Még mindig nagy adóssága a hivatalos magyar történetírásnak és a magyar közéletnek, hogy múltunk sorsfordító, pozitív eseményeit nem kezeli kiemelten, nem megy át a közgondolkodásba, hogy milyen jelentős is volt az adott tett. Szomorú tény, hogy a 907. július 4-e és július 7-e között lezajlott pozsonyi csata esetében gyakorlatilag elhallgatásról beszélhetünk, miközben ez az ütközet alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy 2020-ban mi, magyarok a hazánkban, itt, a Kárpát-medencében háborítatlanul élhetünk.
Ma nem beszélhetnénk keresztény magyar államról, ha honfoglaló eleink nem arattak volna bravúros győzelmet a keleti frank hadak felett. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti gondolat kiherélésén fáradozó szocialista történetírás szürke csinovnyikjai mindent elkövettek azért, hogy a magyar szempontból dicsőséges pozsonyi csata legfeljebb egy évszám legyen a lábjegyzetekben. Bezzeg azért nem voltak restek tenni, hogy két vesztes csatánk, a 933-as merseburgi és a 955-ös augsburgi ütközet emlékezete beleivódjon a nemzedékekbe. A csaknem félszáz győztes hadjáratot ellenben lekicsinylően csak “kalandozásnak” nevezték.
Foltok, bűnök, mulasztások
Az azonban még fájóbb és szinte megbocsáthatatlan mulasztás, hogy a rendszerváltást követően akadémiai berkekben több, mint negyedszázadig úgymond “jegelték” a témát. 1989 után csak a történelmi hagyományőrző szervezetek igyekeztek méltatni az ütközet jelentőségét.
A balliberális politikai kurzusok kultúrpolitikusai és “udvari” véleményformálói a Kovács László-féle “merjünk kicsik lenni” szellemiséghez igazodva söpörték a szőnyeg alá vagy bagatellizálták el a magyar história eme kiemelkedő mozzanatát.
A hőstelenítés évtizedei sajnos megtették a hatásukat: általában véve mi, magyarok borúsan látjuk múltunkat, jelenünket, és kiemelkedő eseményeinkhez is valamiféle kettős látással, hovatovább cinizmussal közelítünk. Jó példa erre az 1956-os forradalom. Miközben méltatjuk a pesti srácok szabadságharcát, hagyjuk, hogy a károgók elvegyék az örömünk, amikor az orrunk alá dörgölik, hogy a Köztársaság téri pártház ostromakor bestiálisan végeztek ki ÁVO-sokat. Meg egyébként is sok köztörvényes bűnöző is harcolt a forradalmárok között, foltot ejtve ezzel a szabadságharc tisztáságán. És máris ott tartunk, hogy a pohár félig üres, mert hát igaz, hogy győztünk 1848-ban is a császári seregek felett, de aztán jött Világos és a Bach-korszak.
De könyörgöm, mikor vágjuk már a folytonosan berzenkedők, meg ellendrukkerek szemébe, hogy kit érdekelnek a foltok?!
Nyilvánvaló, hogy a honfoglaló magyar harcosok nem voltak “matyóhímzések”. Sokan közülük durvák lehettek és kegyetlenek, és igen, valószínűleg még nőket is erőszakoltak a portyák során. De ettől még ezek a marcona emberek lerakták a magyar államiság alapjait, példának okáért a 907-es pozsonyi csatában aratott nagy győzelemmel.
Biztos, hogy az amerikai függetlenségi háborúban is voltak foltok, meg a skótok angolok elleni szabadságharcának is voltak árnyoldalai, de ettől még azok az ő nagy történelmi pillanataik voltak, az ő dicsőséges múltjuk és ma mernek felhőtlenül, egyöntetűen örülni neki és ünnepelni. Ehhez persze kell egy Mel Gibson nevű tehetséges és bátor rendező is, aki nagy ívben tesz a foltokra és mer eposzokat írni, forgatni.
Kellene nekünk is már nagyon egy magyar Mel Gibson, hogy leforgassa a mi eposzainkat, például a 907-es pozsonyi csatát. Reméljük, hogy ez az áttörés is megtörténik hamarosan a magyar kultúrpolitikában, ugyanis nagyon szeretnénk már önfeledten, semmivel nem törődve örülni, büszkén megborzongani a rólunk szóló hőstörténetektől. Mi, magyarok nagyon tudunk lelkesedni, ha nem akadályoznak bennünket és mi sem saját magunkat.
Megindultak, hogy kiirtsák a magyarokat
Az ütközetről a Sváb és a Salzburgi Évkönyv tömören tájékoztat, a legyőzöttek kései leszármazottja, a bajor humanista tudós, Johannes Aventinus azonban részletesen tárgyalja a pozsonyi csatát, amely megakasztotta a bajor-frank keleti terjeszkedést. Aventinus arról tudósít, hogy a Liutpold bajor őrgróf és Theotmar érsek vezette seregek döntő ütközetre készültek.
Az esemény fontosságát mutatja, hogy a hadjáratban részt vett az összes német előkelőség. A keleti frankok célja a magyarok kiűzése, Pannónia visszaszerzése volt, amihez jelentős segítséget kaptak Gyermek Lajos királytól, de a pápa és a német egyház is hathatósan támogatta törekvéseiket. Tarján M. Tamás történész megállapítása szerint Ennsburgban, 907 júniusában mintegy 100 000 katonát gyűjtöttek össze, akik Liutpold és Theotmár salzburgi érsek vezetésével hamarosan megindultak, hogy a krónika szavai szerint:
kiirtsák a magyarokat.
A frank seregek optimistán várhatták az ütközetet, hiszen a nagy elődjük, Nagy Károly 791-ben, szintén a Duna két partján felvonulva legyőzte a Kárpát-medencét akkor lakó avarokat. Valószínűleg Liutpoldék ezért is választották, hogy szintén északról, a Duna felől törnek rá a magyar törzsszövetségre. A honfoglalás hivatalos dátumaként szinte minden dokumentumban a 895-896-os évek szerepelnek, a Kárpát-medence elfoglalása azonban ennél sokkal hosszabb ideig tartott őseink számára. A Dunántúlt csak a 900-as évek elejére sikerült a törzsszövetségnek birtokba vennie. Torma Béla Gyula hadtörténész kutatásai szerint 907-re, a Fischa/Lajta folyó vonalától, valamint a Morva folyótól keletre a teljes Kisalföld honfoglaló őseink fennhatósága, de legalábbis fegyveres ellenőrzése alatt állt.
Kurszán (Árpád vezértársa) elfoglalta Pannóniát, és a nyugati gyepűsáv keleti határait az Ostmark (a mai Ausztria) területére tolta ki. A törzsszövetségi erők nyugati irányban 906-ra véglegesen legyőzték a korábban Szvatopluk fejedelem által irányított frank-barát morvákat, és Moráviát elszakították a Frank Birodalomtól.
Torma Béla Gyula úgy véli: emiatt alakult ki feszült helyzet a németek és a magyarok között, 904-ben például Kurszán vezért és kíséretét először tőrbe csalták, majd orvul meggyilkolták őket.
907-ben a Törzsszövetséget leginkább nyugati irányból fenyegette veszély, ugyanis déli-délkeleti irányban már 900-ra megerősítette pozícióit az Alföldön és elfoglalta a Szerémséget. A bolgárok ugyan mindent megpróbáltak, de képtelenek volt megállítani a Törzsszövetség déli terjeszkedését. Keleten, a századforduló táján a besenyők beköltöztek a Törzsszövetség által elhagyott etelközi szálláshelyekre, portyáik továbbra is veszélyforrást jelentettek, de ezt a helyzetet már megtanulta kezelni az egyre erősebb magyarság. Északon, miként már szóltunk róla, a morvákat leigázták a magyarok.
Összefoglalva tehát a Kárpát-medencében a 900-as évek elejére minden adott volt ahhoz, hogy létrejöjjön egy egységes, erős központosított hatalom. Ezt azonban nem nézhette tétlenül a Keleti Frank Birodalom, hiszen ez ellentétes volt hatalmi érdekeikkel, expanziós törekvéseikkel. Ennek szellemében 907 júniusában a németek megindították a hadjáratot.
“A megfáradt bajorokat letámadják, eltiporják”
A német seregek célja Pozsony – akkori nevén Brezalauspruch – elfoglalása volt, amit úgy kívántak elérni, hogy a Duna mindkét partjáról támadást intéznek. A bajorok annak érdekében, hogy az ellenfél ne fogjon gyanút, hadaik gyülekezőjét a szokásos ennsburgi seregszemlére időzítették. A csel némiképp bevált, ugyanis a magyar előőrsök, akik a gyepűelvét őrizték, csak napokkal később értesültek arról, hogy komoly támadás fenyegeti a törzsszövetséget. Ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy már az előrenyomulás közben rajtaüssenek Theotmár érsek csapatain. Így viszont megnyílt a lehetőség arra, hogy a magyar főseregek még időben felkészüljenek az ütközetre.
A taktika bevált, ugyanis ez idő alatt a magyar törzsek összeszedték erőiket és körülbelül 40 000 főnyi könnyűlovasságot küldtek Pozsonyhoz, a Duna partjára.
Eközben a portyázók meg-megújuló, hirtelen támadásaikkal kizsigerelték, elbizonytalanították a déli bajor hadsereget, és színlelt visszavonulásaikkal folyamatosan maguk után csalták Theotmár csapatait. A magyarok rendkívül taktikus – lényegében a győzelmükhöz vezető – hadviseléséről a történetíró Johannes Aventinus így emlékezett meg:
Mintha csak fürge lovaikkal át akarnák törni a harcvonalat, nagy erővel támadnak, s hatalmas nyílfelhőt bocsátanak ki. A bajorokat a szaru-íjaikból kilőtt nyílvesszőkkel borítják el, majd ismét hátrálnak. Gyorsabbak nehéz fegyverzettel felszerelt seregünknél, s amikor még azt hisszük, hogy távol vannak, már ott is teremnek; s amilyen gyorsan jönnek, ugyanolyan gyorsan el is tűnnek. Amikor már azt hiszed, hogy győztél, a legnagyobb veszélyben találod magad. A magyarok ellenfeleiket a távolból támadják nyilaikkal, akkoriban nem ismerték a nyílt harcot, a gyalogos csatát, az egymásnak feszülő hadsorokat, a karddal vívott közelharcot; a városok ostromát és körülzárását, várostromot. Szokásuk szerint cseleket alkalmazva küzdenek, hol meghátrálnak, hol szorongatják ellenfelüket, s mindezt annyi velük született fortéllyal, akkora gyorsasággal és katonai tapasztalattal teszik, hogy eldönteni nehéz, hogy mikor veszedelmesebbek ránk nézve: amikor éppen ott vannak, vagy már el is vonultak, ha menekülnek, vagy éppen támadnak, éppen békét színlelnek, vagy hadakoznak. Miközben ugyanis elsöprő rohammal ott teremnek, ugyanolyan hirtelen eltűnnek, először menekülés színlelnek, majd lovaikat megfordítva támadnak, de bármit tegyenek, nyilaznak, és dárdát vetnek, jobbról, balról, szemből vagy éppen hátulról száguldoznak, kifárasztják a mieinket, majd minden oldalról ránk rontanak, a megfáradt bajorokat letámadják, fölébük kerekednek, eltiporják és legyilkolják őket.
A magyarok aztán Pozsonynál zseniális húzással döntötték el a csata kimenetelét. A megfáradt németeket becsalták egy zárt medencébe, és a környező magaslatokról támadva halomra nyilazták a bajor harcosokat.
A július 4-i ütközetben a bajor seregek színe-java elpusztult, miközben az utánpótlást szállító hajók nagy része a tüzes nyilak martaléka lett.
A pozsonyi csata a magyar hadtörténet egyik legkiemelkedőbb győzelme volt, őseink sikeréhez nagyban hozzájárult a reflexíj és nomád harcmodor. Mind a taktika, mind pedig a fegyver ismeretlen volt a bajorok előtt. Így következhetett be, hogy bár a németek túlerőben voltak, mégis megsemmisítő vereséget szenvedtek a törzsszövetség erőitől.
Tarján M. Tamás történész arra hívja fel a figyelmet, hogy máig nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni, hogy ki vezette a csatában a győztes magyar seregeket: egyesek szerint Árpád fejedelem irányította a magyar harcosokat, mások azonban úgy tartják, hogy éppen azt akarta kihasználni a Keleti Frank Birodalom, hogy interregnum állt be, mivel Árpád meghalt, utódja, Zolta pedig még nem került hatalomra. Bárki is vezette azonban a magyar sereget, tény, hogy ez az ütközet jelentette a honfoglalás befejezését, miközben megteremtette a lehetőségét a későbbi, Szent István-i keresztény magyar állam megalapításának.
Vezető kép: mek.oszk.hu
comte de gippaud
2020-07-11 at 21:29
“Arra a kérdésedre pedig, hogy ha tényleg olyan súlyos vereség volt, miért nem használták ki a németek és támadták meg a magyar törzsek területét egyszerű a válasz.”
Szerintem arra többféle válasz is lehet.
Pl. Belső hatalmi harcok a Német fejedelemségek között, vagy egyéb más külső háborúk, amelyek lekötötték az erőiket.
kamcsatka
2020-07-06 at 12:42
a primus ingressus 373ban történt a secundus ingressus pedig 677ben. Akkor hogy harcolt 907ben Arpad Pozsonynal?
attol h nemzeti színűbe van csomagolva, nem lesz magatol igaz valami.
apolitikus
2020-07-06 at 08:56
Ez ilyen mikor az MTA csak a nevében magyar. Minden esetre hiányt pótoló cikk, el is mentem a szövegét.
Szőcsényi Csaba
2020-07-06 at 10:53
Biztos vagyok benne, Széchenyi egy fillért nem adott volna az Akadémia megvalósítására, ha tudja, ilyen férgek lesznek az MTA döntéshozói között.
zolatiguszti
2020-07-05 at 16:17
Ha ősmagyar módra hátrafelé lőve seggbe nyilaznánk az MTA-at vajon eszükbe jutna mi maardt még ki a történelem könyvekből?
zolatiguszti
2020-07-05 at 16:14
Bizony az Itsváni “örökség” vagy ökörség? Aki arra is képtelen hogy egyszem örökösét életben tartsa az uralkodásig de képes a halálos ágyán egy fél digót kinevezni az utódjául!
Most István uralkodóként tényleg ennyire nem ismerte az embereket hogy nem tűnt fel egy echte Magyar gyűlölő vagy szimplán fogva volt hogy pont egy kalmár Dózse fiát sikerült Magyar Királlyá tenni akit csak kétszer kellett kizavarni az országból?
Szőcsényi Csaba
2020-07-05 at 12:33
A csata évtizedek óta hivatalos tananyag a West Point Katonai Akadémián. Minden évben az Egyesült Államok hadseregének leendő tisztjeinek vizsgatételei közt szerepel.
Idehaza miért nem kerül a tananyagba, a köztudatba?
Nincs mit szégyellnünk!
Sőt!
Gedeon Szánti
2020-07-05 at 10:27
….mind igaz amit hiányoltok…DE én már annak is örülnék,ha a belső ellenségeinkkel…a hazaáruló libsikkel le tudnánk számolni…az ilyen ggurcsány szukákkal…és hasonlókkal…pfuj..
Logikus
2020-07-05 at 09:34
Sajnos a történelemkönyvek nem kezelik ezeket a győztes háborúkat a helyükön. Vajon miért? miért nem tesz ellene semmit az állam?
Orientál
2020-07-05 at 00:44
Hazánkban is rengeteg Gyurcsány szint balliberálisok és zöldek vannak még egy marék szarért is eladnák hazánkat akár a románoknak ,azok a románoknak akikről genetikai tudomány megállapította hogy nem románok hanem albánok még egy saját királyt sem tudtak kiállítani ezek a nem románok , tehát albánok.
Erzsi a hegyrűl
2020-07-05 at 00:26
Kéne a jövőben egy MÁSODIK pozsonyi csata, szintén magyar győzelemmel…
kotász doktor
2020-07-04 at 22:52
Résztvettem a vonuláson,bántan kevesen voltunk…..
Egy mellettem battyogóval ezt is kibeszéltük,mármint hogy
bezzeg a praydon mennyivel többen.De milyen jó is lenne,ha ez
fordítva lenne!,itt lennénk annyiqn és ők ott lennének csak
ennyivel.
Két szolgálatos rendőrnek megemlítettem,hogy ez a mi vonulá-sunk mennyire léjtos,nyugis,nem úgy mint azoké!
Erről egyetértően szóltak!
zolatiguszti
2020-07-05 at 16:16
Jó hát ha itt is fizetnének mint Dzsordzsi báéknál…..
moliere
2020-07-04 at 19:13
Még az 1660-as években is így ír Zrínyi, már több, mint száz évnyi elnyomás és legyőzöttség ellenére, hogy a német nem akarhatja “…ismét a’ Magyaroknak talpra állásokat, a’ kiktöl annak-utánna-is tartani kelljen…”
Eltelt hétszáz év, és még mindig (joggal) fostak a magyaroktól, hogy költőien plasztikus legyek.
Igen, kéne belénk reggel, este egy 2000 mg Thermopyleum Forte, vagy akár egy kupica Kenyérmezei esszencia. A BMW-s stricivajdák egyből a régi módon köszönnének: még a magyar kódis is méltóságos úr lenne nekik…
A középkorban még a vesztes csatáink is felértek egy modern diadallal, mert ÚGY vesztettünk. A tatárjárás nekünk egy sorscsapás volt, de a mongol hódítók számára lehet, hogy még nagyobb.
Igen, van miből merítenünk. A királyaink között alig volt semmirekellő. Persze arról nehezen fogsz jót olvasni, akik mondjuk helyre tették az idegen adóbérlőket… (ugye értjük egymást?). Igen, balszerencsénk volt, olyan erő érkezett meg a szomszédba, a XVI. században, amely ellen SENKI sem volt ütőképes, a széttagolt Európában. A bevételeink és a feudális egységünk a legrosszabbkor kezdtek apadásba, és még a törés után egy századdal sem számoltak le velünk, mint reménytelen nemzettel. Közben elfogytunk, főként a peremterületekről, és az új hatalom inkább zavaró tényezőt látott bennünk. De Arad a bizonyíték a páni félelmükre, hogy sokszor agyonverten is csak tőlünk félt a térség minden söpredéke.
Ha a kormány politikáját nézem, azt kell mondjam, hogy sokat tanult Magyarország a második ötszáz évből. De azt is kell mondjam, hogy Magyarország “másik fele” meg nem. Az alja fele öt pillanat alatt eladná, amit ötszáz év alatt vérrel-verejtékkel megtartottunk, visszavettünk, újra felépítettünk, elveszítettünk, talpra állítottunk, újra felépítettünk, néztük romba dönteni, elkorcsosítani, de újra felállítottuk, mindennel szemben újra felépítettük a reményét, hogy akár erős is lehetne. És itt vagyunk, és nem egy Dzsingiz kán birodalmával kell szembenéznünk, hanem a világ összes pénzével, fekete papjával, éhes vadjával. Nem baj!
Z
2020-07-04 at 18:12
Két augsburg-i csata volt. 954-ben és 955-ben.
954-ben a szokásos összmagyar sereg elkente
a bajorok száját. Szokatlan módon egy év múlva
ismét portyáztak a magyarok, de csak kissebb
számban vettek részt ebben a hadivállalkozásban.
Itt már elkezdödött a belviszály a magyarok között
a fejedelmi cim öröklésének a lefolyása miatt.( Ez
volt az alapja a Koppány- István ellentétnek is.)
Az akkori fejedelmünk hagyta a fejedelmi cim
riválisait a nyugati gyepünkröl belemenni ebbe
a kétes kimenetelü vállalkozásba. Ez történik,
amikor széthúz a magyar és nem követi Árpád
uralkodási törvényeit.
khm
2020-07-04 at 19:03
zizzent
Ugye tudod,hogy barom vagy?
Törvények szabályozták az trón öröklést.
Z
2020-07-04 at 20:01
Na , megpróbálom elmagyarázni:
a vérszerzödéssel létrejött törzs-
szövetség egyik törvénye volt, hogy
fejedelmet csak Árpád vérvonalából
lehet választani, mégpedig a sorban
a legidösebbet. Ezt István és Koppány
viszonylatában úgy nézett ki, hogy
Koppány István nagybátyja volt, tehát
az Árpádi törvények szerint öt illette
volna a fejedelmi cim Géza halála
után. De ennek a törvénynek a nem
betartása már az augsburgi csata
idején élö fejedelmi vérvonalból
származók között is megvolt.
Valami formában fel tudtat dolgozni
ezt a számodra iszonyatosan megterhelö
információ özönt, te halmozottan hátrányos
helyzetü szellemi toprongy?
oshon
2020-07-04 at 18:00
“Kellene nekünk is már nagyon egy magyar Mel Gibson, hogy leforgassa a mi eposzainkat” – de mihamarabb ! Az olahok sokkal okosabbak voltak , inkabb nemzet es hazaszeretok … a masodik VH utan rogton osszetakoltak az ugymond tortenelmuket , egy szep es a romanoknak teszo , meltosagot es buszkesseget gerjeszto tortenelmi meset , aminek a ‘szovegebol’ sok hazafias , hosies filmet csinaltak es nagyon sokszor eloadtak ! Minap is legalabb 2 TV csatornan csak a romansagot verik a roman nyelvertokbe ! Igen biza ezek az olahok akiknek meg negyed annyi sem a kulturajuk mint a mienk ! Utobbi evekben mar azzal jonnek hogy mi , erdelyiek vettuk at toluk a kulturankat … mereszek nemde ?! Ilyen gyemantokat akartak ellopni tolunk mondvan hogy ok (az olahok) azok , nem mi !!! Hiaban , de ezt IGY KELL CSINALNI … maskepp veszni fogunk ! Hajra Magyar Nemzet , Isten aldjon ! https://www.youtube.com/watch?v=P4vhREbXIlY – https://www.youtube.com/watch?v=PT6xOTRhBm8
moliere
2020-07-04 at 19:27
Lehet, hogy hasznos, de ha nagyon rendben lennének, akkor azokat a tré filmeket nem nyomnák le. Ha nagyon rendben lennének nemzettudat terén, akkor nem a himnusszal riogatnák a hegyi falvakban a koronavírusokat.
😀
zolatiguszti
2020-07-06 at 00:40
Lehet több értelme lenne őt idehozni mint Vajnát volt….úgy is indexre tették Hollywoodban.
Gyanítom nála nem nyernék Oszkárt holokausztos filmmel végre.De már ott tartok ebben nagy nemzeti filmhuzavonában hogy legszívesebben kiadnám a Lenygeleknek. Tudnak jó és nagyívű történeli filmet csinálni és nem hinném hogy belemásznának a nemzeti érzékenységünkbe bárhol.Annál sokkal jobb a viszony, ráadásul ők legalább érteek minket.
TS
2020-07-04 at 16:31
Patriot, tanulj inkább, méltón nevedhez.
Patriot
2020-07-04 at 16:53
Bocsánat! Nem néztem utána, csak írtam. Nem tanultam, csak olvastam mindegyikről könyvet és összekeveredtek az olvasottak.
TS
2020-07-04 at 17:35
No problemo. Az is egy nagy siker volt! 😎
TS
2020-07-04 at 16:29
István! Az a csata 1052-ben volt…
kgl33
2020-07-04 at 16:20
Köszönöm!!! Büszke vagyok, hogy magyarnak születtem!
(Következik Ungváry Krisztián történész elvtárs előadása ‘Nincsen párhuzamos tudomány’ címmel, amelyben megmagyarázza, hogy a Pozsonyi csata nem úgy volt, nem azért volt, egyébként pedig nem is volt, ezért nem volt mit elhallgatni.)
khm
2020-07-04 at 19:00
Én Tényleg Magyar vagyok.
Ruszkai László
2020-07-04 at 16:20
Amit csak elértem mindent elolvastam a csatáról, mégis keveset tudok róla. Azt gyanítom, hogy elődeink tudtak az avarok vereségéről, még akkor is hogy kb.200 év telt el.Még élt az emlékezőkben a szomorú sorsuk. Ők azért kaptak ki mert beengedték a nyugati seregeket az országba. Mi meg elébük mentünk és rákényszerítettük őket a mi taktikánkra. Ezt a napot ünneppé kellene nyílvánítani, mert ez legalább olyan sorsdöntő és fontos, mint okt. 23.
Rakovszky István
2020-07-04 at 16:13
A cikkben van egy pár félre-magyarázat!
1.) A “nagy”8régi) morva birodalom nem a mai morva vidéken volt, hanem a dunától délre. Ezt ismerték a bizánciak. A nyugati elhelyezkedést pedig a germánok hatására a pán-szlávok mondják, mert még mindig sokat tartják magukat a 907-es parancshoz, hogy “a magyarokat pedig ki kell írtani”. EZért hallgatják el azt ami dicsőséges a multban, mert még mindig félnek tőlünk.
De van egy olyan elmélet is, hogy a csata nem is Pozsonynál volt, hanem máshol éa Aventínus fordítota (kifordította) a nevet Pressburg-nak. Cél e terület birtokát letagadni és szlávokat képzelni oda‼
Rakovszky István
2020-07-04 at 16:07
csak az a baj, hog minden nap új dolgokat talál a “tudomány” amire nincs válasza, sokszor még a jelenséget sem képes leírni, így próbálja meg azt megárteni, rá magyarázatot találni.
De menj és köszöndd meg Gyurcsánynak, hogy bezáratta az OPNI-t, mert neked ott lenne a helyed.
zoli
2020-07-04 at 15:52
Hiszem és vallom , és egyre biztosabb vagyok magamban , hogy a Magyarok legnagyobb ellensége mindég a magyar volt, van és sajna lesz .Senki nem alázta ,alázza mind a mai napig a Magyarokat mint a magyar.Kérdezzük egymást , hol a régiigazi magyar virtus hááát Belénk folytották ,elsorvasztották a tagadással az önmegalázással.
bl
2020-07-04 at 20:08
A baloldal tényszerűen mindenhol az ellenséggel van. Nekik a másik a fontos, az idegen a szép, a furcsa a jó, a hülyeség az érték. Egy kifordított világban élnek, amivel ideig óráig halasztani lehet a konfliktusokat, hogy aztán a végén elemi erővel zúduljon… Akkor is vesztes pozícióba hoznák a világot, ha mindenhol az ő metódusuk lenne, mert a másik alapesetben nem tudhatja, hogy mi a jó neked. Jézuskásat játszanak, Jézuska nélkül.
zolatiguszti
2020-07-05 at 16:05
Kérdés hogy a baloldal Magyar -e?
bl
2020-07-04 at 15:36
A pozsonyi csatáról először néhány éve hallottam. Tehát jól vagyok agymosva. A másik magyar specialitás, hogy nálunk a győzelem sose járt expanzióval, nálunk a győzelem mindig csak egy kis haladékot jelentett, és ezért vagyunk normálisak, ezért nem vagyunk önteltek, ezért tudjuk, hogy a legnagyobb szerencse is forgandó, ezért lehet bennünk megbízni….
Schenkhyalfonz
2020-07-05 at 09:51
A Hunyadiak elég ügyesek voltak az aktív védekezésben, de az őket követő időszakban a kisebb vagyonnal rendelkező főurak nem rendelkeztek elegendő anyagi háttérrel, illetőleg a mátyási – egyébként szükségszerű – hadjáratokkal kiürült a büdzsé és a fokozott adóztatás is csak ideig-óráig volt tartható, azaz törvényszerű volt a zsoldossereg eliminálása (amit Kinizsi tett meg).
zolatiguszti
2020-07-05 at 16:04
Talán meg kellett volna próbálni azt amit a volt Magyar birtok Dubrovnik tett. Őket is megszállta a török és a fénykorulat élték alattuk.Akinek van esze a megszálláson is tud keresni és megmaradni a kereszténységet meg védje meg a labanc.Na bumm most kevesebbek vagyunk egy harangszóval és többek egy nagy Magyarországgal.
TS
2020-07-04 at 14:48
A kiirtás talán rossz fordítás eredménye, de az biztos, hogy nem barátkozni jöttek.
Ne felejtsük el, ahogy a cikk is írja, hogy 904-ben Gyermek Lajos keleti frank király meghívására Kurszán fejedelmünket a Fischa melletti tárgyalásokon a király parancsára a fejedelmet és kíséretét orvul megtámadták és mind egy szálig legyilkolták a frankok! Ez sem éppen baráti diplomácia! Sőt! Ez még Dzsingiz kántól is szokatlan tett lett volna.
Örülök, hogy belekerült Augsburg helyett a tananyagba a pozsonyi csata.
De persze Miklósi Robák Gyökér gyerek jobban szeretné, ha csak a vesztes csatákat tanítanánk.
Vízöntő
2020-07-04 at 14:28
“Szomorú tény, hogy a 907. július 4-e és július 7-e között lezajlott pozsonyi csata esetében gyakorlatilag elhallgatásról beszélhetünk,…”
Még szégyentejesebbé teszi az elhallgatást az MTA liberális történészeire nézve az a tény, hogy az USA katonai akadémiáján a tananyagban szerepel.
TS
2020-07-04 at 14:58
Egyike a többezer effélének. Nem tanítják, választható anyag.
Patriot
2020-07-04 at 16:02
Az a könyv a nándorfehérvári diadalról szólt. A törökök bárkákból épitetettek folyam zárat, azokat fúrta meg. Még Dugovics Titusz is volt benne. Ő magával rántotta a törököt a lófarkas jelvényével együtt.
TS
2020-07-04 at 14:59
Így van, túrót sem tanultunk erről. Nem véletlen, hogy kedves belső ellenségeink az Egri csillagokat is le akarják vetetni a tananyagból.
ISTVÁN
2020-07-04 at 15:30
Gyermekkoromban egy könyvet olvastam a ” Búvár Kund” címmel. Ez ennek a csatának egy részéről szólhatott, amikor a Kund nevű harcos éjszaka egyenként megfúrta a német katonai bárkákat, akik mind elsüllyedtek. Érdekes,hogy soha többet nem adták ki a könyvet.
bali
2020-07-04 at 22:21
Tisztelt Vízöntő! Így van!Véletlenül,egy Történész Nő előadásában hallgattam a történetet.(Sok éve)Nem tudtam a kérdést visszatartani.Miért tanítják az USA katonai akadémiáján a tananyagban (Részletesen) ezt a csatát?(Na számukra nem volt fontos a Durszák,és Bogát,vezérek,és a többi hős neve.Az előadó Nő csak annyit mondott, a tananyagban az volt fontos,hogy egy számban,fegyverzetben,kisebb,(Talán 40ezres csapat.Jó katonai vezetés,és stratégia közben,hogyan győzheti le a nála 3X is nagyobb túlerőben,és felszerelésben,fegyverzetben ,nagyobb hadsereget.Na hosszú felsorolás következett az eleve hibás 3részre osztott főseregről,és a többi hibáról..Ja és közben egy nyamvadt rádió telójuk sem volt.azt később találták ki..
Szerenyi
2020-07-05 at 15:47
Igen is! USA-ban, a West Point”-ban, tanitjak ezt a harcot meg ma is!!
zolatiguszti
2020-07-05 at 16:00
USA ban lehet ott nem kell félni a Magyar nemzeti érzés megerősödésétől.
Ugyanaz mit a zsidó asszimiláció ellenes harc.
Mindenki köteles elfogadni mindenkit de nehogy már Netanjahu fia egy Goj nőt vegyen el amikor 10 milliókat költenek rá hogy ne asszimilálódjanak a befogadó nép közé?
https://hvg.hu/vilag/20140127_Nem_zsido_lannyal_jar_Netanjahu_fia__kib
Tudományos libsizmus
2020-07-04 at 14:28
Árpád házi királyaink idejében jól elvertük párszor a németet.
TS
2020-07-04 at 15:03
Nem igaz. Nem ő tette tönkre, a romlás okait még nem tárták fel kielégítően eddig. Több is volt. Azt se felejtsük el, hogy a Török Birodalom épp a Jagellók korában több mint a duplájára nőtt (Közel-Kelet, Egyiptom, Hedzsász Mekkával stb.), világhatalommá vált, amelynek ellenfele csak a Habsburg nagyhatalom lehetett errefelé.
Mátyásról is árnyaltabb kép bontakozik ki, ha a túladóztatását figyelembe vesszük.
Egyelőre ennyit.
TS
2020-07-04 at 16:28
A királyi haderőt nem lehetett tovább abban a méretben fenntartani, mert túlterhelte a “költségvetést”. A hadsereget nem a királyi birtokok jövedelméből tartották fent, hanem a brutális adókból és a külföldi (főleg pápai) segélyekből. A királyi hatalom meggyengülésének ez az egyik oka. A másik, hogy a nagy hatalmú bárók nem akartak erős királyt. Közben nem tudták, hogy a fejünk nemsokára hurokba kerül.
Kérlek, ne engem biztass gondolkodásra, mert okfejtésedben nagyon zavaros vagy, pl. idekevered Szapolyait, aki nem ÁLLT a törökhöz, hanem a török nélkül nem tudta volna a hatalmát Ferdinánd ellen megtartani. Kinek az ellenkirálya lett volna Szapolyai János? Csak nem II. Ulászlónak? Hol volt ő már akkor! Hiszen II. Lajos is meghalt, utána Jánost választották királynak, míg egyes főurak meg érvényesíttetni akarták a Jagelló – Habsburg szerződést, ami Ferdinánd királyságát jelentette volna.
Summa summarum: a királyi hatalom gyengülésének nagyon sok oka volt, nyilván ebben szerepet játszott II. Ulászló személye is, és sok mindenről nem is tudunk forráshiány miatt. Mindenesetre nem kell Szerémi György krónikáját sem készpénznek venni. Szerinte Szapolyai ölte meg II. Lajost a mohácsi csata után (“Bestye, táncos király”), és ő zagyvát össze mindenfélét II. Ulászlóról is.
TS
2020-07-04 at 17:35
De nagyon csípem, amikor engem szólítanak fel értő olvasásra vagy írásra!
“Dobzse László a főurak hűségét úgy próbálta megnyerni, hogy eladogatta a királyi birtokokat. Emiatt úgy megcsappant a királyi jövedelem, hogy nem tudták fenntartani se a királyi haderőt (feloszlatták a fekete sereget), se a végvárakat. Ez a legrosszabbkor következett be, amikor a Török Birodalom megerősödött, a franciákkal szövetségre lépett a német birodalom ellen és elindult Európa ellen. A tehetségtelen király miatt ellenkirály is került: Szapolyai inkább a törökhöz állt.”
A szöveg szerint II. Ulászló ellenkirálya volt Szapolyai. Hogy direkt késett-e a csatából, az minimum kérdéses. Nincs bizonyítva.
Szapolyai azért állt a török mellé, mart “a király tehetségtelen volt”?
Az “inkább a törökhöz” állt, az mi a lófaxot jelent? Ki miatt “inkább”? (Talán a “tehetségtelen király” miatt?) Szapolyai tudta, ha meg akarja tartani a hatalmát Ferdinánd ellen, kénytelen a török vazallusságot vállalni. Nem hiszem, hogy dönthetett volna, hogy valahová ÁLL. Erre gondoltam. Sodródott a két nagyhatalom között.
zolatiguszti
2020-07-05 at 15:54
Hát én elnézve a Szent Istváni örökséget egy Orseolói Pétert kiválasztva uralkodásra és azt hogy nem voltak képesek életben tartani egy Imre herceget , vagy akár csak azt hogy ilyen kényes helyzetben István képes volt egy utóddal nekivágni az államalapításnak…nem vagyok meggyőzve arról hogy a belső destruició nem volt jelen kb Taksony -Gáza idejéban már.Maga a szeniorátus elvének lecserélése a promegntúra elvére 200 éves folyamatosan újra és újra felléngoló trónviszály forrása lesz.Ugyanez a Bajor hercegnővel ami megalapozza a német trónigényeket a korai idokban.
Államalapításnak nem túl bölcs megoldások.
Vajon kik súgdostak Taksony,Géza, István fülébe hogy képesek voltak idegen haddal saját népüket öléséhez eljutni?
zolatiguszti
2020-07-06 at 00:34
Én merném azt állítani hogy Mátyás sőt a Hunyadi Jánosék is már a patthelyzet volt.A döntő balkáni ütközeteket elvesztik visszavonulnak a déli védvonalra Mátyás kiépíti az első végvár rendszert. Offenzíva 0 csak defenzíva.Akár Hitlert nézném Kurksz után, még nem bukás de már tuti nem győzelem.
A Dózsa féle felkelés után már nemesi had el se meri hagyni az országot.Ez is milyen jó időben jön a töröknek! Nagyon nem lett kivizsgálva pl hogy sikerült parasztfelkelést szítani egy eredetileg keresztes hadból úgy hogy egy fűpapot is karóbahúztak közben.
Dolgozott a belső felforgatás István óta folyamatosan.
Juhász László
2020-07-09 at 14:22
Bizony!
A magyar nemzeti identitás erősítése érdekében a dicsőséges győzelmekre kell koncentrálni a közoktatásban!
Természetesen egy szakembernek, vagy egy a hadtörténet iránt mélyen érdeklődő embernek kell foglalkoznia a magyar vereségekkel, azok okaival is. Persze sunyi módon ezeket a széles nyilvánosság előtt a balliberális holdudvar gyakran a nemzeti identitás bomlasztására használja fel.
A közoktatás fókuszáljon például a pozsonyi diadalra, a szakemberek és a komoly érdeklődők meg úgyis foglalkoznak majd a kudarcokkal is.
kőhegyi Peter
2020-07-04 at 14:17
a magyar történelem nincs jól feldolgozva, pl a pozsonyi csata jo filmalap lehetne.
Artur kiraly is a legendak homalyaba vesz megis mindenki ismeri v Robin Hood-ot. mi meg elfelejtjuk a sajat hőseinket, legendáinkat.
Neaddfel
2020-07-04 at 14:58
POZSONYI CSATA:
“A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött”
– ÉS AMI A LÉNYEG !!!:
“A győztes csatát követően több mint 120 ÉVIG (!!!) nem lépett ellenséges katona a magyarok földjére” !!!!!!!!!!!!!!!
***
A 933-as merseburgi és a 955-ös augsburgi, “vereség” csak két kalandozó csapatocska vereségecskéje volt, amit utólag nagyítanak fel, és ezt mi sem bizonyítja jobban mint hogy az állítólag “nagy győzelmek” ellenére KUSSOLTAK, felénk sem mertek nézni.
Legközelebb II. Konrád német-római császár 1030 júniusában merte megtámadni Magyarországot. Hadseregét személyesen vezette. Azonban nem ért el semmit, mivel István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget, és ezzel véget is ért a “dicső nyugat” újabb próbálkozása.
TS
2020-07-04 at 16:43
Ebben teljesen egyetértek Canadian Deplorable-lel. nagy sereg volt, nagy vezérekkel. Bár azért Augsburg után sem mertek támadni a németek.
khm
2020-07-04 at 18:57
A Magyar seregek,a szokásos hadisarcot akarták behajtani.
A jogos járandóságukat.
Ugyebár akkoriban is volt béke,meg békeharc.
Neaddfel
2020-07-05 at 15:22
Canadian Deplorable.
***
CSAK MÉG EGYSZER !!!
HA OLYAN NAGY GYŐZELEM VOLT A NYUGAT RÉSZÉRŐL, MI AKADÁLYOZTA MEG ŐKET , HOGY KIHASZNÁLJÁK ???
MEGMONDOM, T U D T Á K !!!, HOGY EZEK CSAK KALANDOZÓ CSAPATOK VOLTAK, AZ IGAZI FŐ ERŐK OTTHON VANNAK, ÉS CSAK ÚJABB “POZSONY” VÁRNA RÁJUK !!!
Canadian Deplorable=sajnálatos kanadai.
Azt hiszem jobb volna ha amár romokban heverő brit történelmet próbálná magyarázni mint a miénket.
Neaddfel
2020-07-05 at 15:29
https://hu.wikipedia.org/wiki/Augsburgi_csata
Wikipédia.
Augsburgi csata.
“A közhiedelemmel ellentétben a magyar sereg nem szenvedett hatalmas vereséget: a harcosok nagy része élve hazatért..”
Juhász László
2020-07-07 at 08:57
Az augsburgi csatában maga Bulcsú harka, a magyar törzsszövetség 3. számú vezetője, saját korának legismertebb magyar hadvezére volt a seregünk parancsnoka, ez azt sugallja, hogy komoly haderőt vonultattunk fel.
Bulcsú harka, törzsfő mellett valószínűleg egy-egy másik magyar törzs seregét vezette Lehel és Súr is, azaz a hét magyar törzsből minimum három hadereje bevetésre került Augsburgnál.
Az augsburgi vereség komolyságát az alábbi három tény bizonyítja:
1.) Hiába végezték ki a németek Bulcsút, a 3. legfontosabb magyar vezetőt, valamint az Árpád-ház tagját, Lehelt és Súrt is, nem indult magyar megtorló hadjárat a megbosszulásukra.
2.) Az augsburgi csatát követően a magyarok jelentős területeket engedtek át a németeknek, kiürítették a bécsi medencét, és hátrébb vonták a gyepüt.
3.) Augsburg után soha többé nem került sor nyugati kalandozó hadjáratra.
Juhász László
2020-07-07 at 09:13
Augsburgnál nem a nyugat, hanem a szász, bajor, sváb, frank német hercegségek egyesített seregei győztek.
Arra a kérdésedre pedig, hogy ha tényleg olyan súlyos vereség volt, miért nem használták ki a németek és támadták meg a magyar törzsek területét egyszerű a válasz.
Egyrészt az Augsburgnál győztes I. Ottó a csata után kezdett hozzá Itália meghódításához, illetve a Német-római Császárság megalapításához.
Másrészt Augsburg után a magyar törzsek beszüntették a nyugati kalandozásokat, azaz kerülték az összeütközést a németekkel.
Neaddfel
2020-07-07 at 14:32
Juhász és Canadian.
Idéztem a Wikipédiából fentebb, de még egyszer:
“A közhiedelemmel ellentétben a magyar sereg nem szenvedett hatalmas vereséget: a harcosok nagy része élve hazatért..”
Ja, hogy a ti történelmi ismereteitek “hitelesebbek”.
NA PERSZE, az hogy pont arról folyik a vita, hogy a történelmünkből az EDDIGI ELHALLGATÁSOK melett mennyi a hamis, az számotokra gondolom nem is lehet vita tárgya.
“..az ókori Egyiptom igazából hun-magyar királyság volt..”
-ja és a nagy piramis ami két és fél millió, két és fél tonnás kőböl épült és több mint 100 Km-re a Nílus tulsó oldalán bányászták, húsz (20) év alatt készült.
És ezt “komoly” tudományos szaktekintélyek állítják.
Juhász László
2020-07-07 at 15:14
A Wikipedia nem minden szócikkét lehet komolyan venni.
“A közhiedelemmel ellentétben a magyar sereg nem szenvedett hatalmas vereséget: a harcosok nagy része élve hazatért, ám a kudarc mégis elgondolkodtatta a vezetőiket a zsákmányszerző hadjáratok további folytatását illetően.”
Ezzel pont az a gond, hogy semmilyen forrás- vagy szakirodalmi hivatkozással nincs alátámasztva, így a tudományos írás alapfeltételeinek sem felel meg, tehát nem tekinthető hitelesnek.
“..az ókori Egyiptom igazából hun-magyar királyság volt..” – Ezt hol hallottad, talán a Mónika Show-ban?
“-ja és a nagy piramis ami két és fél millió, két és fél tonnás kőböl épült és több mint 100 Km-re a Nílus tulsó oldalán bányászták, húsz (20) év alatt készült. És ezt “komoly” tudományos szaktekintélyek állítják.”
Persze szerinted a piramisokat a földönkívüliek építették.
Csakhogy a tudományos szaktekintélyek be is tudják ám bizonyítani, hogy a piramisok az általuk feltételezett módon felépíthetőek voltak, ugyanis erre vonatkozóan komoly kísérletek zajlottak. Ezek a kísérletek pedig igazolták, hogy technikailag kivitelezhető volt a piramisok építése a kor színvonalán.
Neaddfel
2020-07-07 at 16:57
“..az ókori Egyiptom igazából hun-magyar királyság volt..” – Ezt hol hallottad, talán a Mónika Show-ban? ”
Te Laci ezt én a canadaitól idéztem.
***
“..tudományos szaktekintélyek be is tudják ám bizonyítani..”
Ó hogyne, bronz vésővel, és a kerék ismerete nélkül.
Lacikám, Te még hiszel a mesékben ?
“szaktekintélyek”, hát pont erről van szó, egy RÉGÉSZ akar ÉPÍTÉSZETI kérdésben hitelt érdemlőt állítani ?
Hogy is szól a mondás: “Suszter maradjon a kaptafánál”.
Hát pont ilyenekről van szó Szakács Árpád Magyar Nemzet beli cikkében.
Hát pont arról van szó, hogy ilyen önjelölt “szaktekintélyek” írták EDDIG a történelmet Te Laci.
Juhász lászló
2020-07-08 at 00:39
““szaktekintélyek”, hát pont erről van szó, egy RÉGÉSZ akar ÉPÍTÉSZETI kérdésben hitelt érdemlőt állítani ?
Hogy is szól a mondás: “Suszter maradjon a kaptafánál”.”
Ma már egy olyan konkrét kérdés, mint a piramisok építési technikája vizsgálata nem úgy működik, mint 1850-ben, hogy 1 db régész felállít egy elméletet a hasára ütve, oszt jó napot.
Alapvető követelmény ugyanis a multidiszciplinaritás, az interdiszciplinaritás, azaz a kutatás, egy-egy elmélet felállítása, igazolása, ellenőrzése több tudományterület szakembereinek szerves együttműködésében zajlik. Ez a piramisoknál azt jelenti, hogy egyiptológusok (történészek, régészek) mellett kísérleti régészek, építészek, statikusok is dolgoznak a kérdés megválaszolásán.
A piramisok építésére vonatkozóan nagyszabású kísérletek zajlottak építészek statikusok bevonásával, hogy technikailag olyan egyszerű eszközök, mint a görgő, a rámpa, a víz ereje alkalmazásával, hogyan lehet a valóságban kivitelezni a piramisépítést.
Azaz az egyes elméletek minden esetben leellenőrizték, hogy azok a gyakorlatban működnének-e, vagy sem.
Vannak olyan építésztechnikai megoldások, amelyekkel a görgő, a rámpa, a víz alkalmazásával, nagy létszámú, képzett és jól szervezett embertömeg izomereje segítségével igenis felépíthetőek a piramisok. Ezt onnan tudjuk, hogy gyakorlati kísérletekkel leellenőrizték.
Egyébként a pozsonyi csatáról jelent meg egy színvonalas könyv, ajánlom figyelmedbe. http://mek.oszk.hu/14600/14671/14671.pdf
A magyar hadtörténetre vonatkozóan pedig máig Bánlaky József hatalmas, a Horthy-korszakban megjelent összefoglaló műve, A magyar nemzet hadtörténelme az alap. https://mek.oszk.hu/09400/09477/html/tartalomjegyzek.html
Mindkettő teljes terjedelmében hozzáférhető a linkeken.
Neaddfel
2020-07-08 at 17:05
“Azaz az egyes elméletek minden esetben leellenőrizték, hogy azok a gyakorlatban működnének-e, vagy sem.”
ELMÉLETEK, ELMÉLETEK, ELMÉLETEK.
A TÉNYEK VISZONT A KÖVETKEZŐK !!!
Az volt az egyiptomi szokás, hogy az ÉLET MINDEN TERÜLETÉT KŐBE VÉSTÉK, -születéstől a halálig, a földműveléstől a vadászaton át a harcig-, azonban a PIRAMIS ÉPÍTÉSEKRŐL EGYETLEN KARCOLÁS SEM TALÁLHATÓ !!!
EZÉRT VANNAK CSAK TEÓRIÁK ÉS SEMMI KONKRÉTUM, HOGY HOGYAN IS ÉPÍTETTÉK !!!!
Ezt persze az állítólagos “szaktekintélyek” előszeretettel elhallgatják kedves László.
Hát persze, mert ebben az esetben az ő véleményük pontosan annyira helytálló mint Danikené.
Ember, vegyél már kézbe egy egyszerű zsebszámoló gépet, és csapjál hasra, hogy szerinted mennyi idő kellett BRONZ vésővel kivésni egy több mint két tonnás követ.
Szóval Lacikám gondolj bele azt a követ még fölül meg az oldalait még úgy ahogy, DE ALUL hogy vésték ki ?
DE, tételezzük fel több száz (ezer ?) emberrel sikerült napi 100-at kivésni.
Akkor számoljunk csak két millió kettőszáz ezerhez, mindössze 60-év elegendő is volt.
És akkor ezt el kellett még szállítani és beépíteni.
Olyan “apróságokkal” meg ne is foglalkozzunk, hogy ezeket az embereket nem ám holmi káposzta levesekkel (mint az orosz lágerekben) kellett volna etetni, mert attól harmad napra feldobták volna a talpukat, szóval, hogy ahhoz milyen háttér gazdaságra lett volna szükség és logisztikára, hogy minden ott legyen időben.
Na szóval Lacikám, ezért nem az Ungváry Krisztián féle “történészek” véleménye számomra a mérvadó, hanem a tények.
És ami TÉNY, hogy magunknál maradjunk, hogy: POZSONY UTÁN, akár hány állítólagos “nagy” vereséget (merseburgi augsburgi) szenvedtünk el, 120 ÉVIG (!!!) nem lépett ellenséges katona a magyarok földjére.
Juhász László
2020-07-09 at 10:34
“Az volt az egyiptomi szokás, hogy az ÉLET MINDEN TERÜLETÉT KŐBE VÉSTÉK, -születéstől a halálig, a földműveléstől a vadászaton át a harcig-, azonban a PIRAMIS ÉPÍTÉSEKRŐL EGYETLEN KARCOLÁS SEM TALÁLHATÓ !!!”
Dehogynem. Ott vannak például a piramis feliratok. Számtalan egyiptomi óbirodalmi forrás maradt fenn a piramisokról, ezért azonosítható be, hogy melyik piramis melyik fáraó számára épült. Még az első piramis, Dzsószer fáraó piramisa építőmesterének, Imhotepnek a nevét is ismerjük.
Logikailag tarthatatlan az érvelésed. Azt állítod, hogy a piramisok felépítése technológiai képtelenség az ókorban. Csakhogy ennek ellenére az egyiptomi óbirodalom idején mégis felépültek a piramisok.
Másrészt arról is megfeledkezel, hogy óriási kőtömböket nem csak az egyiptomiak tudtak megmozgatni, hanem más ókori civilizációk is, például a mezopotámiai népek, az ógörögok, vagy a rómaiak.
Neaddfel
2020-07-09 at 14:43
“A piramisok építésének kérdésköre folytonos viták forrása a szakirodalomban. Minden szakértőnek (egyiptológusok, építészettörténészek, stb.) megvan a maga elképzelése a piramisépítés menetéről és technológiájáról, de konszenzus még nem alakult ki egyik változat mellett sem.”
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Szerkesztő:Laszlovszky András
***
"..de konszenzus még nem alakult ki egyik változat mellett sem."
IGEN, mert ott van az a fránya MATEMATIKA Lacikám.
***
Na ezzel részemről befejeztem, további szép napot.
pityu
2020-07-04 at 20:49
Valóban nagyon jó filmet lehetne készíteni a témából- de lehet, hogy az lenne, hogy a roma íjászok, héber búvárok a queer légierővel együttműködve vívták ki a győzelmet
ViAM
2020-07-04 at 13:32
Lelket melengető, vérpezsdítő visszaemlékezés, némi szomorúsággal, hova lett a magyarokból a csel, a született fortély, amivel ma is ki lehetne emelkedni a körbevevő, itt állomásozó ellenségeink közül, kisebb veszteséggel.
Askam
2020-07-04 at 14:14
Nem kell izgulni,génjeinkben hordozzuk, csak ma mások az eszközeink!
ViAM
2020-07-04 at 14:27
Ez nem izgulás kérdése… Az az volt, amikor a kiváló László Gyula éjszaka riasztotta megbízható(!!!) újságíró ismerősét, hogy olyan bizonyíték-leletet talált, amit felső parancsra örökre el kell tüntetnie, s legalább rajta kívül lássa még valaki.
Neaddfel
2020-07-05 at 15:50
Lentebb van egy “Canadian Deplorable” nevű illető aki megpróbálja az én kommentemet megmagyarázni, “hogy nem úgy van”, és pont ugyan azzal a TÉNYEKNEK ELLENTMONDÓ mantrával jön elő amiről ÉPP EZ A FENTI CIKK SZÓL !!!
MERT MIK IS A TÉNYEK ???
HOGY POZSONY UTÁN, akár hány állítólagos “nagy” vereséget (merseburgi augsburgi) szenvedtünk el, 120 ÉVIG (!!!) nem lépett ellenséges katona a magyarok földjére.
Legközelebb II. Konrád német-római császár 1030 júniusában merte megtámadni Magyarországot. Hadseregét személyesen vezette. Azonban nem ért el semmit, mivel István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget, és ezzel véget is ért a “dicső nyugat” újabb próbálkozása.
Neaddfel
2020-07-05 at 17:08
CSAK MÉG EGYSZER !!!
FERKÓ DÁNIEL a fenti cikkben HITELESEN rávilágít a kovácslászlók és a kommentelők mint “Canadian Deplorable” rafinált, sunyi AKNA MUNKÁJÁRA (hogy egy komcsi szóhasználatot idézzek).
OLVASÓK, nézzétek meg a YouTube-n Bogár László professzor sorozatát pld. https://www.youtube.com/watch?v=n87nWPEJ65w&t=2s , de, visszamenőleg a többit is ami rólunk szól.
Neaddfel
2020-07-04 at 15:07
ViAM kérdezed, hogy: “hova lett a magyarokból a csel, a született fortély,”
Mit gondolsz miért van az hogy az egyik “kötelesség szegési” eljárást a másik után indítja Brüsszelből a “Nagy Frank Birodalom” ?
És mit gondolsz miért zártuk be most már teljesen a határ kerítést ?
ViAM
2020-07-04 at 15:45
Köszönöm a lelki balzsamot, de megjegyzem – szerencsére – nem tudok a kulisszatitkokról.
Neaddfel
2020-07-04 at 16:28
Kedves ViAM.
A magyar történelem egyik legnagyobb formátumú vezetője van nekünk most Orbán Viktor személyében, és ezt PONT AZ A NYUGAT EURÓPÁTÓL A NAGY “ÁMERIKÁIG” terjedő iránta megnyilvánuló mindennapos figyelem, ami a világsajtóbol mérhető le, BIZONYÍTJA !!!
Szóval egy dolgunk van TÁMOGASSUK.
Anti-Antifa
2020-07-04 at 21:45
Orbán mást sem csinál, mint az aknamezőn rá/ránk irányuló lándzsák között saszézik cselek és fortélyok tömkelegét bevetve. Miről beszélsz?