Nem túlzás azt állítani, hogy valódi sikerkönyv Mező Gábor első könyve: A média lenyúlásának titkos története. Az újságíró, aki a PestiSrácok.hu főmunkatársa, A Hálózat című rovatának szerzője és a Pesti TV műsorvezetője is egyben, az Origónak elmondta: a kutatás messze nincs még lezárva. Több szálat, így például több közismert televíziós személyiség – Mező Gábor szavaival – egyfajta hálózati bekötését kutatja. A legnyilvánvalóbb ilyen tévés Juszt László. De a kutató szerint hamarosan más, egykori tévésekről is beszélni kell Juszt kapcsán.
Az újságíró szerint a demokrácia jelszava mögé bújva többen voltaképpen ugyanazt a hálózatot próbálták továbbéltetni. A közeljövőben ezek a hálózati karrierek is olvashatóak lesznek a PestiSrácok.hu-n, amelyek tovább színesítik a posztkommunista háló szövevényes rendszeréről megrajzolható képet. Mező Gábor a politikai pszichiátria intézményéről, mint a kommunista hatalom egy máig tabuként kezelt lejárató módszeréről is beszélt a lapnak, a „Levelek a bolondokházából” apropóján.
Mező Gábor hiánypótló tanulmánnyal állt elő, amikor megírta az évek óta kutatott történeteket a kommunista hálózat rendszerváltoztatás utáni médiaszereplőiről. A szerző „A média lenyúlásának titkos története” című munkájában azt vezeti le, hogyan épült fel a Nap TV, miként hálózták be a vidéki sajtót, illetve hogyan érték el, hogy az újonnan elindított, gyakran több százezres újságok is náluk maradjanak. Mint a Reform, amely a reformkommunisták szócsöve volt, vagy az a Kapu, amelyben több lázadó írás megjelent, de valójában egy titkosszolgálati leányvállalat állt mögötte. Ennek végeredménye lett az, hogy hiába nyert 1990-ben az MDF, a sajtó szinte teljes része kormányellenes volt, jócskán megágyazva az MSZP 1994-es visszatérésének. A könyv folytatása ősszel jelenhet meg – erről mesélt az Origónak Mező Gábor.
Régi kapcsolatok, hálózati háttér
A témát évek óta kutató-újságíró egyre inkább úgy látja, hogy a hetvenes, nyolcvanas évektől, majd a rendszerváltás után is megfuttatott, folyamatosan szerepeltetett tévések jelentős része nagyon gyakran elvtársi előnnyel, hálózati bekötéssel indult. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a pártállami nómenklatúra tagjai előszeretettel küldték gyermekeiket külügyes, külkeres pályára – szögezi le Mező Gábor. Ezek között említette Apró Antalt – Gyurcsány Ferenc felesége nagyapját –, a kommunista diktatúra nagyhatalmú káderét, akinek fia állambiztonsági tiszt lett, lánya, Apró Piroska pedig vezető külkeres, és Berecz Jánost, akinek mind első felesége, mind lánya szigorúan titkos tiszt volt, testvére pedig az állambiztonságnak dolgozott.
Nemrégiben publikáltam Vágó István jobbára ismeretlen előtörténetét. Ő külkeresként került a televízióba, ahol Vitray Tamás vette a szárnyai alá. Vágó apja, Vágó György bejárta Afrikát és Indiát, úgy, hogy éveket töltött kiküldetésben. Fia nyelveket tanult, majd a kábítószerrel is kereskedő Medimpexhez került
– mondja az újságíró, aki szerint visszanézve az is elképesztő, hogy például az ÁVH-s emberek gyerekeikből vezető SZDSZ-es politikusok, menő kiadóvezetők lettek, más hálózati leszármazottakból pedig az ország legismertebb közszereplői. De ugyanebbe a brancsba sorolható a ma is felettébb aktív Juszt László: magasrangú káder volt az apja, Szófiában tanult, majd baráti viszonyba került az orosz maffiózóval, a több forrás szerint volt KGB-s Szemjon Mogiljeviccsel. Juszt egyébként éppen az akkori Origónak, egy tíz évvel ezelőtti interjúban azzal hencegett, hogy egyedüliként bemehetett a házi őrizetben lévő Todor Zsivkovhoz, a Moszkvából megbuktatott bolgár diktátorhoz, akitől az IMO-n végzett Lukanov, Mladenov kettős vette át a hatalmat. És hogy hogyan mehetett be egy magyar riporter Zsivkovhoz? Juszt ugyanebben az anyagban azt mondja:
Kint voltam Szófiában, ahol megcsináltam Zsivkovval, az utolsó pártfőtitkárral Bulgáriában az utolsó interjút házi őrizetében.
Bizony, ilyen ügyes volt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az említett Mogiljevics Magyarország előtt éppen Bulgáriában mozgolódott a legtöbbet. Egy Amerikába menekült bolgár származású professzor megkerülhetetlen értekezése szerint „Szeva bácsi” kulcsszerepet játszott az ország kifosztásában. De vissza Juszthoz. Ha innen nézzük a különböző ügyeit, például, hogy „véletlenül” éppen ő került abba a csúnya nemzetbiztonsági ügybe még az első Fidesz-kormány idején, akkor azért láthatjuk, hogy nagyon sötét figura.
És nem az értelmi képességei miatt. Maradjunk annyiban, hogy senki sem lepődött meg azon, hogy állítólag őt akarta a Russia Today a magyar „arcának” pár évvel ezelőtt
– állapítja meg a szerző. Mező a beszélgetésben kitért az újságírói csalásával, azaz a nevetséges RTL Klubos álinterjújával lebukott Frei Tamásra is, aki a KGB-keltetőnek tartott moszkvai IMO-n végzett. Mellette említi a szintén IMO-s Hardy Mihályt, aki éppen a Klubrádiót boldogítja, de mondhatná a szintén ott végzett, náluk jóval ismeretlenebb Simon Ernőt, aki a régi Figyelő vezetése után pár éve már a menekülteket óvta az ENSZ-nél, vagy azt a Dési Andrást, akiből a Népszabadságnál töltött évek után szintén nagy jogvédő lett.
Ha a sajtót, a nyilvánosságot egy rendetlen kertnek tekintem, nem tudok úgy felemelni egy követ, hogy ne kandikáljon ki egy-egy hálózati figura. Sokan nem értik, hát kimondom, mi a baj: ezek nemcsak lehetséges állambiztonsági beszervezettek, de potenciális szovjet-orosz kémek
– hangsúlyozza Mező. Filmes társaival három dokumentumfilmet is készítettek, a Lejáratás és bomlasztást (2015) és a Szétszakadt Magyarországot (2017) Huth Gergellyel és Kerekes Andrással, tavaly pedig a Levelek a bolondokházából címmel készült filmet, amit Kerekes Andrással ketten csináltak. Utóbbit pár hete a saját műsorában, a Pesti TV-n futó A Hálózaton is levetítette, utána valaki felrakta a Youtube-ra és ott is több tízezres nézettséget ért el. Az Origo érdeklődésére Mező elmondta: nem zavarja, hogy kikerült a netre, sőt, a céljuk az volt, hogy minél több emberhez eljusson ez a történet. A levelek a bolondokházából főszereplője egy szerencsétlen sorsú asszony, akit saját férje a bolondokházába juttat, hogy megszabaduljon tőle. A férfi nem akárki: Janikovszky Béla, az ÁVH ezredese, aki akkor már második feleségével, Janikovszky Évával élt együtt. K. Etelka végül ki tud jutni a Lipótról, de ennek az volt az ára, hogy le kell mondania kisfia felügyeleti jogáról.
Kegyetlen történet, elszorult a szívem, amikor a levéltárban olvastam Etelka Lipótról írt leveleit, amelyeket könyvlapokra körmölt. Karácsony táján csak a gyerekét akarta látni, ennyit kért. Az elmegyógyintézetbe azért zárták, mert tisztességesebb gyerektartást kért a férjétől, az ÁVH-s Janikovszkytól, aki ezt megunva, előbb elraboltatta (!) közös gyereküket egy nyári táborból, majd Péter Gáborék segítségével Lipótra záratták a szerencsétlen anyukát
– mondja el Mező, aki hozzáteszi: az elrabolt gyerekről annyit tud, hogy hányattatott élete lett, de Janikovszky Béla és Éva gyermekére – az elrabolt fiú féltestvérére – csodás karrier várt. Janikovszky Jánost a Videoton – ahol ugye Apró Piroska is dolgozott – az NSZK-ba küldte, hogy a rendszerváltás után privatizálja a Móra Kiadót. Egy interjúban azt mondta, az anyja emléke miatt tette, bár valószínűleg az sem volt ellenére, hogy közben milliomos lett. Az apját „polgári orvosként” bemutató Janikovszky pedig ma is elképesztően befolyásos figura. Mező Gábor így folytatja:
Nem meglepő, hogy hiába írt egy amúgy liberális irodalmi portál a Janikovszkys tanulmányomról még évekkel ezelőtt, a méltatás pár nappal később eltűnt az oldalról. Magánemberként megkérdeztem a főszerkesztőt és nagyon nem lepett meg a válasszal. Öncenzúra történt – de volt benne annyi tisztesség, hogy válaszoljon. Előre tudtam, hogy ez lesz az ára, hogy nekem nem fog megjelenni könyvem a legismertebb kiadóknál, de ezt vállaltam és vállalom. Az ilyen sötét titkokat, az ismeretlen, tönkretett áldozatok történetét kell a leginkább megírni.
A dokumentumfilmben nemcsak K. Etelka tragikus történetét mutatják be, de kitértek a továbbra is tabusított politikai pszichiátriára is, amelyet továbbra is letagad a szakma. Noha mostanra egyre több újságírót és filmest érdekel ez a terület, vagyis, hogy a diktatúra miként tette el az útból, kezelésre szorulónak kikiáltva azokat, akik az útjában voltak.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Rózsahegyi Tibor
csakafidesz
2021-05-14 at 13:07
Gáspár Anette 2021-05-14 at 09:41
Igy van és sok aljasságot követtek el. Anno az ÁVH még Völgyesi Ferenc hipnotizőrt is felhasználta vallomások kicsikarásához. Azonban az orvosi módszer egyik legcélbavettebb alanya Pákh Tibor kibírt mindenféle elektrosokkot és most jóval 90 felett is aktív.
csakafidesz
2021-05-14 at 12:57
Gáspár Anette 2021-05-14 at 09:48
Hát igen, a szakszervezeti bizalmiknak valóban hangulatjelentést kellett írni. Bejött hozzánk a szakszervezeti bizalmi Kádár leváltása után, mikor Grósz került a székbe. Érdeklődött, hogy mi a véleményünk. Én félrevontam és a fülébe súgtam, hogy “itt az ideje lemondani az ilyen bizalmi állásról, mert lehet, hogy ti is lógni fogtok majd egyszer.” Annyira megdöbbent, hogy nem kapott levegőt és elrohant. Tényleg lemondott a szakszervezeti tisztségről. Kifejezetten a gyáváknak voltak ezek a kis besúgó posztok fenntartva.
csakafidesz
2021-05-14 at 12:49
szatmári veronika 2021-05-13 at 22:22
A bolsevik háttérhatalom (vörös polip) gyönyörűen túlélt mindent Oroszországban, Romániában, Szlovákiában is. A cseheknél és a volt NDK-ban gyengült csak meg. A lengyeleknél vegyes a kép.
Egyesek szerint 50 év kellene az eltűnéséhez.
bl
2021-05-14 at 12:45
@Gáspár Anette
Az szenvedélybetegek és a félzakkantak kiváló alanyai lehettek a gyógyszerkísérleteknek még a rendszerváltás után is. Még csak politikai cél se kell hozzá, csak “pénzzel megtámogatott tudományos érdeklődés”. A liberalizmusban az egyik politikai cél a pénz-(hatalom).
gyozo2018
2021-05-14 at 10:01
“nekem nem fog megjelenni könyvem a legismertebb kiadóknál”
Ha meg is jelenne, a könyvesboltokban alulra, hátra helyezik a hasonló
könyveket, a kirakatokból meg “kifelejtik”.
A műveletlen, csápos-tápos, göthös, ceruzaujjú, nyálas Rékasy-kölök “verseskötetét” szem magasságban helyezték el kb. az után, Karácsony előtt, amikor eltűnt a Városligetből (ahol a hülyegyerek a tudta nélkül a lerothadt közintézmények telkére, prédájára leső ingatlan-haramiák érdekében kampányolt a fák védelme ürügyén). Vajon ki finanszírozta, hiszen az apja már akkor is szakmányban nyilatkozott, hogy a balesete miatt egzisztenciális problémái vannak.
gyozo2018
2021-05-14 at 09:51
Ezek készülnek most hatalomra.
A jobboldali média meg ahelyett, hogy a kormány eredményeit tárná fel riport és filmsorozatokban, és tudatosítaná, a balliberális karigeriknek és gulyásoknak biztosít reklámfelületet.
Mint 2019-ben!
Gáspár Anette
2021-05-14 at 09:48
bl
2021-05-14 at 05:56
A lengyel “eseményekkel” kapcsolatban még az üzemi szakszervezeti bizalmik is kötelesek voltak a vállalati függetlenített szakszervezeti titkárnak
“hangulatjelentéseket” írni.
Ugyanígy az MSZMP és a KISZ helyi titkárai is kötelesek voltak a “dolgozók általános véleményéről, hangulatáról” jelentéseket írni.
Hozzászoktak ehhez. 94-ben (!) a munkahelyi ex-párttitkár kijelentette, hogy 1989 óta mindenkinek a megjegyzéseiről, magatartásáról feljegyzéseket készített, ahhoz tartsuk magunkat. És nem szégyellte a pofáját.
Gáspár Anette
2021-05-14 at 09:41
“a politikai pszichiátria intézményéről, mint a kommunista hatalom egy máig tabuként kezelt lejárató módszeréről”
.
Lejárató módszeréről?! Ez a legkevesebb!
Likvidáló eszközéről!
Számos túlérzékeny, “izgága”, “renitens”, magyarul: igényes, a proli korlátokat feszegető művészt tettek tönkre a pszichiátrián. Szent meggyőződésem, hogy Latinovitsot is ott tették tönkre. A Haloperidol és egyéb gyógyszerek az egészséges embert tönkreteszik. Az enyhe depresszión az emberek 90%-a átesik átmenetileg, klf. válságok, gyász, munkahelyi sikertelenség, permanens feszültség, stb. okán. Akit elkezdenek “kezelni”, kétesélyes. Főleg, ha szándékosan ki akarják vonni a forgalomból.
Az OPNI egyik főorvosa: “Maga ócska gazember. Most szépen lebontjuk a személyiségét, és utána majd másikat építünk fel helyette”….
gyozo2018
2021-05-14 at 09:36
” A legnyilvánvalóbb ilyen tévés Juszt László”, az őzikegyilkos.
tilin
2021-05-14 at 07:24
Az emberdarálóról is sunyítanak. Gyilkosok.
bl
2021-05-14 at 05:56
1. Mostanában sokat hallani amerika kubai nagykövetségén történt megbetegedésekről, ahol valamilyen elektromágneses fegyverrel érhettek el hatást valakik. Valami hasonló fegyver a pszichiátriák környékén hazánkban is üzemelhetett még jóval a rendszerváltás után is.
2. A politikai pszichiátria létezéséről sok-sok közvetett bizonyítékot kellene gyűjteni. Például volt olyan, hogy szociológiai-pszichológiai feltérképezés a 80-as évek elején, ahol a lengyel események iránt is érdeklődtek.
Poroszlai Róbert
2021-05-14 at 04:13
KÖSZÖNÖM SZÉPEN A CIKKET! KITŰNŐ!
Welszibard
2021-05-14 at 00:50
Milyen kár, hogy a nagy írógeneráció már nem él!
Ők tudnák igazán személyesen is hitelesíteni Mező Gábor feltárt dokumentumait.
Illyés Gyula, Németh László
Csóri Sándor, Nagy László
Fekete Gyula és Fekete István
Csurka István…(csupa “rasszista” mondanák liberális trolljaink).
Amikor Berecz János 1986-ban még úgy fenyegette meg az Írószövetségben az írókat, mint ahogy Erdős Péter a Hanglemezgyártónál Nagy Feróékat és a többieket. Micsoda hatalom volt ezeknek a kezében!
Kíváncsi leszek hány könyvesboltban fogják majd árulni Mező úr könyvét, mert az ilyen könyveket szeretik agyonhallgatni: Döbrentei Kornél író kötetét 30 boltot bejárva, sehol sem kaptam meg néhány éve, csak egyben, ott is a hátsó raktárból. Az ok nyilvánvaló volt: ő mondta 2004-ben a nagybeszédet, amikor a Tilos Rádió a “keresztények kiirtásával” fenyegetőzött.
Mező Gábor legnagyobb erőssége: a dokumentum. Azzal nem lehet vitatkozni. Tisztaságát pedig az jelenti, hogy fiatal és nem kényszerült egy mindent könyörtelenül behálózó korszak piszkával besározódni.
Namond
2021-05-13 at 22:31
Hm.
Réges-régi tartozás, melyik kormánytól várhatjuk, hogy a bűnösöket kizárja a közéletből és megvizsgáltassa vagyonosodásukat.
Nem csak engem flusztrál a lusztrális elmaradása, mivel e nélkül nincs rendszerváltás.
Poppy
2021-05-13 at 22:24
Köszönet Mező úr!
szatmári veronika
2021-05-13 at 22:22
A demokrácia “díszkrét bája”, hogy nálunk megmaradt egy bizonyos háttér hatalom, s tagja élik régi megszokott világukat. Jól elvannak egymással – ha meg nem, akkor vallásra és felekezetre tekintet nélkül nyírják ki egymást. Néha csak politikailag, néha tettlegesen is. (Fenyő….). Ezek a magyar nemzettől teljesen idegen népek, de kaméleonok. Méghozzá ragadozóvá vált színváltó állatok. Ránk a Himnusz minden szava régóta igaz. “Bújt az üldözött……….–szerte nézett s nem lelé, Honját e hazában”.
ERZSI
2021-05-13 at 22:08
Ma a liberális szó, a legrosszabbat jelenti, mert sok aljas dolgot testesít meg egyszerre. Az újságírók nem tehetségük alapján kerültek oda, hanem egyfajta szempont szerint válogatva.