Vass Krisztián: A magyar agráriumban befejeződött a rendszerváltás
Megvalósult Táncsics Mihály egykori követelése, hogy „A föld azé legyen, aki megműveli!” - állítja a „Föld és zöld” címmel minap megjelent könyvében Vass Krisztián, az Agrárminisztérium munkatársa. A szerző szerint az egykori népi írók mozgalmának elképzeléseit tette magáévá az Orbán-kormány, és ma már a földbirtok nyolcvan százalékát a kis- és középbirtokosok művelik.
Népi mozgalom és a földkérdés
Vass Krisztián könyve számtalan kis esszéből áll, ám az egészet átfonja a nemzeti agrárpolitika, azon belül is a birtokpolitika elemzése. Úgy véli, hogy Magyarország sorsa egybefonódik a föld kérdésével. Állítja: hazánk akkor lesz virágzó, gazdaságilag erős, ha a földet a magyar parasztok művelik meg. Ez valójában nem új gondolat, hanem a népi írók mozgalmában megfogalmazott elképzelés. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni az 1993-as szárszói találkozót, amit Püski Sándor és Püski Sándorné szervezett. A tanácskozáson elfogadott nyilatkozat legfontosabb eleme az volt:
az ország földje maradjon nemzeti tulajdonban, a magyar állam, a magyar önkormányzatok és magyar állampolgárok tulajdonában.
Ezt szakszerűbben fejezi ki Matolcsy Mátyás (1905–1953) egykori agrárközgazdász, amikor kijelenti, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesztése csak úgy érhető el, ha a jövedelemelosztást igazságosabbá tesszük. Ugye a Horthy-korban az arisztokrata nagybirtokosság uralta a földet, a pártállamban pedig a szocialista nagyüzem. Matolcsy szerint a nagyüzemekből a több munkaalkalmat teremtő kisüzemek felé kell átalakítani a birtokszerkezetet.
Később a második Orbán-kormány földtörvénye éppen ezt valósította meg. Szigorúan kelt a magyar tulajdon védelmére, és megakadályozta az uniós polgárok földszerzését. Ekkor, 2014-ben emelkedtek a szárszói ideák hivatalos kormányprogram rangjára, és az új Alaptörvénybe is belefoglalták ezeket a gondolatokat. Csurka István és Csoóri Sándor lázadása az „elfogadhatatlan realitás” ellen sikert ért el. Érdemes ezen a ponton a miniszterelnököt idézni:
A franciák, az osztrákok meg a németek nem valaki mástól várják, hogy megvédjék a termőföldjüket. Nem Brüsszelbe szaladgálnak elintézni az ügyeiket, hanem ők maguk otthon a párizsi törvényalkotási házban, a bécsi népképviseletben, vagy éppen a berlini parlamentben hozzák meg azokat a szabályokat, amelyek segítségével – tilalom ide, tilalom oda, szabadkereskedelem ide, szabadkereskedelem oda – végül valahogy a termőföld mégis francia, osztrák, vagy német kezekben marad. De akármit is döntenek Brüsszelben, amíg Magyarországon polgári kormány lesz, amíg Magyarországon Fidesz-kormány lesz, amíg nekem ehhez a kormányhoz személyes közöm lesz, addig Magyarországon külföldiek nem fognak termőföldet vásárolni.
Az idézet világosan kifejezi, hogy mi a célja a polgári kormány birtokpolitikájának. Ennek kapcsán jegyzi meg Vass Krisztián, hogy a magyar kormány a parasztság ezeréves álmát kötötte piros-fehér-zöld szalaggal kévébe. Összességében megállapítható, hogy a magyar föld magyar kézben maradt. A családi vállalkozások állami területek használatával gyarapíthatják vagyonukat, a zsebszerződések pedig a fiókban maradtak.
Miénk a föld
Azóta a földreform megvalósult, és mára már a kis- és középbirtokos parasztság műveli meg a termőföld nyolcvan százalékát. A jelenlegi kormánynak az a célja, hogy minél többen találják meg a boldogulásukat az agráriumban. Mára már létrejött egy életképes kisbirtokhálózat, és kialakulófélben van az agrár-középosztály. Az ezer hektárnál nagyobb birtokosok által használt terület nagysága 29,4 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a 10-200 hektár közötti tulajdonosok közel 10 százalékkal több földet birtokolnak, míg a közepesek, a 200-500 közöttiek látványosan megerősödtek.
Ebből is látszik, hogy nem igaz az a vád, hogy az Orbán-kormány az oligarchákat támogatja. Sőt, éppen fordítva van: a középbirtokosság került középpontba és ő adja manapság az agrárium gerincét. Jellemzően ez úgy zajlott le, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 20 évre köt szerződést az érintettekkel, akik bérleti díjat fizetnek a kincstár felé.
A könyv a 2010 és 2018 közti időszakot öleli fel, amely Fazekas Sándor agrárminiszterségéhez kötődik. Vass Krisztián szerint a magyar mezőgazdaság legeredményesebb korszaka volt ez a nyolc év. A magyar gazdák azóta az Orbán-kormány mellett állnak. Mert hisznek önmagukban, a népi-nemzeti hagyományokban és abban, hogy a földműves réteg meg tudja fordítani a sorsát. Vass Krisztián szerint a magyar agráriumban befejeződött a rendszerváltás.
Út a zöld Magyarország felé
A jövő a zöld Magyarország, hazánk ökológiai sokféleségének fenntartása és a biogazdálkodás. Ma már több, mint 180 ezer hektáron folyik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, és az ebbe bevont területek nagysága folyamatosan nő. Vass hitet tesz az ember és a táj egysége mellett, és úgy véli, hogy az emberi egészség alapfeltétele a természetben eltöltött idő.
Ezek és ehhez hasonló gondolatok olvashatók Vass Krisztián könyvében. A szerző a népi írók hagyományait folytatva, igényes fogalmazásban osztja meg velünk a gondolatait. Olvassák el a Föld és zöld című könyvet, mert egy okos ember írta!
