Kilenc évvel a botrány kirobbanása után ítélethirdetés következik a 77 milliárd forintos kárt okozó Quaestor-botrány ügyében (videó)
Kilenc évvel a Quaestor-botrány kirobbanása és hét évvel a vádemelés után hétfőn ítélethirdetés várható Tarsoly Csaba és társai büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. A Magyar Nemzeti Bank 10 (!) évvel ezelőtt figyelt fel a Quaestor-csoport bűncselekménygyanús ügyleteire. A nyomozás 2015-ben indult, majd rá két évre megszületett a vád, amit időközben kiegészített az ügyészség. A rendkívül bonyolult ügy 77 milliárd forint károkozásról szól, amit a vád lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. A vádnak része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is.
A magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb gazdasági büntetőpere érhet véget - borítékolhatóan csak elsőfokú, nem jogerős - ítélettel hétfőn a Fővárosi Törvényszéken. Tíz évvel azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakemberei felfigyeltek a győri központú Quaestor-cégcsoport bűncselekménygyanús ügyleteire jutottunk el a végkifejlethez.
A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárdnyi fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.
A Quaestor-ügyben a nyomozás 2015. március 11-én indult el a Nemzeti Nyomozó Irodában.
A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában, a Fővárosi Törvényszékre nyújtotta be az alapügy vádiratát, amelynek lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. A vádnak része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is.
A vádhatóság Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. A vádirat szerinti elkövetési érték összesen mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 1548 oldalas vádiratában, öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753-rendbeli.
A per során, 2019. márciusában kiterjesztették az alapügyben a vádat.
Újabb, 1,3 milliárdos sikkasztást írt Tarsoly Csaba és társai számlájára a Fővárosi Főügyészség, miközben a Quaestor-ügy soltvadkerti szálát a Kecskeméti Törvényszék egyesítette egy ott már folyamatban lévő üggyel.
Két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték tavaly Tarsolyt
A Fővárosi Főügyészség a Kecskeméti Törvényszékre 2019. januárban benyújtott vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények miatt emelt vádat Tarsoly Csaba és az az alapügyben is terhelt négy társa ellen.
Ebben az ügyben 2023. októberében 2 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték a per 78. rendű vádlottjaként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett pénzmosás miatt. Mellékbüntetésül 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, valamint 3 évig nem tölthet be vezető tisztséget gazdasági társaságban. A vádlott feltételesen nem helyezhető szabadlábra.
A perben elítélték Tarsoly feleségét is, aki 1 év letöltendő börtönbüntetést kapott. Az ügy 1. rendű vádlottja egyébként 8 év letöltendő börtönt kapott.
Az ítélet még nem jogerős.
Az Orgovány-féle ügyben közmunkára ítélték
Ugyancsak elítélték 2023. szeptemberében - szintén elsőfokon - Tarsoly Csabát az Orgovány-féle ügyben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 250 óra közmunkára ítélte Tarsolyt közokirat-hamisítás miatt. Az ítélet szerint azzal, hogy a Quaestor-cégcsoport bedőlése előtti napokban Orgován Bélát, a közmunkásként dolgozó, korábban már büntetett, csak 8 általánost végzett strómant próbálta a cég élére maga helyett kinevezni, közokirat-hamisítást követett el. Orgován Bélát visszaesőként egy év börtönre ítélték, a végrehajtást két évre felfüggesztve. Az ügyész fellebbezett azt indítványozva, hogy Tarsoly Csaba felfüggesztett, Orgován pedig végrehajtandó börtönt kapjon.
Idén februárban újabb vádmódosítás történt
Idén február 20-án jelentette be a Fővárosi Főügyészség az újabb vádmódosítást az új, 861 oldalas egyesített szakértői vélemény alapján a Quaestor-ügyben.
A főügyészség továbbra is a korábban megfogalmazott vádakkal illeti meg a terhelteket, azonban
"a friss szakértői vélemény alapján szükségessé vált a vádirat néhány részletének és a bűncselekmények minősítésének részleges módosítása."
A főügyészség álláspontja szerint a szakértői vélemény miatt a bűnösség kérdésében nem állt be érdemi eltérést, de
"az összesen 861 oldalt kitevő, összhatásában a vádlottakra terhesebb szakértői megállapításokat tartalmazó egyesített szakértői vélemény új megállapításai a vádiratban szereplő több száz oldalas táblázatok adatainak, valamint a vádbeli tényállások egyes részeinek, illetve a bűncselekmények minősítésének, rendbeliségének részbeni módosítását tették szükségessé."
Hónapokig tartottak a perbeszédek
Még márciusban megkezdődtek a perbeszédek. Avádat képviselő ügyész több napon át érvelt a megfogalmazott vád megalapozottsága mellett és cáfolni igyekezett Tarsolyék védekezését. Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozott Tarsoly Csaba ellen.
"A rám terhelt bűncselekményeket nem követtem el sem felbujtóként, sem tettesként, sem társtettesként"
– mondta már Tarsoly Csaba, a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja az utolsó szó jogán a Fővárosi Törvényszéken. Szerinte az ügyészség vádirata az 50-es éveket idézte, amiben a vádat óriási, értelmezhetetlen táblázatokkal és a vádlottak leveleiből kiragadott sorokkal építették fel. Megkérdőjelezte a bizonyítékok hitelességét, azok lefoglalásának jogszerűségét és a tanúvallomások elfogulatlanságát is, de kritizálta a szakértői véleményeket is. A hatékony védelemhez való jogáról viszont azt mondta, hogy „rendben volt”.
