Pesti Srácok

Mélyen hallgat a Lánchíd-tenderről a Transparency International

Mélyen hallgat a Lánchíd-tenderről a Transparency International

A civil szervezet októberben állapodott meg a közbeszerzés átláthatóságának felügyeletéről a fővárossal, de azóta a tapasztalt visszásságok ellenére sem nyilvánult meg az ügyben. A Mandiner annak járt utána, miként történhetett meg az, hogy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat ötmilliárd forinttal drágábban újíthatja fel a Lánchidat, mint amennyiért Tarlós István korábbi főpolgármester idején tette volna. A nyertes A-Híd Zrt. ugyanis bruttó 26,75 milliárd forintért végezheti a munkát, amíg a Tarlós István főpolgármestersége idején kiírt közbeszerzési eljárásban bár ugyanez a cég adta a legjobb ajánlatot, de abban még csak 21,8 milliárd forintos ár szerepelt.

A Mandiner szerint nem ez az egyetlen ellentmondásos fejezet a Lánchíd felújításának zavaros történetében. Tavaly augusztusban már beszámoltak róla, miként magyarázkodott Karácsony Gergely az ATV-ben arról, miért nem sikerült kilenc hónap után a hatályos jogszabályoknak megfelelő közbeszerzést kiírnia a BKK-nak a Lánchíd felújítására. Ismert: a Közbeszerzési Hatóság megállapította a Lánchíd-tender jogellenességét, mivel a főváros mint ajánlatkérő nem tartotta be a referencia-időszakra vonatkozó előírást. A főváros a törvényesen előírt nyolc év helyett tíz éves referencia-időszakot írt volna elő a pályázók részére. Karácsony az ATV műsorában ezt azzal indokolta, hogy ebbe a tíz éves referencia-időszakba így beleesne a Margit híd felújítása is, amely 2012 elején fejeződött be, és amelyet a Közgép konzorciumi vezetése mellett az A-Híd Zrt. és a Strabag közös konzorciuma végzett el. Karácsony magyarázkodásából egyértelműen kiderült, hogy a főváros a Közgép, az A-Híd Zrt. és a Strabag hármas valamelyikét szeretné megbízni a projekt elvégzésével. Végül a lap információi szerint a baloldali kapcsolatokkal rendelkező A-Híd nyert.

Ötvenszeres előleg, lefelezett kötbér

Karácsonyék az újra kiírt közbeszerzésben több, mint ötvenszeresére (!), hetvenöt millióról nettó 3,76 milliárdra, bruttó 4,78 milliárdra emelték meg a kivitelezésre szerződést kötő cégnek fizetendő előleget. Ez azt jelenti, hogy az A-Hídnak kapásból, bármilyen munka elvégzése nélkül több milliárd forintot fizet ki a főváros. Mindezek mellett Tarlóséknál a napi kötbér a vállalkozói díj 0,5 százaléka, a teljes projekt csúszása esetén pedig a vállalkozói díj húsz százaléka volt; az új eljárásban ez 0,25 és tíz százalék lett.

PestiSracok facebook image

Az átláthatóságot a Transparency International szavatolja

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) októberben közölte, hogy a Transparency International Magyarországot (TI) bízta meg a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzési eljárás „független monitorozásával”. Közleményük szerint a TI jelenléte biztosítékot jelent az ajánlattevők közötti verseny tisztaságára, a transzparens közbeszerzésre. Azt ígérték, a TI közbeszerzéssel kapcsolatos jelentései nyilvánosak lesznek a szervezet honlapján és a Lánchíd felújításával kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló www.bkk.hu/lanchid oldalon (az oldal jelenleg nem elérhető).

A TI azonban azóta sem nyilvánult meg az ügyben. Sem saját oldalán sem itt, ahol ígérték:

A TI ígérete szerint majd a szerződés aláírása után teszi közzé jelentést

A lap e-mailben kérdezte a szervezetet arról, hogy a korábban részletezett visszásságok fényében úgy látják-e, minden rendben van a Lánchíd felújítása körül, és akár igen, akár nem a válasz, miért nem nyilatkoztak eddig az ügyben. A Transparency úgy válaszolt, a közbeszerzési eljárás még nem zárult le, majd a szerződés aláírásával ér véget, amikor is maga a szerződés nyilvános lesz a közbeszerzési adatbázisban is.

Állításuk szerint ezt követően fogják a jelentésüket elkészíteni, amit természetesen nyilvánosságra is fognak hozni. Felhívták a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárás során a szerződéstervezet első, még a tárgyalások előtti változata került – kötelezően, a törvényi előírásoknak megfelelően – közzétételre a közbeszerzési adatbázisban, amely a tárgyalások során módosulhatott. A végleges változat az aláírást követően lesz nyilvános, szintén a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Forrás: mandiner.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.