Mélyütés – 85 év után újra POLITIZÁLNAK az olimpián...
Ezen a héten a Mélyütés a sport átpolitizálásával foglalkozik, ami az idei foci-Eb-n és az olimpián is soha nem látott méreteket ölt. Tulajdonképpen az ókori olimpiák óta tilos volt az olimpiára bármilyen nem oda való dolgot bevinni, legyen az háborúskodás, államférfiak közötti konfliktus, politikai vagy társadalmi mozgalom céljainak a propagálása. Ennek célja sosem a szólásszabadság korlátozása vagy eltörlése volt, hanem az, hogy az olimpiát ne változtassák politikai kampányok és mozgalmak reklámfelületévé.
Mondanunk sem kell, hogy a múlt évszázad volt a legjobb példa arra, hogy miért nem kéne engedni, hogy a politika beszivárogjon az olimpiára. Az amerikai és a svéd női focicsapat azzal, hogy letérdelt a meccs elején, nyíltan semmibe vette sport és az olimpiák hagyományait, nem tisztelték sem a sportolótársaikat, sem a nézőket, sem pedig az esemény egészen Kr. e. 776-ig visszanyúló hagyományait. Kevés olyan nemzetet tudok mondani, amely színesebb lenne az Egyesült Államokénál, éppen ezért tarthatjuk nagyon álságosnak azt, amikor a női nemzeti tizenegy „kiáll” egy kisebbség mellett. Ezzel nem éppen megkülönböztetik őket? Nem éppen azt az érzést keltik, mintha ezek az emberek nem képeznék a nemzet részét?
2016-ban még talán nem is éreztük ennyire, de idén, mind a foci-Eb-n, mind pedig az olimpiai játékokon érezhetjük, hogyan foglalja el a sporteseményeket, és tulajdonképpen az életünk minden területét a politika. Ez a fajta politika minden lehetőséget megragad arra, hogy elérje az embereket. És el is éri őket, hiszen a „feketékért való térdelés” nemcsak itt, az olimpián, de a Formula–1-től kezdve a közösségi médián és egyetemeken át a foci-Eb-ig már mindenhol jelen van.
