Metrókorrupció a Demszky-korszakban: újra nyomoznak a Siemens-ügyben
Ismét nyomoz a rendőrség az úgynevezett Siemens-ügyben – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Siemens-botrány része a 4-es metróhoz köthető, Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt zajló korrupciós bűncselekmény-sorozatnak. Az OLAF-jelentés szerint összesen 167 milliárd forint kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése.
Folytatódik a vesztegetés és más bűncselekmények miatt indított nyomozás a 4-es metró korrupciós botrányához köthető Siemens-ügyben – tájékoztatta az ORFK kommunikációs osztálya a PestiSrácok.hu-t. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korábban a Siemens-ügyet az OLAF-jelentés alapján, Tényi István, egy másik magánszemély és a Miniszterelnökség feljelentése után, 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt, majd tavaly májusban bűncselekmény hiányában (!) megszüntetetteljárásban vizsgálta.
Szétlopták Budapestet Demszkyék idején
A 2017 elején megindított nyomozásban a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálták. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amekkora kárt okozhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések mindegyike ugyanis a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik, ezek egyike a Siemensé.
A Siemens-ügyet még az alapügy lezárása előtt elkülönítették és 2019. áprilisában egy évre felfüggesztették arra hivatkozva, hogy Magyarországon már minden nyomozási cselekményt elvégeztek, ám olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik az eljárást, ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Ennek folyományaként a rendőrség Németországban vezetett bankszámlák forgalmi adatait, ottani nyomozati iratokat, szerződéseket és elektronikus adatokat kért a helyi szervektől. Az ORFK kommunikációs osztálya megkeresésünkre a napokban azt közölte, hogy a felfüggesztés határidejének lejárta után a minősített vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt elrendelt nyomozás újra folyamatban van. A hatóság ennél többet nem árult el, ugyanakkor úgy tudjuk, az ügyben még nincsenek gyanúsítottak, a kért dokumentumok közül pedig nem mindegyik érkezett meg egyelőre a német szervektől.
A Siemens, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyszer már 2011 és 2013 között fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt eljárást indított, ám bizonyítottság hiányában a nyomozást felfüggesztették és csak az OLAF jelzésére, négy évvel később porolták le az aktákat. Elsőként az ügyben az Európai Beruházási Bank tett feljelentést, amiben többek között az szerepelt, hogy a Siemens AG az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió 200 ezer forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként. A Siemens-ügyhöz hasonlóan, ugyancsak külön eljárásban vizsgálták az Alstom-botrányt, az az eljárás jelenleg bírósági szakban van, de közszereplőt ott sem ültettek a vádlottak padjára.
