kiemelte, a pályázatra azért is nagy szükség volt, mert az előnytelen ukrán hitelkonstrukciók és kamatok nem ösztönzik a gazdaság fejlődését. Az elnök megjegyezte: az elkövetkező időkben az ukrán föld is áruvá válik, az állami és önkormányzati földvagyon hamarosan eladásra kerül, ezért a magyar gazdákat a földvásárlásban is segíteni kell.
Magyarország csatlakozásbarát politikát folytat
Portálunk Brenzovics Lászlótól arról érdeklődött, hogy a kárpátaljai magyarok számára milyen jelentőséggel bírna, ha magyar uniós biztos látná el a szomszédság- és csatlakozáspolitikai portfóliót. Mint a KMKSZ elnöke elöljáróban elmondta, bár Ukrajna hivatalosan az uniós tagság felé törekszik, számos olyan intézkedést tesz és tett, amely nem felelt meg annak az európai értékrendnek és nemzetközileg vállalt jogi kötelezettségeinek sem, amelyeket államközi szerződések is rögzítenek. Hozzátette: a kárpátaljai magyar közösség számára is fontos lehet egy olyan uniós poszt, amelyet magyar biztos lát el, ugyanakkor nagyobb távlatokban ez Ukrajna számára is előnyös lehet. Mint kifejtette, Magyarország és a V4-es országok arra törekednek, hogy minél jobb együttműködést alakítson ki azon országokkal, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak. Szerbia például felismerte ennek a szándéknak a kölcsönös előnyeit.
Legalábbis elvárás, hogy az ellenzék is a magyar érdekeket képviselje Brüsszelben
Portálunk arról is érdeklődött, hogy mi történne, ha a baloldali képviselő által belebegtetett aknamunka eredményeként végül Románia kapná meg ezt a nagy felelősséggel járó biztosi pozíciót. Brenzovics László felidézte: eddig Johannes Hahn láttta el ezt a feladatot az unióban, akivel tárgyalásokat is folytattak a kárpátaljai magyarság képviselői, bár nem sok eredménnyel. A KMKSZ elnöke hozzátette: az ukrajnai román kisebbség hasonló gondokkal küzd, mint a magyarok, saját iskolarendszerrel is rendelkeznek, tehát valójában Romániának is érdeke felvállalni a kisebbségek képviseletét a csatlakozási folyamatok során; ettől függetlenül Brenzovics László szerint nyilvánvalóan az volna kívánatos, ha ez a portfólió egy magyar biztos kezében maradna. Portálunk kitért arra is, hogy az ellenzéki képvselők elszólásai alapján úgy tűnik, a magyarországi baloldali ellenzék azon igyekszik, hogy megtorpedózza a magyar biztosjelölt megválasztását a pozícióra. Brenzovics László erre úgy reagált: nem lehet rálátni arra, min ügyködik jelenleg a magyar ellenzék Brüsszelben, de amennyiben igazolást nyer az aknamunka, az mindenképpen elítélendő. Hangsúlyozta: a határon túli magyar kisebbségek részéről legalábbis elvárás, hogy konszenzus alakuljon ki a poszt megszerzése, megtartása tekintetében, azaz, hogy az ellenzék saját politikai érdekein felülemelkedve az ország érdekeit, horribile dictu a nemzet érdekeit képviselje Brüsszelben.
Nemcsak a határon túli magyarság, hanem azon feladatok ellátása miatt is, amelyeket ez a poszt jelent mind Szerbia, Nyugat-Balkán integrációs folyamatai tekintetében, egy fontos biztosi pozíció, amelynek betöltésére Magyarország fel van készülve
– jelentette ki a KMKSZ elnöke.
Portálunk végezetül kitért arra, hogy Gyurcsányné Dobrev Klára részt vett Zelenszkij elnöki beavatásán Kijevben, ugyanakkor nem érkeztek sajtóhírek arról, hogy kihasználta volna az alkalmat a kárpátaljai magyarság képviselőivel való találkozásra is. Brenzovics László elmondta: az eseményen szintén részt vevő Áder János köztársasági elnökkel találkoztak a magyarság képviselői, Dobrev Klára részéről ugyanakkor ilyen igény nem fogalmazódott meg.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
