Hol vannak a zöldpolitika nagy szószólói a gátról?
Amiről nincs kép, az meg sem történt. Ezt a következtetést lehet levonni az elmúlt pár napból, ugyanis jobb és baloldali politikusok egyaránt a gátakon vannak, pakolják, lapátolják a homokzsákokat és persze szokásukhoz híven jókat rúgnak egymásba, de legalább a kezük is jár, amiről képek sorát láthatjuk. Viszont érdekes módon a parlament zöld pártja, az LMP nem ad hírt arról, hogy segítenék az árvízi védekezést, de a párbeszédes Szabó Rebeka és az expárbeszédes Tordai is úgy tesznek, mintha eseménytelen lenne a szeptember. Mindeközben Jakab Péter a vasárnapi reggelivel és a Schadl-üggyel van elfoglalva.
Olyan világot élünk, ahol a jót és rosszat, örömöt és szomorúságot, a bulikat és a magányos estéket egyaránt megörökíti az ember és posztolja is, hogy mások is lássák éppen mi van vele. Nem történik ez másképp az árvíz esetében sem, mert akik ott vannak, dokumentálják a pillanatot és posztolnak. Persze van kivétel nyilván, de a politikusoknak ez mintha kötelező lenne.
Néhányan viszont hiányoznak a sorból. Magyarország zöld pártja például napok óta semmi hírt nem ad magáról. Az LMP oldalán éppen egy népszavazási kezdeményezés az utolsó poszt, de hogy maradék politikusuk éppen hol tesz a természetért, nem tudni. Bár az LMP-ből kilépett Keresztes László Lóránt pakolt homokzsákot, ő az egyetlen, aki kötelességének érezte, hogy ha már évek óta ők a fő zöldek a parlamentben, akkor a kilépése ellenére megmozduljon.
Szabó Rebeka a szárazságról, Tordai a hajléktalanságról beszél
Akárhogy is gondolkozom, nem jut eszembe egyetlen egy olyan parlamenti felszólalása sem Szabó Rebekának, ami ne a természetvédelemről szólt volna. Az utóbbi időben az akkumulátorgyár és a vízhiány volt a sláger éppen ezért reméltem, hogy most az áradásokkal összefüggésben találok tartalmat arról, hogy mi vezetett idáig, hiszen ő biztos tudja a választ. Szabó oldalára vándorolva azonban csalódtam, mert sem azt nem látom, hogy megmagyarázná, hogy miért a Fidesz hibája, hogy árad a Duna, se egy képet nem látok hősünkről gumicsizmában. Ami pedig külön megmosolyogtat, hogy szeptember 10-i posztja a párbeszédes politikusnak még Magyarország elsivatagosodásáról szólt. Hát most ezzel biztos nem küszködik az ország.
Mentségére legyen, hogy úgy látom most az állatok érdeklik, a fecskék esős, szeles idő elől való menekülése és a lovak mentése egy vállalkozó elől.
Egykori párttársa Tordai Bence sincsen sajnos gumicsizmában, sőt egy szót sem ejt arról, hogy egyébként árvíz lenne. Mondjuk nem csoda, hogy a második kerületből őt ez nem izgatja fel, az ő illegálisan építtetett házát ugyanis nem fenyegeti a vízözön. Hirdeti inkább futónagyköveti kampányát, hogy minél többen költözhessenek az utcáról a lakásba és a posták ügye izgatja fantáziáját. Bár négy napja még szigetkört futott, most ezt nem tudja megtenni, így amíg mások nem oldják meg a nagy zöld Bencénk helyett az árvizet, addig inkább a Czakó pályán szaladgál.
A reggeli a legfontosabb ilyenkor is
Kis kedvencünkről, a miskolci fenegyerekről se feledkezzünk meg, aki úton útfélen a kislányos bicepszét mutogatja az erőspistás, parizeres kifli árnyékából. Igen jól gondolják, Jakab Péterről van szó. Ő ugyanis szintén azon politikusok táborát erősíti, akik tojnak az árvízre. Miskolci, meleg otthonából osztja meg velünk, hogy a reggeli nála a főétkezés. Mit is kezdtünk volna enélkül az információ nélkül? Nagy hír, hogy Péter szintet ugrott, már bundáskenyeret majszol. Ha pedig éppen vásárolni küldi az asszony, akkor az autóból elmeséli nekünk, hogy milyen csúnya gonosz az igazságszolgáltatás főleg, ha a Schadl-ügyről van szó. Hiánypótló ez ezekben az időkben.
Próbájuk azt hinni, hogy a felsorolt politikusok is kint vannak a gáton és segítenek, csak éppen nem posztolnak róla. De ezt neház elhinni annak fényében, hogy van köztük olyan, aki egy érdektelen étkezést is megoszt követőivel, akkor pont hőstettét ne dugná az orrunk álá. Ilyenek ők. Hangemberek.
Fotó: Facebook
