Van olyan belső-somogyi kistelepülés, ahol az idén három hét alatt öt házat vettek meg a németek. Azt mondják, hogy Németországnak már vannak olyan részei, amelyek lakhatatlanná váltak a migránsok miatt, míg nálunk ezzel a jelenséggel nem kell számolniuk. A Nyugat-Balaton idei történéseiről beszélgettünk Móring József Attilával, a környék országgyűlési képviselőjével, a KDNP frakcióvezető-helyettesével.
Vannak olyan statisztikák és sajtóhírek, hogy az idén a balatoni turizmus rekordokat döntött. Meg tudja ezt erősíteni?
A Balaton az idén különösen vonzó célpont volt, és nemcsak a közvetlen vízparti rész, hanem távolabb, a beljebb található települések is sok látogatót fogadtak. Ez a nyár soha nem látott tömegeket vonzott a Balatonra. Utoljára az NDK-s turisták érkezésekor volt hasonló jelenség. Csak egy példa: a Somogyváron lévő Nemzeti Emlékhelyen nagyságrendekkel több ember fordult meg, mint a korábbi években. Mint tudjuk, Budapest viszont nagyon-nagyon rosszul járt, mivel lecsökkent a légiforgalom. Az adatok azt mutatják, hogy a fővárosi turizmus a tizedére esett vissza. De a hazai turizmus nemcsak a nagyvárosi négycsillagos szállodákat jelenti, hanem az egész országot. Mivel nehezebben lehetett külföldre menni, ezért az emberek itthon utazgattak. A dunántúliak elmentek az Alföldre és az ottaniak pedig a Dunántúlra. Kijelenthetjük, hogy elég nagy volt az idén a jövés-menés.
Csak magyarok voltak? Azért német szót is lehetett hallani a nyáron a Balaton partján.
Voltak németek, de azért nem ez volt a jellemző. Azok jöttek el az idén, akik egyébként is minden évben szoktak. Ők most is megérkeztek, nem igazán zavarta őket a járványveszély.
Úgy hírlik, hogy vannak olyan települések, amelyek szinte teljesen elnémetesedtek, sőt francia, vagy holland kolóniákról is hallani.
Móring József Attila a külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel. Fotó: Facebook.com
Igen, ez így igaz. Van olyan belső-somogyi település, ahol a polgármester szerint három hét alatt öt házat vettek meg a németek. Tavasszal valaki vett egy házat és aztán hozta magával az ismerőseit, vagy például a csisztapusztai fürdő melletti településen, Buzsákon laknak már németek, hollandok, franciák, belgák, de még angolok is. Hét-nyolc nációnak van ott ingatlana, és ők olyan tulajdonosok, akik rendszeresen jönnek ide. Nem azok, akik megvették a házat húsz, vagy huszonöt éve, és azóta feléje se néznek. Említhetnék például egy Csombárd nevű kicsiny települést, ahol most egy olyan embert tüntettek ki a munkájáért, aki tulajdonképpen nem is él ott állandóan. Megérkezik áprilisban és csak késő őszig marad. Egy német állampolgárságú emberről van szó, aki viszont olyan szinten vesz részt a falu életében immár tizenöt éve, hogy a helyiek szerint megérdemelt egy kitüntetést.
Mi motiválja ezeket a nyugati polgárokat, hogy hozzánk költözzenek?
Arra hivatkoznak, hogy Magyarország biztonságos ország, és az sem mellékes, hogy az ő nyugdíjukból nálunk kényelmesen megélnek. Sok ilyen külföldiek által lakott település van. Buzsák az egyik csomópont, de például már Újvárfalván is feltűntek, és említhetném még akár Szőkedencset is. Sokan vannak, akik kifejezetten a biztonságra hivatkoznak. Nem befektetési, vagy üdülési célú ingatlan vesznek, hanem egyenesen ide költöznek. Azt mondják, hogy Németországnak már vannak olyan részei, amelyek élhetetlenné váltak a migránsok miatt. Nálunk pedig ezzel a jelenséggel nem kell számolnunk, biztonsággal és nyugodtan kimehetnek az utcára, és azt mondják, Magyarország csodálatos és jól is érzik itt magukat.
Rácz András környezetért felelős államtitkár korábban portálunknak elmondta, hogy komoly fejlesztések zajlanak, illetve vannak tervben a Balaton nyugati medencéje körül. Milyen projektekről van szó?
Két dolgot mindenképpen kiemelnék, az egyik a Fonyódról induló, Csisztapusztát érintő kerékpárút, amelyik egészen Somogyvámosig, az ott található Árpád-kori templomig vezet. A fürdőnél, Csisztán pedig már épül a Berek-látogatóközpont. Ehhez a fejlesztéshez tartozik a Balatonfenyves–Csisztapuszta kisvasút építése, ahol már most ősszel megkezdődik a munka. Ha minden jól megy, akkor már jövőre újra ki lehet vonatozni a fürdőhöz. Van azután egy másik nagy projektünk is: egy nagy bicikliút, amely majd Balatonmáriafürdőt köti össze Mesztegnyővel. Ha valaki elteker oda, akkor felülhet a mesztegnyői kisvasútra, amely szintén egy komoly turisztikai attrakció, amely festői tájon halad végig. Ez az út áthalad Marcalin, ahol egy közel kétszáz szobás szálloda építését fejezik be az elkövetkezendő esztendőkben.
Móring József Attila Fonyódon. Fotó: Facebook.com
Demszky Gábor egykori budapesti főpolgármester adta át egykor a Balatont körbeérő kerékpárutat, amely jó, de egy elkapkodott és rossz minőségben végrehajtott beruházás volt. Most ennek a leágazásait építik meg?
A balatoni bringakörút működik, az idén jelentős szakaszai újultak meg, rengetegen tekernek rajta. Most ehhez épülnek leágazások, amelyeken olyan helyekre juthatunk el, amiket érdemes megnézni. Beljebb a megyében rengeteg látnivaló van: a somogyvámosi Árpád-kori templomrom, a Krisna-völgy vagy a Somogyvári Nemzeti Emlékhely, ezekkel jelentősen meg lehet hosszabbítani a Balatoni szezont. Van egy mondásunk: a Balaton télen-nyáron menő.
Ne haragudjon, de ellent kell önnek mondanom. A szezon megnyújtásáról inkább csak szlogenek szintjén volt szó, de igazán sok mindent nem történt.
Persze, persze, mert sokáig csak beszéltünk róla, de azért most már vannak eredmények is, például egymás után nyílnak a parton jégpályák. Nemrég még kinevették azt a lellei vállalkozót, aki először épített jégpályát a partra meg szaunát a víz fölé, azonban ma már sorra nyílnak jégpályák, és a téli fesztiválokon soha nem látott nagyságú tömegek szórakoznak. Nyugodtan mondhatom azt, hogy az előrelépés már igenis tapasztalható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS