Modellváltás ’89 – Göncz Árpád, a taxisblokád nagypapája és az igazságtétel, amellyel még adós magának Magyarország

A rendszerváltozás kezdetéről, az átmenet nehézségeinek kulisszatitkairól számolt be a „Modellváltás ’89 – Tetszettünk volna…?” elnevezésű történelmi fesztiválunkon Balsai István alkotmánybíró, az Antall József vezette kabinet igazságügyminisztere. A PestiSrácok.hu lapigazgatója, Stefka István a beszélgetés kezdetén felhívta a figyelmet, hogy bár az Antall-kormányt sokan támadták az elszalasztott lehetőségek miatt, azt nem szabad elfelejteni, hogy hosszú idő után újra természetes lett Magyarországon a parlamentáris demokrácia, kivonult a megszálló szovjet hadsereg, megvalósult a szólás-, vallás- és sajtószabadság. Bár a zökkenőmentesnek nem nevezhető átmenet idején Antallék akár maguk is nyúlhattak volna diktatórikus eszközökhöz, a rendszerváltók mégis a törvényesség útját választották. Balsai István beszélt az MDF-SZDSZ-paktumról, annak elkerülhetetlenségéről, a horvátoknak adott fegyverek ügyéről, a posztkommunisták folyamatos aknamunkájáról, amelynek legfőbb megnyilvánulása a huszonnyolc évvel ezelőtti taxisblokád volt. Balsai szerint az akció az akkor még a háttérből manipuláló kommunista állambiztonsági szervek ellenforradalmi lázadása volt a hatalom visszaszerzésére, és amelyből tevékenyen kivette a részét az SZDSZ és Göncz Árpád köztársasági elnök.

A videót a Google cenzorai törölték a Youtube-csatornánkkal együtt, evvel a beágyazások, megosztások is elvesztek. A Videa magyar szolgáltatónál tettük újra elérhetővé.

Az igazságtételi törvények elkaszálásáról tartott előadást rendezvényünkön Máthé Áron, a történész véleménye szerint egyebek mellett ennek köszönhető, hogy a nyilvánvaló tények ellenére évtizedekig nem emeltek vádat az 1956 utáni megtorlások egyik főszereplője, Biszku Béla ellen, majd a néhai belügyminiszter büntetőperét elmismásolták a bíróságon. Máthé – aki a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese – kifejtette, hogy elégtétel nemcsak a kivégzetteknek jár, hanem annak a sok embernek is, akiket a kommunisták listáztak, megfigyeltek, kolhozokba kényszerítettek, nem engedték, hogy olyan munkakörökben dolgozzanak, amelyekre a tehetségük révén képesek voltak. A történész a kommunisták logikáját bemutatva levezette, hogy az akkori rezsim miképp volt képes végigverni az igazságszolgáltatáson olyan koncepciós pereket, mint amelyben halálra ítélték és kivégezték az ’56-os hőst, Tóth Ilonát, holott az ügyben nem volt áldozat, így gyilkosság sem történhetett. A rendezvényünkről készített korábbi tudósításainkat itt, itt, itt, itt és itt tekinthetik meg.

A videókat készítette: Tihanyi Rita és Ragács András

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu