Rendőri vallomás szerint Szabó Ervin köztudottan a csicskatartó Ajtai család ügyvédje volt

A PestiSrácok.hu tényfeltáró cikkben írta meg Szabó Ervin jobbikos ellenzéki országgyűlési képviselőjelölt kapcsolatát a gádorosi csicskatartókkal, illetve annak a történetét, hogy miért gyanúsították meg 2010-ben a rabszolgatartó cigányok ügyével összefüggésben ügyvédi visszaéléssel.

Mint ismert, a gádorosi csicskatartók ügye egybeforrt hazánkban a modernkori rabszolgatartással. Az Ajtai család 1995-től 2012-ig, tizenhét éven át tartott fogva, dolgoztatott és sanyargatott kiszolgáltatott embereket. A szerencsétleneket villany nélküli melléképületben tartották, döghússal etették, miközben szinte egész nap dolgoztatták. Volt, hogy egyszerre hét embert is, akiknek mindenét, nyugdíját, szociális járandóságait elvették. Először 2008-ban buktak le; akkor már indult az ügyben büntetőeljárás, amit akkor megúsztak, mégpedig azért, mert a sértettek nem mertek őszintén vallani a rendőrségen. Később kiderült: azért nem, mert fogvatartóik, Ajtaiék úgymond a nyakukra ültették Szabó Ervin ügyvédet. Ajtaiék a kihallgatás napján elvitték áldozataikat Szabó Ervinhez, aláírták a képviseletről szóló megbízást, majd az ügyvéd el is kísérte a sértetteket a kihallgatásukra. Ők annyira féltek – tudván, minden szavuk visszajut Ajtaiékhoz, akik megöléssel fenyegették őket, ha beszélnek –, hogy inkább azt hazudták, minden a legnagyobb rendben van. Önszántukból, pénzért dolgoznak a cigány családnak. Szabó Ervin két évvel később még ki is kérte a rendőrségtől – mint törvényes jogi képviselő – három csicska vallomását, amit 2012-ben, elfogásukkor a rabszolgatartó Ajtai család lakásában foglaltak le.

Bár Szabó Ervin portálunkat is hazugsággal vádolva állította, hogy semmilyen büntetőügy érintettje nem volt, nem volt gyanúsított és semmi köze a csicskáztatási ügyhöz, nyilvánosságra hoztuk büntetőügye nyomozati iratainak több aktáját (ITT és ITT), az ügyvédi irodájában tartott házkutatás és lefoglalások jegyzőkönyvét, gyanúsítását, gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyveit is, amelyek során csak azt volt képes ismételgetni, hogy nem tudja, nem emlékszik a történtekre.

Rendőri vallomás: köztudomású volt, hogy abban az időszakban Ajtaiék összes ügyének jogi képviselője Szabó Ervin ügyvéd volt

2011. január 13-án az Orosházi Rendőrkapitányság egyik rendőrét hallgatta ki a Gyulai Nyomozó Ügyészség Szabó Ervin büntetőügyében, aki a rabszolgatartási ügyben – az akkori Btk-nak megfelelően még önbíráskodás miatt – indult büntetőeljárás előadója volt. Tanúvallomásában a rendőr elmondta, hogy bejelentést kaptak, illetve a nyomozás során egyre több adat is előkerült annak kapcsán, hogy Ajtaiék szerencsétlen sorsú embereknek előbb pénzt adnak kölcsön, amit nekik uzsorakamattal megfejelve kellene visszafizetni. Mivel erre esélyük sem volt, úgymond tartozásuk fejében dolgoztatták őket ingyen. A rendőr személyesen ment ki Ajtaiék két lakóházához is. Az első ingatlanban a szék mögé bújt el egy nő, aki később egyébként meg tudott szökni. Az öreg Ajtai házában több ember is éppen dolgozott. Magával akarta vinni őket a kapitányságra kihallgatásra, de Ajtai ehhez nem járult hozzá: azt mondta, hogy az emberei idézésre fognak csak bemenni kihallgatásra. Fel is hívta ott helyben az ügyvédjét, hogy mindezt megbeszélje vele. Ez az ügyvéd nem más, mint Szabó Ervin volt.

– fogalmazott tanúkihallgatásán a csicskáztatási ügyben eljáró rendőr, aki hozzátette: a kiküldött idézésre a tanúk már Szabó Ervinnel jelentek meg, aki benyújtotta a meghatalmazását, hogy ő képviseli a potenciális sértetteket. Az ügyészségi nyomozó rákérdezett, nem látta-e megfélemlítés jelét a tanúkon, és hogyan értékelte Szabó jelenlétét, amire a tanú azt felelte:

A rendőr arról is beszélt: teljesen egyértelmű volt számára, hogy ezek az emberek Szabó Ervin munkadíját sem képesek kifizetni és az ügyvédi jelenlétet számukra Ajtaiék biztosították.

– fűzte hozzá az orosházi rendőr.

Bizonyítékból nem volt hiány

Vegyük hát sorra, milyen bizonyítékok is szóltak Szabó Ervin ellen a nyomozati iratok szerint:

• Három áldozat vallomása, akik elmondták, Ajtaiék vitték őket Szabó Ervin irodájába; úgy írták alá a megbízási szerződést tanúkénti jogi képviseletükre, hogy őket az ügyvéd semmiről nem is kérdezte, majd a jelenléte miatt nem mertek igazat mondani a rendőrségi meghallgatásukon. Attól tartottak, Szabó Ervin elmondja Ajtaiéknak, mit mondtak a rendőrségen, azok pedig bántani fogják őket.
• A csicskáztatási ügyben eljáró rendőr vallomása, aki azt mondja, köztudomású volt, hogy Szabó Ervin Ajtaiék családi ügyvédje; abban az időszakban minden ügyben Szabó Ervin képviselte Ajtaiékat. Őt is először Ajtaiék érdekében eljárva hívta fel Szabó, majd a sértettek tanúmeghallgatására már azok képviseletében érkezett, ami neki is feltűnt. A rendőr azt is egyértelműen állítja: a tanúkihallgatáson a potenciális sértettek szűkszavúan csak annyit mondtak, amit betanítottak nekik.
• Rendelkezésre állt okiratok garmadája, más olyan eljárásokból, büntetőügyekből, amelyekben Szabó Ervin járt el Ajtaiék képviseletében. Tehát nemcsak tanúvallomás, tárgyi bizonyíték is lehetett arra vonatkozóan, hogy Szabó Ervin az Ajtai család ügyvédje, így abszurd, összeférhetetlen lehetett, hogy éppen egy vélhetően Ajtaiék által elkövetett bűncselekményben a sértettek képviseletét lássa el.
• Rendelkezésre álltak bizonyítékként továbbá az ominózus kihallgatásokat követően két évvel Szabó Ervin által kikért írott vallomások, amelyeket Ajtaiék lakásában foglalnak le 2012-ben.
• És bizonyítékként ott volt Szabó Ervin gyanúsítotti kihallgatása, aki elmondása szerint még azt sem tudta, milyen ügyben képviselte a tanúkat, és minden érdemi nyomozói kérdésre nem tudommal, nem emlékszemmel felelt.

Mindezek után nyilván az olvasóban is felvetődik, hogyan lehetséges az, hogy Szabó Ervin ellen még csak vádat sem emeltek. Mi sem igazán értjük. Az nyilvánvalóan nem tett jót az ügynek, hogy a három sértett közül egyet értelmi sérültnek nyilvánítottak, egy másik elhunyt. Tény: két másik ügyvédet, akik az áldozatok oldalán fellépve valójában Ajtaiék érdekeit képviselték, jogerősen is elítéltek.

Szabó esetében a büntetőeljárás megszüntetésének indokolása nyakatekert: a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és a nyomozás folytatásától nem várható eredmény. Az indokolásban az áll, hogy Szabó esetében nem volt kétséget kizáró bizonyíték beszerezhető arra nézve, pontosan mely körülményekről bírt tudomással, azaz a jogtalan hátrányokozás céljával járt-e el.