Wolverhampton lesz a magyarok kedvenc angol városa, nem London, ez már egészen biztos. A mai este után ez már nem lehet kérdés, hiszen a történelmi győzelmünket követően újabb páratlan sikert értünk el, sőt, még nagyobbat. Legyőztük Angliát a saját pályájukon, úgy, mint annak idején ezt az Aranycsapattól megszoktuk. A találkozó elején még nyomtak, és be kell látni, rendesen nekünk estek, de álltuk a sarat és később a gólgyártást is megkezdtük. Az első két magyar gólt Sallai szerezte, majd Nagy Zsolt is betalált. Aztán a háromgólos magyar eufóriában kiállítottak egy angolt, nevezetesen Stonest, és szinte hihetetlen, de ki tudtuk használni az emberelőnyt és belőttük a negyediket. Lemostuk Angliát, vezetjük a halálcsoportot a Nemzetek Ligájában!
Nagyon jól játszunk a labdarúgó válogatottak nagyágyúi ellen a Nemzetek Ligájában és már nem kell legyinteni egy angol–magyar meccsre, merthogy legutóbbi látogatásunk alkalmával döntetlent értünk el. Így a mai estén is bőven lehetett ok a bizalomra. Ezúttal Wolverhamptonben vártak minket Southgate és fiai, arra pedig már a meccs előtt fogadni lehetett, hogy nagyon kemény próbatétel elé fognak állítani minket a Puskás Arénában ért fiaskó miatt. Mindenestre mi a csoportban a második helyről vártuk a mai találkozót, míg ellenfelünk az utolsó helyről. Ennek köszönhetően ma este vendéglátónk számára csakis a győzelem volt opció, ha bármit is szeretnének kezdeni a Nemzetek Ligája-sorozattal.
A mérkőzés mindjárt némi erődemonstrációval kezdődött, hiszen az angol publikum kifütyülte a magyar himnuszt és valami félelmetes hangerővel énekelte sajátjukat. Utóbbival egyébként semmi baj nincsen, de hatalmas szimpátiát azért nem váltott ki egy magyarból sem az említett jelenet. Sebaj, a térdelésnél azonnal visszaadtuk. Ahogy várni lehetett, a kezdő sípszót követően nekünk esett az ellenél és a hatodik percben már Dibusz kapujára is veszélyesek voltak. Ráadásul nagyon kitámadtak ránk, amikor nagy nehezen megszereztük a labdát. Nem vitás, a vártaknak megfelelően egy kőkemény meccsen találta magát Marco Rossi csapata Wolverhamptonben. Aztán a nagy angol nyomulás alábbhagyott és jött egy lehetőség pontrúgásból: Szoboszlai lövése után Sallaihoz pattant a labda, aki egészen közelről lőtte be az angol kapuba. Nem várt, de annál örömtelibb magyar gólnak örülhettünk és persze a vezetésnek is a tizenhatodik percben. 0–1. A gólt követően sem vesztettük el a fejünket örömünkben, hiszen többször meg kellett törni az angol lendületet, amit jól oldott meg a nemzeti tizenegy.
A huszonnyolcadik percben Szalai cselezésből mutatott be egy előadást az angol térfélen és mivel csak buktatni tudták, egy félelmetesen jó szabadrúgást követően volt ismét veszélyes az angol kapura a magyar válogatott. Aztán jött egy gyors kontra, aminek a végén Dibusznak kellett hárítania egy fejest. A harmincharmadik percben is bemutattunk egy szép támadást, ráadásul egy remek labdaszerzést követően, aminek a végén Szalai Ádám lőtt kapura, de az angol portás védeni tudott. A harminchatodik percben Orbán fejelt majdnem egy öngólt, miközben menteni próbált, de Dibusz nagyszerűen hárított. Az első félidő további részében is elkönyvelhettük, hogy méltó ellenfelei vagyunk az angol válogatottnak. A negyvenharmadik percben angol szögletet láthattunk, de Dibusz Dénes szépen szedte le a labdát. A kettő perces ráadásban Harry Kane is megmutatta magát, de mellément a lövése. Aztán nem kellett sokat várni és felharsant a félidei szünetet jelző bírói sípszó, ami után emelt fővel, valamint egy–nullás vezetéssel vonulhattunk az öltözőbe.
A második félidőt, akárcsak az elsőt, hatalmas nyomulással kezdték az angolok és a gyors egyenlítésre helyezték a hangsúlyt. Az ötvenedik percben egy komoly sebességgel megindított támadást láthattunk tőlük, aminek végén Kane lőtt kapura – szerencsénkre mellément. Az ötvennegyedik percben folytatódott az angolok támadássorozata, de a befejezéssel mindig gondok akadtak, Saka sem tudta eltalálni pontosan a kaput. Egy perccel később pedig jöttek az első magyar cserék: Styles helyére Nagy Ádám érkezett, Gazdag pedig Szoboszlait váltotta. A cseréket követően is jól mozgott a magyar csapat a pályán. A Rossi-legénység próbált akciózni, de a meccs ezen szakaszában nem sikerült kapura lőniük. A hatvannegyedik percben Sallainak már sikerült, de Ramsdale hárított. Mi pedig nem sokkal később az angol támadásokat hárítottuk, hiszen egy csapatként mozgott visszafelé is a magyar válogatott – Szalai volt, hogy a saját tizenhatosunk környékén védekezett.
A hatvannyolcadik percben éppen Szalait cserélték le Ádám Martinra – nem csoda, hiszen rengeteget futott és harcolt a Basel csatára. És a csere tökéletesre sikerült, mert a paksi bombázó remekül szerzett labdát és jól indította Sallait, aki ismét gólt szerzett. Ezúttal a hetvenedik percben, és hátborzongató leírni: kettő–nullára vezettünk Angliában. Ez elképesztő! 0–2. Ezek után, amikor az angol csapatnál volt a labda, a saját közönségük is fújolni kezdett – persze ez nem tartott sokáig és a tizenegyszer drágább angol keret azért elkezdett dolgozni, de Sterlingnek nem sikerült kifognia a magyar kapuson, amikor egy jókora lövést eresztett el a hetvenhetedik percben. Aztán újra a magyar pillanatok következtek: a nyolcvanadik percben Nego fejese még mellément, de aztán Ádám Martinhoz került a labda, aki lepasszolta a labdát Nagy Zsoltnak. Nos, a magyar fiú nem hibázott, és ellőtte a harmadik magyar gólt! 0–3. Most már nemcsak fújoltak, hanem haza is indultak az angol szurkolók. Stones pedig csatlakozott, hiszen megkapta a második sárga lapját, ami pirosat eredményezett. Mivel az egész meccsen alattomosan játszott honfitársaink ellen, cseppet sem bántuk.
Nem lehetett tudni, mit hoz az emberelőny, de nem adtuk fel és a cseréink óriási kedvvel játszottak, ami – kérem tisztelettel – újabb magyar gólt eredményezett! Ezúttal Gazdag talált be a nyolcvankilencedik percben egy hatalmas szólót követően és belőttük a negyedik gólt. Itt már nincsenek szavak! 0–4. Szép találat volt, kár, hogy nem mindegyik angol drukker láthatta már ezt – sokan már haza is értek. Mi pedig örültünk a csekély ráadásnak és még jobban ennek a hatalmas győzelemnek. A halálcsoportban vezetjük a csoportot a Nemzetek Ligájában, jöjjön az ünneplés!
NEMZETEK LIGÁJA – A Liga – 3. csoport
Wolverhampton, Molineux Stadion, 20.45 óra (TV: M4 Sport). Játékvezető: Clément Turpin (francia)
ANGLIA: Ramsdale – K. Walker, Guéhi, Stones, R. James – Saka, K. Phillips, Bellingham, Gallagher – Bowen, Kane. Szövetségi kapitány: Gareth Southgate
A kispadon: Pope (k), Pickford (k), Trippier, Maguire, Coady, Grealish, Ward-Prowse, Rice, Mount, Sterling, Abraham, Foden
MAGYARORSZÁG: Dibusz – Lang, W. Orbán, Szalai A. – Fiola, Styles, Schäfer, Nagy Zs. – Sallai R., Szoboszlai – Szalai Á. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
A kispadon: Szappanos (k), Kecskés Á., Nego, Nagy Á., Schön, Bolla, Kerkez, Gazdag, Ádám M., Spandler, Vécsei
Facebook
Twitter
YouTube
RSS