Végh József kriminálpszichológus: Sok gyógykezelésre szoruló ember rohangál, él közöttünk (Videó!)
Az Ügyben ezúttal több olyan aktuális témával is foglalkoztunk, amelyeket kicsit más szemszögből vizsgáltunk meg, mint az eddigi híradások tették. A kislángi kettős gyilkosság elkövetőjéről a község polgármestere a PestiTV-nek azt mondta: óriási hiba volt bezárni Lipótmezőt. És vajon miként kezelik az olyan bűnelkövetőket, akik kóros elmebajjal küzdenek? Milyen oka lehet annak, hogy valaki ilyen brutális kegyetlenséggel megöl két embert, minimális haszonszerzés reményében? A kérdéseinkre Végh József kriminálpszichológus válaszolt, aki egészen új megvilágításba helyezte a kislángi emberölés ügyét és annak várható következményét. De nem csupán az OPNI bezárása okoz gondot; jelenleg egy XII. kerületi intézménykomplexum sorsa miatt aggódnak, ahol Fehér Anna nővér halála után nem látják biztosítottnak a sérült gyermekek ellátását. Az Ügy annak is utánajárt, mennyire értékelhető a szlovák miniszter javaslata, aki szerint a hit megállíthatja a koronavírus terjedését. Mindezzel kapcsolatban az ima erejéről beszélgettünk Pajor András atyával.
Stábunk a kislángi kettős gyilkosság helyszínén forgatott, ahol azt is megtudtuk, hogy miért tartanak a helyiek attól, hogy az elkövető megúszhatja a brutális emberölést. Az Ügyben megszólal Végh József kriminálpszichológus is, aki arról beszélt, hogy milyen módon lehet megállapítani, ha valaki elmeorvosi vélemény alapján nem büntethető, milyen kezelést alkalmaznak vele szemben és visszatérhet-e abba a közösségbe, ahol addig élt.
Mint ismert, jogerősen elrendelte a kislángi kettős emberöléssel gyanúsított férfi letartóztatását, és – az előzetes pszichiáter-szakértői vélemények alapján – az elmeállapota megfigyelését is a Székesfehérvári Járásbíróság. A férfi ellen nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt folyik eljárás, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szerint a 26 éves gyanúsított részletes beismerő vallomást tett. A nyomozás eddigi adatai alapján a férfi vasárnap hajnalban, Kislángon bemászott egy Szabadság utcai udvarra, és húst lopott a füstölőből. Az ott élő 81 éves férfi és 73 éves élettársa azonban észrevette, és megpróbálta megakadályozni, hogy elmeneküljön. A fiatal férfi ekkor többször megszúrta az idős párt, akik belehaltak a sérüléseikbe. Támadójuk a holttesteket az udvaron lévő vízóraaknába rejtette, és faágakkal is letakarta, majd elmenekült. Megszólalt Az Ügyben a helyi polgármester is, aki Lipótmező bezárását súlyos hibának tartotta. Úgy fogalmazott: az onnan kiengedett emberek azóta közöttünk élnek, időzített bombaként.
Nagy szakmai és közfelháborodás övezte a lipótmezei pszichiátria (OPNI) 2007-es bezárását, ahol addig a pszichiátriai és addiktológiai gondozottak ellátása mellett a stroke-os és neurológiai betegek gyógyítását is végezték világszínvonalon. A II. kerületi önkormányzat akkor úgy módosította városrendezési és építési szabályozását, hogy az ingatlanegyüttes és az azt övező park ne lehessen az ingatlanspekulánsok martaléka. Bár sokan gondolták úgy, hogy üzleti érdekek álltak a bezárás hátterében, a szakma – ideológiai alapú – módszertanváltásról beszélt, azaz egyfajta elmozdulásról a tébolydáktól az alternatív szolgáltatások irányába. Mivel azonban utóbbiak kiépítésére nem került sor, a társadalom súlyos árat fizetett az elsietett akcióért. A bezárást követően a hajléktalanná tett betegek ellepték az utcákat, többen öngyilkosok lettek a szervezetlen ellátás miatt, az OPNI szakmai gárdája pedig szétszéledt. Pedig Láng Zsolt polgármester az OPNI megmentéséért több demonstrációt is szervezett, sajnos hiába. Gyurcsány Ferenc kormánya végül 2007 márciusában jelentette be több kórház mellett az OPNI bezárását is. Az intézmény kapujára 139 év után, 2007. december 31-én került lakat.
Végh József kriminálpszichológus arról beszélt, hogy ha a vizsgálat azt deríti ki, hogy a bűnelkövető nem volt beszámítható tette elkövetésekor, akkor feltehetően az IMEI-ben gyógykezelik majd. Hozzátette: igen szűk keresztmetszet áll rendelkezésre az ilyen betegek kezelésében, mivel sok olyan intézményt bezártak, amelyek ebben segíthetnének, így sok gyógykezelésre szoruló ember rohangál, él közöttünk. Arról is beszélt, hogy az sem mindegy, hogy milyen körülmények között tartják az elítélteket. A szakember szerint az életkörülmények, lakáskörülmények, bánásmód nagymértékben meghatározzák, hogy ki, merre tud továbblépni, így erre fontos figyelmet fordítani. Szavai szerint az, hogy kik vagyunk, attól függ, kikkel találkoztunk.
Mi lesz a sorsa annak az intézménykomplexumnak, ami a sérült gyerekek ellátását biztosítja?
Anna nővér volt az igazgatója annak a Magyarországon egyedülálló intézménynek, amelyet a Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek rendjének tagjaként vezetett haláláig. A XII. kerületi Mátyás király úton található Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános Iskolája halmozottan sérült gyermekeknek nyújt ellátást. Közvetlenül Anna nővér halála után, 2021. január 18-án az intézményt fenntartó KOSZISZ (Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet) megbízott egy új igazgatót, Inotay Györgyöt, a tordasi Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény vezetőjét, aki fenntartói biztosként látja el a feladatát az új szociális igazgató kinevezéséig. Csakhogy a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános Iskolája oktatási intézmény, amelyet nem irányíthat szociális intézmény vezetője, csak ha az oktatási tevékenységet megszüntetik, és szociális intézménnyé alakulnak át. A dolgozók és a szülők épp ettől tartanak. Ha az intézményben megszűnik az oktatási tevékenység, akkor a gyerekeket el lehet helyezni bárhol az országban, és ezzel véget is ér Anna nővér álma. Ezért az otthon vezetői és dolgozói levélben fordultak a fenntartóhoz, amelyben Furka Krisztinát javasolták Anna nővér utódjául. Furka Krisztina 24 éven át Anna nővér munkatársa volt; a szerzetesnő többször is kinyilvánította, hogy őt látná szívesen utódjául, mert személye garancia lenne az intézmény komplex tevékenységének és szellemiségének továbbvitelére. Furka Krisztina megfelelő végzettséggel rendelkezik, szakvizsgázott gyógypedagógus, közoktatás-vezető. Az intézmény vezetői, köztük Kocsis István atya messzemenően támogatják, ám a fenntartó eddig meg sem hallgatta. A szülők közül többen a sajtóhoz fordultak kétségbeesésükben, mert attól tartanak, hogy az intézmény jövője és a gyerekek sorsa forog kockán. Ráadásul a Mátyás király úti ingatlanegyüttes óriási érték, több milliárd forintot ér. Az intézmény vezetői és kollektívája úgy látja, Anna nővér munkásságának folytatása és az intézmény jövője szempontjából az egyetlen biztos és megnyugtató megoldás az lenne, ha az intézmény fenntartását a bíboros úr által öt éve javasolt módon az állam venné át. Békeffy Magdolna szakorvos először harmincéves korában, akkor képviselőként járt az intézményben, később pedig orvosként tevékenykedett. Úgy fogalmazott:
ez egy olyan életmű, ami ha kárba vész, akkor az pótolhatatlan, megismételhetetlen.
A doktornő szerint Anna nővér emberfeletti munkát végzett, olyan gyerekeken segített, akik senkinek nem kellettek.
Ezeknek az embereknek életet adott, családoknak segített
– hangsúlyozta Békeffy Magdolna. Hozzátette: mindez nem veszhet el, hiszen ez a gyerekekről szól, nem egy épületről, nem pénzről, hanem egy szent ember álmának megvalósulásáról, amit nem hagyhatunk elveszni. Ezért küzdenek többen, egyfajta árnyéklovagokként.
Az ima ereje segíthet ellenállni a koronavírus-járványnak? Egyedülálló javaslattal rukkolt elő a szlovák miniszter
A harmadik hullám felszálló ágában vagyunk – mondják a szakemberek. Sokan pedig azt gyanítják, hogy ez közel sem az utolsó. Tény, hogy a koronavírus-járvány terjedésének eddig nem sikerült gátat szabni a világon, annak ellenére sem, hogy már több vakcina is hatékonynak bizonyult a vírus legyőzésében. A szakemberek számtalan módszert kidolgoztak már szerte a világon, amelyek közül a szlovák munkaügyi miniszter javaslata egészen különlegesnek bizonyul. Ő ugyanis meggyőződéssel állítja: a templomok kinyitása segíthet a nehéz helyzetben, a járvány ideje alatt. A jobboldali populista Sme rodina (Család Vagyunk) párt minisztere közösségi oldalán fejtette ki, miért gondolja hatékony segítségnek az imát. A szlovák szociális intézményekben sokkal alacsonyabb a halálozási szám, mint a hasonló nyugat-európai intézetekben, Milan Krajniak pedig úgy véli, hogy ennek objektív okai mellett egy olyan szempont is van, amit nem lehet tudományosan és logikusan kifejteni. A miniszter beszámolója szerint a szociális intézmények dolgozói és lakói egyre gyakrabban kérnek lelkigondozást, mert azt látják, hogy az ima segít a betegeknek.
Leegyszerűsítve: azokban a koronavírus-intézményekben, ahová a hívőkhöz bejár a felekezetük szerinti lelkész imádkozni, a katolikusok esetében biztosítja a szentáldozást, a gyónást, a betegek kenetét is, az ilyen intézetekből jobb lefolyású betegségeket jelentenek azon lakók esetében, akik kapnak lelki segítséget is.
A miniszter felvetette, hogy szigorúan meghatározott feltételekkel részt vehessenek a hívők az istentiszteleteken, hogy imádkozzanak minden emberért Szlovákiában, a hívőkért és a nem hívőkért is. Ha tudományos munka nem is áll Krajniak miniszter rendelkezésére, gondolatait egy „igazolt történelmi példával” támasztja alá.
1710-ben Nagyszombat városát pestisjárvány sújtotta, ami a hosszú hónapokon át tartó lezárás ellenére is csak terjedt. Végül a Szent Miklós-székesegyházban összegyűlt az egész város, hogy imádkozzon és Szűz Mária segítségét kérje. Az ima után a tömeg harangzúgás kísérte körmenetben megkerülte a teret és a Szentháromság-szobrot, majd visszatért a székesegyházba. És csoda történt. Attól a pillanattól vége lett a pestisnek. Attól a pillanattól kezdve Nagyszombatban többé nem halt meg senki pestisben.
A szlovák miniszter felvetéséről kérdeztük Pajor András atyát, aki mindezzel kapcsolatban azt mondta: különös a kérés, hogy a hívő emberek imádkozzanak és a templomok is legyenek nyitva. Szavai szerint bár a tudomány nem támasztja alá az összefüggést, de a statisztika mégiscsak azt mutatja, hogy a hívő embereket nem érinti úgy a vírus. Így arra buzdítja a hívőket, hogy imádkozzanak, azok pedig, akik nem hívők, hagyják megélni a hitéletüket azoknak, akik másként gondolkodnak, mint ők.
További részletek Az Ügy című műsorban szombaton este 21 órától, a PestiTV műsorán! Tartsanak velünk, érdemes!
