Pesti Srácok

Mélyen hallgat a Lánchíd-tenderről a Transparency International

Mélyen hallgat a Lánchíd-tenderről a Transparency International

A civil szervezet októberben állapodott meg a közbeszerzés átláthatóságának felügyeletéről a fővárossal, de azóta a tapasztalt visszásságok ellenére sem nyilvánult meg az ügyben. A Mandiner annak járt utána, miként történhetett meg az, hogy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat ötmilliárd forinttal drágábban újíthatja fel a Lánchidat, mint amennyiért Tarlós István korábbi főpolgármester idején tette volna. A nyertes A-Híd Zrt. ugyanis bruttó 26,75 milliárd forintért végezheti a munkát, amíg a Tarlós István főpolgármestersége idején kiírt közbeszerzési eljárásban bár ugyanez a cég adta a legjobb ajánlatot, de abban még csak 21,8 milliárd forintos ár szerepelt.

A Mandiner szerint nem ez az egyetlen ellentmondásos fejezet a Lánchíd felújításának zavaros történetében. Tavaly augusztusban már beszámoltak róla, miként magyarázkodott Karácsony Gergely az ATV-ben arról, miért nem sikerült kilenc hónap után a hatályos jogszabályoknak megfelelő közbeszerzést kiírnia a BKK-nak a Lánchíd felújítására. Ismert: a Közbeszerzési Hatóság megállapította a Lánchíd-tender jogellenességét, mivel a főváros mint ajánlatkérő nem tartotta be a referencia-időszakra vonatkozó előírást. A főváros a törvényesen előírt nyolc év helyett tíz éves referencia-időszakot írt volna elő a pályázók részére. Karácsony az ATV műsorában ezt azzal indokolta, hogy ebbe a tíz éves referencia-időszakba így beleesne a Margit híd felújítása is, amely 2012 elején fejeződött be, és amelyet a Közgép konzorciumi vezetése mellett az A-Híd Zrt. és a Strabag közös konzorciuma végzett el. Karácsony magyarázkodásából egyértelműen kiderült, hogy a főváros a Közgép, az A-Híd Zrt. és a Strabag hármas valamelyikét szeretné megbízni a projekt elvégzésével. Végül a lap információi szerint a baloldali kapcsolatokkal rendelkező A-Híd nyert.

Ötvenszeres előleg, lefelezett kötbér

Karácsonyék az újra kiírt közbeszerzésben több, mint ötvenszeresére (!), hetvenöt millióról nettó 3,76 milliárdra, bruttó 4,78 milliárdra emelték meg a kivitelezésre szerződést kötő cégnek fizetendő előleget. Ez azt jelenti, hogy az A-Hídnak kapásból, bármilyen munka elvégzése nélkül több milliárd forintot fizet ki a főváros. Mindezek mellett Tarlóséknál a napi kötbér a vállalkozói díj 0,5 százaléka, a teljes projekt csúszása esetén pedig a vállalkozói díj húsz százaléka volt; az új eljárásban ez 0,25 és tíz százalék lett.

PestiSracok facebook image

Az átláthatóságot a Transparency International szavatolja

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) októberben közölte, hogy a Transparency International Magyarországot (TI) bízta meg a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzési eljárás „független monitorozásával”. Közleményük szerint a TI jelenléte biztosítékot jelent az ajánlattevők közötti verseny tisztaságára, a transzparens közbeszerzésre. Azt ígérték, a TI közbeszerzéssel kapcsolatos jelentései nyilvánosak lesznek a szervezet honlapján és a Lánchíd felújításával kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló www.bkk.hu/lanchid oldalon (az oldal jelenleg nem elérhető).

A TI azonban azóta sem nyilvánult meg az ügyben. Sem saját oldalán sem itt, ahol ígérték:

A TI ígérete szerint majd a szerződés aláírása után teszi közzé jelentést

A lap e-mailben kérdezte a szervezetet arról, hogy a korábban részletezett visszásságok fényében úgy látják-e, minden rendben van a Lánchíd felújítása körül, és akár igen, akár nem a válasz, miért nem nyilatkoztak eddig az ügyben. A Transparency úgy válaszolt, a közbeszerzési eljárás még nem zárult le, majd a szerződés aláírásával ér véget, amikor is maga a szerződés nyilvános lesz a közbeszerzési adatbázisban is.

Állításuk szerint ezt követően fogják a jelentésüket elkészíteni, amit természetesen nyilvánosságra is fognak hozni. Felhívták a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárás során a szerződéstervezet első, még a tárgyalások előtti változata került – kötelezően, a törvényi előírásoknak megfelelően – közzétételre a közbeszerzési adatbázisban, amely a tárgyalások során módosulhatott. A végleges változat az aláírást követően lesz nyilvános, szintén a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Forrás: mandiner.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)