Alávaló tempóban támadják a saját hazájukat, a DK most sem áll le az inflációs hazugságokkal
Bár tudjuk, hogy az ellenzék dolga, hogy mindenbe is belekössön és hergelje az embereket a kormány ellen, azért nem ártana, ha az eltúlzott csúsztatásokkal alább hagynának. A DK-s Varga Zoltán most épp azzal állt elő, hogy márciusban is számtalan terméknek gyorsult a drágulása, már a vajas kenyér is luxusterméknek számít. Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa viszont már cikkeiben és a PestiSrácok.hu-nak is elmondta, hogy nálunk később lódult meg az infláció és később is tetőzött, márciusban meg nem nőtt, hanem csökkent az élelmiszerek ára és ha így haladunk a javulással, akkor valóban elérhető az év végére az egy számjegyű pénzromlás. Június elsejétől pedig jönnek a kötelező akciók a boltokban, ami tovább javíthat a helyzetet. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy hazánkban a reálkeresetek 2,6 százalékkal emelkedtek, ellentétben Németországgal, ahol harmadik éve csökkennek. Nem csoda, hogy a pünkösdi hétvége telt házat hozott a turisztikában, de ez persze nem érdekli a baloldalt, ők a negatív kommunikáció hívei.
Kár tagadni, hogy az egész ország érzi a bőrén a elmúlt évek drágulását, ami főként az élelmiszerárakban mutatkozott meg. A kormány intézkedéseinek köszönhetően viszont a rezsi az átlagfogyasztásig az Európát sújtó energiaválság ellenére sem változott, ugyanez azonban nem mondható el az élelmiszerárakra, amiknek az ára a hatósági árak bevezetése ellenére is drágult, de nemcsak nálunk, hanem az egész kontinensen.
A baloldal természetesen igyekszik az árak emelkedését a kormány nyakába varrni, de korábbi cikkünkben a Századvég szakértője azon az állásponton volt, hogy az élelmiszerárak durva emelkedését a kereskedőknek köszönhetjük. A Gazdasági Versenyhivatal pedig vizsgálódni is kezdett, melynek eredményeképpen hirtelen az élelmiszerláncok elkezdtek mérsékelni az árakon, verseny alakult ki a vevőkért. Márciusban pedig már az inflációs skálán is mutatkozott némi javulás, ugyanis a februári 25,4 százalékról, 25,2 százalékra csökkent, áprilisban pedig 24 százalékon állt az infláció. A magas árakra a munkáltatók is reagáltak, ugyanis a teljes munkaerőpiacra vonatkoztatva a reálkeresetek 2,6 százalékkal emelkedtek. A kormány pedig a pénztárcák kímélése érdekében a bevezette a hatósági áras termékeket, június 1-től pedig a boltokban 20 termékkategóriában lesz kötelező az akciók bevezetése.
Mindennek ellenére a DK-s Varga Zoltán most azzal állt elő, hogy márciusban is számtalan terméknek ment fel az ára, a vajas kenyér pedig luxuscikknek számít. Mint fogalmazott:
Nincs már az életnek olyan szeglete Magyarországon, amit önök ne drágítottak volna meg megfizethetetlenül.
Mindenről tehát a DK szerint az Orbán-kormány tehet.
A számok mást mutatnak
Szalai Piroska azonban rácáfolt a DK-ra, mert ők csúsztattak az adatokkal, grafikonjaik nem fedik a valóságot. Mint írta egy korábbi cikkében:
Dobrev Klára az élelmiszer infláció témájában két grafikont mutatott be. Az elsőn azt ábrázolta, hogy hogyan drágultak az élelmiszerek Európában. Sajnos arról megfeledkezett, hogy ezek a számok egyetlen hónapra, márciusra igazak csupán, s mivel már ekkor is javulás volt érzékelhető a decemberi csúcshoz képest, így tudnia kellett, hogy a következő adatok jelentősen alacsonyabbak lesznek hazánkban is. Áprilisban ugyanez a harmonizált árindex (azaz a külföldiek magyarországi költéseit is figyelembe vevő mutató) már 6,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a márciusi és 11,1 százalékponttal jobb, mint a legrosszabb, decemberi adatunk. Ha előre becsüljük az év hátralévő időszakát, akkor ugyanilyen javulási folyamat mellett novemberre egy számjegyű lesz az élelmiszerek inflációja.
A szakértő kitért arra is, hogy a KSH adatai szerint 14,5% volt a fogyasztói árindex, s 17,5% a bruttó átlagkereset emelkedés, így a reálkeresetek 2,6%-al emelkedtek a teljes munkaerőpiacra vonatkoztatva. Ilyen javulás valószínű, hogy sehol nem volt az OECD országai között. Németországban már harmadik éve csökken a reálkereset, Csehországban előzetes adatok szerint a legnagyobb volt a tavalyi csökkenés az OECD országai között.
Azt, hogy milyen rosszul élünk mi itt Magyarországon jól mutatja, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által létrehozott Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint pünkösdre már most több mint 420 ezer vendégéjszakát foglaltak le a magyarországi szálláshelyekre, azaz telt házas lesz a hétvége a hazai turizmusban.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
