“A Führer nem kapitulál – volt 12 órán keresztül a Führer 1943. november 9-i nagy beszédének egyedüli hivatalos kommentárja. Ez tulajdonképpen mindent jellemez: csalódást, aljasságot, félelmet és hajlandóságot az árulásra.” Így kezdi Edmund Veesenmayer 1943. december 10-én kelt jelentését a magyarországi helyzetről, amelyet Ribbentrop német külügyminiszternek tett, előkészítendő Magyarország német megszállását. Alább idézeteket olvashatnak a jelentésből, amelynek lényege a mély megvetés a magyarság iránt, az antiszemitizmus, a cinizmus, a mindent elsöprő birodalmi gőg és kíméletlen érdekérvényesítés. Veesenmayer 1944. március 19-én, éppen 76 éve a megszálló német csapatokkal tért vissza Magyarországra teljhatalmú birodalmi megbízottként. Ezen a napon, mint azt Alaptörvényünk is megállapítja, Magyarország elvesztette állami önrendelkezését. Hitler megfelelő embert választott ki a helytartói feladatra, aki megfelelően gyűlöl, de aki ’43 decemberi véleményéhez képest tudott változtatni: egy kis huzavona után a volt berlini magyar követet, Sztójay Dömét tette meg miniszterelnöknek az általa korábban javasolt Imrédy Béla helyett, majd végső megoldásként elővette az “örmény-szlovák” Szálasit is. A vidéki magyar zsidóság deportálását azonban maradéktalanul végrehajtotta. Ami tehát 1944. március 19-e után itthon történt, azért mind felelős Veesenmayer – mégis, az 1945-ös bukás után – egy rövid börtöntüntetés kivételével – 1951-től 1977-es haláláig zavartalanul élte polgári életét.
Minden német – és szlovák
A magyar nemzeti himnuszt Erkel, egy kölni német írta; Budapest szinte minden épületét, a hidakat is ideértve, németek alkották. Német volt a leghíresebb magyar festő (bajor származású), a leghíresebb magyar költők szlovákok voltak. Gömbösben is német vér folyt. A német nyelv, a német zene és a német kultúra a múltban és még ma is a legfontosabb helyen állnak Magyarország életében. 1925-ig a kormányzó maga is csak törve beszélt magyarul, és több oldalról hitelt érdemlően arról értesültem, ha szenvedélyessé válik, még ma is inkább németül, mint magyarul beszél.
Csúcsteljesítmények a sportban, de…
El kell ismerni, hogy Magyarország a sportok terén csúcsteljesítményeket ér el, de ezt közelebbről vizsgálva megállapítható, hogy az ifjúság, nemzeti tevékenységre nem lévén lehetősége, ott fejti ki aktivitását.
Edmund Veesenmayer. Fotó: Wikipedia
A budapesti vicc
A ma Budapesten kedvelt adoma, mely szerint az optimistát a pesszimistától az különbözteti meg, hogy az előbbi angolul, az utóbbi azonban oroszul tanul, Magyarország egész tragikumát mutatja.
A Kossuth-nóta megfejtése
A Kossuth-nóta utolsó szakasza így hangzik: „Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni.” Jellemző ez a feljebb említett passzív alapbeállítottságukra, és ha figyelembe vesszük az itt évszázadokon át uralkodott törökök vérségi beütését, még az úgynevezett ősmagyarok nomádszerű jellegére is következtethetünk.
Miért esett szét a Monarchia? – A megmételyezett magyarok (A zsidóságról 1.)
Véleményem szerint a régi Duna menti Monarchia aláaknázása nem annyira az egyéb nemzetiségek, mint a csehek, lengyelek, horvátok stb., hanem inkább a belsőleg megmételyezett magyarság műve volt, amelynek körében a zsidóság nemcsak gazdaságilag, de politikailag is uralkodó hatalmi helyzetre tett szert.
A megszállók a Margit híd pesti hídfőjénél. Fotó: MTI
A zsidóságról (2.)
Az 1,1 millió zsidó az ország ugyanolyan számú szabotőrjét is jelenti, és legalább ugyanannyi, ha nem kétszer annyi azoknak a magyaroknak száma, akik a zsidók csatlósaiként a szabotázsra és kémkedésre irányuló nagyszabású tervek megvalósításában segítőtársaik és külső álcázóik. (…) Csodálatos, hogy milyen jól működik a zsidók hírszolgálata. 24 órán belül mindenről értesülnek, nem utolsósorban a birodalom legintimebb eseményeiről. Nyilván kitűnően működő titkos adóállomások vannak Magyarországon üzemben. És hogy az aktív kémkedés se járjon rosszabbul, bizonyítja az az eset, amelynek véletlenül jöttem nyomára. Szigetvár magyar falu közelében a zsidó atyafiságú Andrássy Mihály grófnál – nyilván a felsőbb magyar hatóságok tudtával – tizenhat, részben a birodalomból elmenekült angol tiszt tartózkodik, akik ott élénk tevékenységet fejtenek ki.
A zsidóságról (3.)
A magyarországi zsidók messzemenő többsége a bolsevizmus élcsapataként értékelhető. Sehol sem vették a bolsevik hadsereg előnyomulását nagyobb örömmel tudomásul, mint éppen ezekben a körökben. Az oroszok minden nagyobb sikere örömünnepekre adott alkalmat, amelyekből néhány ízelítőt távolról magam is megfigyelhettem.
A nyilasok zsidókat terelnek Budapesten. Fotó: MTI
Táptalaj
Magyarországot Európa egyik társadalmilag legelmaradottabb országának minősíthetjük. Ezek a viszonyok olyan szociális-forradalmi táptalajt képeznek, amely a bolsevizálásnak játszik a kezére, és amely az utóbbi félévben jelentősen fejlődött. A magyar kormány látja ugyan ezt a fejleményt, de képtelen ellene erélyesen fellépni. Azzal igyekszik hatásosan irányítani, hogy szalonképessé teszi a szociáldemokráciát, és olyan lehetőségeket biztosít számára, amilyeneket a mai napig sohasem ismert.
Horthy és a birodalom
A kormányzónak nincs hatalma, nincs helyes ösztöne, és hogy mennyire eszközévé vált a felette uralkodó klikknek. De egyben rámutat a sok kiindulási pont egyikére, arra ugyanis, hogy erélyes politikával a birodalom a kormányzó személyét a szemben álló erőktől elszakítsa és a birodalom politikai céljaira hasznosítsa.
Horthy Miklós és Adolf Hitler 1943. április 16-án a Salzburg melletti Klessheim-kastélyban. Fotó: MTI
A félig örmény, félig szlovák Szálasi
Keresztes-Fischer (belügyminiszterben – a szerk.) azt a férfit látja a kormányzó, aki taktikai úton fényesen szétverte a félt nyilaskeresztes mozgalom fenyegető kísértetét. Mert mégiscsak ez volt az egyetlen mozgalom, amely harckészséget mutatott és különb volt félig örmény, félig szlovák származású vezetőjénél, Szálasinál, aki éppen ezért tönkre is tette őket.
Horthy siralmas politikai képességei
A kormányzó lényében tulajdonképpen katona, de csakis katona. Tudatosan soha sem fogja becsületszavát megszegni. (…) Amilyen jó katonás a szelleme, olyan siralmasak politikai képességei. Nemcsak nem ért sem a kül-, sem a belpolitikához, de belső ellenszenvvel viseltetik a politika iránt, és – azt hiszem – boldog lenne, ha holnap megint csak katona lehetne. Ha a német politika aktív irányt venne, véleményem szerint céljának arra kellene irányulni, hogy a kormányzót közvetve a Führer katonájává tegye, és ezt el is érhetné, ha ebben a legnagyobb ügyességgel és rugalmassággal járna el. Ha a kormányzót megszabadítanák környezetétől, és annak helyére a Führer, a birodalom és a feladatokkal megbirkózni képes birodalmi megbízott kerülne, akkor lényegében gyakorlatilag már meg is oldottuk a magyar kérdést.
A nomádvér
Mulatságos volt meghallgatni a kommentárokat, amelyeket ahhoz a jachthoz fűztek, amelyet a Führer ajándékozott Horthynak 75. születésnapjára. Csodálták ugyanis a Führer kitűnő érzékét, aki ajándékával kifejezésre juttatta, hogy végszükség esetén a magyarság vezetői mindenkor a törökországi menekülés útját választották, amelyet a kiirthatatlanul nomádvérű magyarság őshazájának tekint.
A magyar emberanyag
Nem utolsósorban a magyar emberanyag nyújt lehetőséget segítség és sok irányú tehermentesítés szempontjából. Sajnálatos volna, ha az angoloknak azt az alapelvét, hogy helyettük mások dolgozzanak, harcoljanak és vérezzenek, nem alkalmaznánk legnagyobb mértékben éppen Magyarországgal szemben. Minden magyar paraszt, munkás vagy katona, akinek bevetése bennünket tehermentesít, erősíti a birodalomban a Führer tartalékait. Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti, erősíti tartalékainkat a további hadviseléshez, és segít abban, hogy erőinket megőrizzük a háború utáni nagy feladatok megoldására.
De ki van kéznél?
A reális napi politika ezen feladata végrehajtásának előfeltétele a jelenlegi kormány leváltása; pótlására a nemzeti ellenzékkel német irányítás alatt álló kormány alakítandó. A nemzeti ellenzék összes személyiségei közül még leginkább Imrédy volt miniszterelnököt tartom a legalkalmasabbnak. A legnyíltabb gondolkozású, személyében és jellemileg tiszta, bizonyos tekintélye van, és vidéken is szervezett követői vannak. Alapjában véve azonban a parlamenti rendszer híve, és mint szűkebb baráti körének legtöbb tagja, az is marad. Ezért csak csekély átütőerővel rendelkezik. Kritikai értékelés szerint hasznosabb reszortminiszter volna, mint miniszterelnök. De sajnos, nincs kéznél alkalmasabb személy.
Bethlen István a képviselőházban. Fotó: MTI/Bojár Sándor
Bethlen István hiú és beképzelt, annak a típusnak a képviselője, amelynek ki kell halnia
Igen meglepett, hogy mindazok után, amit eddig Bethlenről hallottam, olyan ellenfélre találtam, akit viszonylag könnyen sarokba lehetett szorítani. Benyomásom alapján nem tekintem őt nagy jelentőségű ellenfélnek. Típusában inkább a kulisszák mögötti gyakorlott politikus, akinek fő erőssége a taktika és intrika. Innen származik a kormányzóra gyakorolt befolyása is, akinek gyengéit ismeri és kihasználja, és akinek családját, zsidók segítségével, évek óta finanszírozza. Hiú és beképzelt, annak a sors útmutatásaiból sem okuló típusnak a képviselője, amelynek ki kell halnia; egyébként fáradtan és tehetetlen beletörődéssel látja a helyzetet, amelynek kialakulásáért őt is felelősség terheli, de amellyel már nem tud megbirkózni. A nemzetiszocializmust lelkesítő erők felmérése meghaladja felfogóképességét. Csak a kormányzóval kapcsolatban van személyének jelentősége, nélküle érdektelenné válik.
Néhány javaslat – mézesmadzag és korbács
Akár csak szerény méretű, hadgyakorlatszerű csapatösszevonások a magyar-német határ fontosabb pontjain.
A kormányzó meghívása a Führerhez. A fő cél elérésére, hogy Horthyt a kormány megfelelő irányzatú átalakítására rábírjuk, alapvetően a mézesmadzag és korbács módszerét kell használni.
Egy messzemenő meghatalmazásokkal felruházott politikai különmegbízott meghatározott időre szóló esetleges kiküldése.
Szükséges, hogy előzetes megállapodás szerinti terv alapján azonnal kézbe vegyük a zsidókérdést.
Ígéret az úgynevezett udvari zsidók megkímélésére.
Edmund Veesenmayer 1932. február elsejétől volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, 1936 júniusától pedig az SS tagja. A Német Birodalom Külügyminisztériumának gazdasági szakértőjeként felmérte a kelet- és közép-kelet-európai gazdasági és politikai állapotokat. 1943-ban Magyarországról (a Felvidéket és teljes Erdélyt is beleértve) hosszú jelentést készített, és az SS-nek is több különleges megbízatást teljesített. Adolf Hitler 1944. március 19-én (Magyarország német megszállásakor) a Harmadik Birodalom nagykövetévé és teljhatalmú magyarországi megbízottjává nevezte ki: ez azt jelentette, hogy a Wehrmachton kívül minden megszállóerő (főleg a Gestapo) fölött rendelkezési joga volt. A háború végén az amerikaiaknak adta fel magát. A nürnbergi perben 1949-ben 20 év börtönre ítélték, majd büntetését felére csökkentették, ám 1951-ben szabadlábra helyezték. Ezt követően Németország képviselője volt az észak-franciaországi Roubaix városában székelő Pennel & Flipo cégnél. Fontosabb szerepet ezután már nem játszott, 1977-es haláláig Darmstadtban élt. (Forrás: wikipedia.org)
A teljes szöveget itt olvashatják.
Kiemelt kép: 2világháborúfegyverei.blog.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS