Saját választási szoftvert fejlesztettek a szentendrei "civilek", modellértékű kísérletben használták fel a helyieket
A szentendrei kerékpáros híd megépítésével kapcsolatos hírek valószínűleg nem érték volna el a hazai sajtó ingerküszöbét annyira, hogy napi szinten írjanak róla, de az újonnan megválasztott civilekből verbuválódott önkormányzati testületnek mégiscsak sikerült elintéznie, hogy a figyelem fókuszába kerüljenek. Ők ugyanis nem csupán egy európai uniós forrásból finanszírozott beruházást torpedóztak meg – miközben a városlakók közötti feszültséget csúcsra járatták –, hanem a kivitelező cégnél, valamint a kormánymegbízottnál is kiverték a biztosítékot. Viszont most nagyon büszkék és boldogok – legalábbis a facebookos bejegyzések tanúsága szerint –, hiszen sikerült elérniük, hogy egy többéves előkészítői munkát követő, pályázati forrásból biztosított beruházás mégsem épül meg. Pedig ők még szavazásra is bocsátották a dolgot. A szentendrei voksolás mindenképpen érdemes arra, hogy ismertessük: a Political Capital munkatársa kijelentette, hogy modellértékűként tekintenek erre a szentendrei kísérletre. (?!) Kapaszkodjanak meg, a szentendrei "civilek" egészen egyedülálló demokratikus szavazást bonyolítottak le: a polgármester utasítása és előírásai alapján fejlesztettek egy olyan szoftvert, amit Fülöp Zsolton kívül senki nem ismert. Információink szerint pedig annak programozásba senki sem nyerhetett betekintést és milyen meglepő, hogyha használatának is olyan eredménye lett, amit ők szorgalmaztak.
Mint arról korábban többször is írtunk,remek érzékkel buktatta meg az újonnan megválasztott önkormányzati testület az Eurovelo 6 kerékpárút nyomán megépülő híd építését Szentendrén. A Political Capital munkatársa ezzel kapcsolatban közölte: modellértékűként tekintenek erre a szentendrei kísérletre. Igen, jól értették. Kísérletre. A szentendrei gyalogos-kerékpáros híd kálváriája országos médiafigyelmet kapott az elmúlt hetekben, ami nem csoda, hiszen ennek a hídnak nagy jelentősége van Szentendre városi arculatában, a mindennapi kerékpáros közlekedésben, ezáltal pedig a mostanában egyre fontosabbnak tartott környezetvédelmi szempontok érvényesítésében. Ez a híd tenné ugyanis lehetővé azt, hogy Budapestről és a környező településekről fenntartható módon elérhető legyen a Szentendrei-sziget.
Kísérleti terepként használták Szentendrét
Fontos tudni, hogy a jelenleg civil színekben pompázó szentendrei polgármester, Fülöp Zsolt korábban még az MDF, majd a Fidesz színeiben is volt önkormányzati képviselő, majd pedig egy huszárvágással a Társaság az Élhető Szentendréért egyesület civiljeként jutott képviselői pozícióhoz. A vasárnaponként református presbiterként látható Fülöp számára érdekes módon semmi kivetnivaló nem volt abban, hogy a Demokratikus Koalíció (amelynek alelnöke szerint rémisztő képződmények a fehér, heteroszexuális férfiak), a Jobbik, az MSZP, vagy éppen az LMP párttagjai szövetségeseként induljon a választáson. Az összellenzéki bagázs polgármesterévé választott Fülöppel azonban egészen különös dolog történt: képzeljék, valamiért totálisan elfelejtette, hogy öt évvel ezelőtt egy nyílt testületi ülésen, a többi képviselővel teljes egyetértésben támogatta a belvárosi Duna-korzó északi részénél történő híd megépítését, amit polgármesterként már kifogásolni kezdett, sőt, annak létjogosultságát, kinézetét és funkcióját is támadni kezdte. Szentendre képviselőtestülete 2014. április 17-én (ez a kettővel ezelőtti testület), a Duna felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd kapcsán a következő határozatot hozta:
elfogadja a tervezett, kizárólag csak gyalogos és kerékpáros forgalmat biztosító „gyalogos és kerékpáros híd” első számú prioritásként történő helykijelölését a Belvárosi Duna-korzó északi részénél, tekintettel a várható idegenforgalmi, kulturális hozadékára, amelyet kiemelt látványbeli helyzeténél fogva a legmagasabb szintű szakmai és művészeti elvárások szerint szükséges megtervezni és megvalósítani.
A határozatot a képviselő-testület 14 egyhangú szavazattal hozta meg, és ezt megszavazta Fülöp Zsolt, Szentendre jelenlegi polgármestere is. Pikáns adalék, hogy a már említett támogatói szavazatáról igyekezett jó mélyen hallgatni– persze az is lehet, hogy a Men in Black filmből ismert ügynökök egyike járt Szentendrén és tudatosan neutralizálták ezzel kapcsolatban. A történetben az is különösen érdekes, hogy a szólásszabadság jegyében a városi kommunikációs platformokról szinte azonnal eltűntek az ezzel kapcsolatos hozzászólások, kérdések, sőt, azon megjegyzések is, amelyek kritikai észrevételt tartalmaztak (tuti a neutralizáló...). De a történetnek még csak most jön a java: a városvezetés kitalálta, hogy az eddigi lehetséges verziók közül egyik sem jó, majd egy olyan új hídhelyszínre tettek javaslatot, amelyről pontosan lehetett tudni– a már elkészült hatástanulmányok, dokumentumok, valamint a szakértők és mérnökök nyilatkozata alapján –, hogy az nem valósítható meg ott.
A város vezetése annak ellenére, hogy legkésőbb már január második felében - a szavazás kihirdetése előtt - tudott a déli hídhely kapcsán arról, hogy a kapcsolódó kerékpárúthálózat (S-5 szakasz a kistérségi kerékpárút tervekben) kialakítását korábban elutasították a hatóságok, ezt figyelmen kívül hagyva szavazásra bocsátották a belvárostól délre lévő helyszínt, hivatkozva arra, hogy amennyiben autós híd lehetséges a Postás strandnál, akkor kerékpáros-gyalogos híd is. Állították, hogy az autós hídra volt engedély, mindezt azonban dokumentumokkal cáfolható.
A kormány 1062/2008. (IX. 23.) Korm. határozat az M0 autópályához és a Megyeri hídhoz kapcsolódó egyedi intézkedésekről című határozatában a következőről döntött: “A Kormány az M0 körgyűrű új szakaszát képező Megyeri híd átadásával kapcsolatos forgalomátrendeződés segítése érdekében: (...) 5. felhívja a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy készítsen elő megállapodást Szigetmonostor község önkormányzatával arról, hogy a Szigetmonostor és Szentendre közötti közúti híd helyett egy kerékpáros és gyalogos forgalom bonyolítására alkalmas kis híd épüljön fel, amelynek a beruházója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.”
Azaz az autós hidat a Szentendrei-szigetre már 2008-ban elutasította a kormány, mely határozat ellen Szigetmonostor Önkormányzata többféle módon tiltakozott.
2010-re az UNITEF készített tanulmánytervet több tervváltozattal a szigetmonostori autós híd ügyében, mellyel kapcsolatban engedélyezési eljárás is folyt, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTVF) 29756-10/2010. számú határozata a B, C, C1, C2, C3 - a D változatra nem készül hatástanulmány - hídhely változataival kapcsolatban a következőt mondta ki: “A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentációra kiadott határozatában a "D" hídhely kivételével elvetette a többi változatot, mert azok esetében továbbra is fennáll a vízbázis-védelmi és természetvédelmi érintettség.” - írja a szigetmonostor.hu hídtörténet dokumentuma, a határozatra hivatkozva.
Az általuk preferált új helyszínről persze ódákat zengtek: egyik ilyen toplistás érvük az volt, hogy amennyiben az ő javaslatukat fogadják el, "akkor a kerékpárosok nem fognak majd a Dunakorzón zavarogni". Ezzel kapcsolatban tényleg csak halkan jegyeznénk meg azt a nem elhanyagolható információt, hogy a szentendrei korzó a turisták által leginkább látogatott helyszínek egyike, amit kerékpárral vagy anélkül, de mindenképpen megcsodálnak. Nyilván az ilyen és ehhez hasonló "kitűnő" érvek a szentendreieket nem igazán hatották meg, így Fülöpék kénytelenek voltak még egyet csavarni a történeten.
Saját választási szoftvert fejlesztettek le, egyetlen tableten szavazhattak a választók
Mivel a kampányában folyamatosan azt hangoztatta, hogy a lakosság bevonása és megkérdezése mennyire fontos számára, így szavazást hirdettek a témában, persze a pályázati határidő lejáratát figyelmen kívül hagyva. A szentendrei voksolás mindenképpen érdemes arra, hogy ismertessük: sem szavazási értesítő, sem választási bizottság, sem jogorvoslati eljárás, sem név szerinti szavazás, de még egy jegyzőkönyv sem állt rendelkezésre. A fő attrakció viszont a demokratikus választási jog totális figyelmen kívül hagyása volt – kissé meg is lepődtünk, hogy nem termett Szentendrén hirtelen Sargentini kisasszony, azt hangoztatva, hogy "lám-lám, mégis megszűnőben a magyar jogállamiság". Szentendrén mindenképpen. Kapaszkodjanak meg, a szentendrei civilek egészen egyedülálló demokratikus szavazást bonyolítottak le: a polgármester utasítására fejlesztettek egy szoftvert, amelynek programozásába senki sem nyerhetett betekintést Fülöpön kívül. Ez valóban egészen biztonságos megoldásnak tűnhet – mondjuk Észak-Koreában.
Senki nem férhet hozzá az online gyűjtött választási adatokhoz, így ellenőrizni sem lehet annak eredményét
A szavazás tényleges kimenetele egyébként úgy történt, hogy a választópolgár egy tableten a megadott opciók közül gombnyomással adta le a voksát. Arról pedig, hogy pontosan mennyi embernek kell szavaznia ahhoz, hogy a szavazás érvényes és irányadó lehessen, sajnos nem adtak ki semmilyen információt. (A népszavazásnál ez 50 százalék lenne). Persze az is aggasztó, hogy egy nem ellenőrizhető, sem állami, sem piaci szereplő által nem hitelesített, nem kontrollált online felületen miért is lehet és miért kell szavazgatnia a szentendreieknek? Az pedig, hogy a tableten való nyomkodás után mi lesz a bevitt adatokkal, nem tudhattuk meg, mivel hivatalos megkeresésünkre nem kaptunk választ a szentendrei önkormányzattól, ellenben az kiderült számunkra, hogy sejtelmük sincs arról, miként is kellene egy sajtómegkeresésre reagálni. (Ami azért annyira nem túl bonyolult feladat – a szerk.) Az viszont mindenképpen aggályosnak tekinthető, hogy a választás ellenőrzésének nem csupán a jogi és technikai feltételei hiányoztak, de szavazási felügyelő, delegált megbízott, vagy éppen az EBESZ, tehát senki más sem fért hozzá az online gyűjtött adatokhoz, csak a polgármester vagy a városvezetés. Ráadásul mivel online történő voksolásról van szó, szavazólapok sincsenek, így sem a választási időszakban, sem utólag nem lehet ellenőrizni vagy újraszámolni a leadott szavazatokat, megvizsgálni, hogy nem tévedt-e el esetleg néhány bit rossz helyre... Kérdés az is: vajon lehet-e jogorvoslati eljárással élni, van-e lehetőség panasz kivizsgálására, miként az egyébként más szavazásnál kötelező? Vagy ehhez a jogrendszeren kívüli működési rendhez kell hozzászokni a jövőben? Ez lenne az a modellértékű kísérlet, amiről a Political Capital munkatársa beszélt egy videoüzenetben?
A szentendrei városvezetés néhány gondolatot mégiscsak közzétett a szavazással kapcsolatban: ebből megtudtuk, hogy "az online felület, melyen Ön kifejezi véleményét, az önkormányzat belső szerverén helyezkedik el, illetéktelen tehát nem férhet hozzá". Hozzátették, hogy az önkormányzat felelősséget vállal az időszakos adattárolás tisztaságáért, a rendszer pedig semmilyen adatot nem tárol külső szerveren. Kiemelték:
A rendszer úgy van beállítva, hogy a véleménynyilvánítás befejezésekor, március 2-án lezár, s egy kattintással megmutatja az eredményt. Ehhez csak a rendszer készítője és kezelője férhet hozzá. A rendszer egy keretrendszerben gyűjti a voksokat, teljesen anonim módon.
Egy szoftverről van szó tehát, amit az önkormányzat szerverén tároltak és az önkormányzat informatikusai fejlesztettek, vagyis egy sehol nem publikált és senki által nem ismert szoftverről van szó, amelyet a polgármester beosztottai fejlesztettek. Azt is elismerik, hogy új és egyedi szoftver, tehát nincs hitelesítve sem állami, sem EU-s, sem piaci szereplő (pl. SAP, más informatikai vagy auditáló cégek) által. A kedvencünk mégiscsak az, hogy az eredményhez csak a rendszer készítője és kezelője férhet hozzá. Ez valóban csodálatos, igaz?
Gigantikus siker: megszavazták azt a lehetőséget, ahol nem is épülhet fel a híd
Bár a kérdéseinkre nem voltak hajlandóak válaszolni, azért legalább annyit megtettek, hogy a városi honlapra feltöltöttek egy táblázatot, amelyből megtudhattuk: a 22 ezer szavazókorú szentendreiből mindössze 2622 ember ment el szavazni, ebből pedig 1455 ember voksolt arra a javaslatra, amit a polgármester preferált oly lelkesen. Eszerint pedig a híd délebbre, olyan helyen épüljön, ahol vélhetően sosem tud megépülni. De legalább a polgármester ünnepel, a közösségi oldalára feltöltött poszt szerint nem is kicsit. Más a véleménye erről Vitézy Dávidnak, aki úgy fogalmazott:
Sajnálatosnak tartom, hogy az önkormányzat manipulációval fordította a híd ellen Szentendre lakosságát, ugyanis a városvezetés által a szavazólapra erőltetett és a szentendrei polgárokkal megszavaztatott déli hídhely nem valósítható meg – sem most, sem a jövőben.
De legalább vannak, aki örülnek annak, hogy a szentendreiek és a szigetmonostoriak régi álma így egészen biztosan nem teljesülhet: a szentendrei önkormányzat és az újonnan megválasztott polgármester... és a modellértékű kísérlet ötletgazdái.
Most tehát a városvezetés felelőssége, hogy előre lépjen egy déli kerékpárhíd megépülése ügyében, szerezze meg a szükséges engedélyeket és forrást hozzá.
Fotó: Facebook
