Pesti Srácok

Mindig van egy gikszer a nagyhatalmak tervében, ez most éppen Magyarország (Polbeat-videó!)

Mindig van egy gikszer a nagyhatalmak tervében, ez most éppen Magyarország (Polbeat-videó!)

Egy különös időszakba csöppentünk, amikor rengeteg kérdést kell feltennünk magunknak, egymásnak, ezek pedig a következők: a Balkán, Kelet-Közép-Európa mint tűzfészek milyen szerepet kap a közeljövőben? Milyen szerepe volt a liberalizmusnak, a globalizmusnak, a háttérhatalomnak a világháborúk kitörésében? Ebben mi volt a magyarság jelentősége? Vajon a történelmi Magyarország számára tévút lehetett-e a szabadelvűséget túllépő neoliberalizmus a reformkortól, de főleg a kiegyezés után? Megírták a ,,megsemmisítésünket”? Milyen szerepük volt, van hazánk árulóinak a véres kommüntől napjainkig? Az R56 Sörözőben ezekre a fontos kérdésekre kereste a választ Stefka István és Dezse Balázs Domonkos Lászlóval és Szidiropulosz Archimédesszel, akikkel egyetértettünk abban, hogy a lényeg továbbra is a káosz, úgy, ahogy az már az I. világháború idején is volt, amit hasonló okok miatt robbantottak ki. Természetesen a nagyhatalmak sem tévedhetetlenek, szinte mindig kerül egy gikszer, egy hajszál a gépezetbe, ami megakadályozza a törekvéseik hosszú távú sikerét.

Vajon mi másból indulhatna ki egy ilyen beszélgetés, mint a liberalizmus történetének elemzéséből..? Domonkos László szerint a kiegyezés után a liberalizmus címszó alatt “elképesztő balfácánságok özöne zúdult ránk”, akkor engedtük át Erdélyt igazán a románoknak. Elmondta azt is, hogy alapvetően pedig a liberalizmus egy gyönyörű eszme, legalábbis annak kellene lennie, mert a szabadságot tartja a legfontosabb értéknek, ezzel pedig azonosulni kell.

– fogalmazott. Vendégeink a háború kapcsán elmondták, generációjuk abban a hitben nőtt fel, hogy minden háborún túl van már a világ, és többé nem kell ilyentől tartani, majd ezt az álmot tette tönkre a délszláv háború, amelynek lényege a zavarkeltés volt, és ez igaz az orosz-ukrán konfliktusra is. Domonkos László ezzel kapcsolatban elmondta, nem is a háború a lényeg, mert “nem feltétlenül azt akarnak, nekik a káosz a lényeg”. Természetesen szóba került az I. világháború is, melyet vendégeink szerint azok a szabadkőművesek robbantották ki, akik egy darabig a nemzeti oldalon álltak, majd az internacionalizmus felé hajlottak el. Ennek az eszmének az a lényege, hogy a nemzeteket egy zászló alatt kell egyesíteni. Ez ugyanaz, amit a szovjetek akartak, és ma pedig ezt Brüsszel képviseli az Egyesült Európa koncepciójával. A műsorban szakértőink arra is kitértek, hogy már az első világháború kitörésének oka is az volt, hogy a nagyhatalmak újra akarták szabni Európa térképét, vagyis egymás között felosztani a kontinenst, és ha odafigyelünk, akkor valami hasonló rajzolódik ki a jelenlegi konfliktussal kapcsolatban is, de most nem feltétlenül országhatárokban, hanem gazdasági befolyási övezetekben gondolkodnak.

PestiSracok facebook image

Domonkos László szerint:

A műsorban szakértő vendégeinkkel egyéb más, izgalmas témákat is boncolgattunk, érdemes visszanézni a teljes beszélgetést!

Jöjjön el, találkozzunk egymással és kérdezzen Ön is legközelebb a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben (Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél) a Polbeat felvételén!

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.