Láthatatlan mikroműanyag rostok szennyezik a városi csapvíz 83 százalékát világszerte, a szennyezés az Egyesült Államokban eléri a 92 százalékot, míg Európában 72 százalékos – állítja egy szerdán publikált jelentés. Az öt kontinensen begyűjtött minták 83 százalékában jelen voltak a műanyag mikrorostok.
A tényfeltáró újságírással foglalkozó, amerikai központú Orb csoport korábban nem ismert műanyagszennyezést talált a városi csapvízben világszerte. A csoport beszámolója szerint a kutatás, amelyet egy közegészségügyi szakember vezetett a Minnesotai Egyetemről, kimutatta, hogy „az amerikai Capitolium termeinek csapjaitól az ugandai Viktória-tó partjáig nők, gyerekek, férfiak és kisbabák isznak műanyagot minden pohár vízzel“. Az öt kontinensen begyűjtött minták 83 százalékában jelen voltak a műanyag mikrorostok. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint a csapvíz mikroműanyagokkal való szennyezettségéről szóló jelentés rámutat, hogy „a műanyagszennyezés már abszolút mindent elért“.
Tudjuk, hogy a műanyag visszatér hozzánk a táplálékláncon keresztül. És most már azt is, hogy az ivóvizünkön keresztül is. Van ebből kiút?
– idézte az Orb-jelentés a Nobel-békedíjas Muhammad Junusz bangladesi közgazdászt, aki a megalapította a mikrohitelező Grameen Bankot, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.
A világtengerekben lebegő mikroműanyag jelenlétét már több kutatás is kimutatta, az ivóvíz műanyagtartalmát azonban első ízben vizsgálták. Az Orb-jelentés egyik szerzője, Sherri Mason szerint a palackozott víz sem mentes a mikroműanyagtól. Az Invisibles: The Plastic Inside Us (Láthatatlanok: A bennünk lévő műanyag) című riport olyan lehetséges megoldásokat is felsorol, mint a “hulladékból energia”-programok, amelyek üzemanyaggá alakítják a műanyagot, illetve a műanyag csomagolóanyagok hatékonyabb újrahasznosítását javasolja a tervezés javításával, és felveti, hogy olyan új anyagok felfedezésére lenne szükség, amelyek nem termelnek mikrorostokat.
Forrás: MTI; fotó: glslcities.org
khm
2017-09-07 at 11:52
Mindenki nyugodjon meg. A Tiszában is ez a helyzet.
A FOLYÓ vize,már tartalmazza ezt az anyagot.
A szűrőkről,csak annyit,hogy amikor az ARO gépjárművünk lerohadt a gázolaj paraffin tartalmú szűrőeldugítás révén,egy vágás a szűrőn,gyönyörűen megoldotta a további működést.
Matyko-X
2017-09-06 at 21:50
Á, ezek a kék izék ott a képen, ezek lennének a láthatatlan műanyag szálak? Érdekes, de inkább csak kosz formájuk van.
vektortér
2017-09-06 at 22:22
A képen egy mentolos fogkrém van, szándékos ízesítő/színezőanyag lapkákkal.
“közegészségügyi szakember” Az mi? Védőnő?
Grínpísz elmondhatná, mik azok a “műanyag mikrorostok” hogyan állapították meg, hogy mesterségesen létrehozott a szóban forgó polimer? Mekkora mennyiséget mutattak ki egységnyi vízben? Milyen élettani hatásai vannak? Mi köze egy bangladesi közgazdásznak az egészhez? Ha “abszolút mindent elért”, akkor miért nem zavart ez eddig senkit?
Igen meglepődnék, ha a vízhálózatokban, ahol igen nagy arányban polimer csőhálózatokban szállítják a vizet/szennyvizet, ne lehetne kimutatni polimer részecskéket.
Legközelebb kimutatják, hogy a csapvízben mindenhol a világon vasoxid és kerámiák is vannak.
A “hulladékból energia”-program, beszarok, milyen neve van a szemétégetésnek, pirolízisnek…
Gravity Antal
2017-09-07 at 00:30
Amúgy még sok társasházban van ólomcső a vízhálózatban, azoknál nem a műanyag rostok miatt kell aggódni.
khm
2017-09-07 at 11:55
A “pecás” víz-szerelők,régen elhordták fenékólomnak….
Most éppen ott oldódik….
Matyko-X
2017-09-07 at 19:55
Veki, kiváló szemed van! A többi is több, mint jogos felvetés a “szagértőknek” címezve! Ez, ugye, egyike az újabb átverési és rémítgetési meséknek – hátha valaki gazdag lesz belőle. No meg zöőd is, persze.
Gravity Antal
2017-09-06 at 21:45
És a fogkeféből évente hány sertét nyelünk le?
Amúgy honnan kerül az ivóvízbe a műanyag? Csak nem a műanyag csövek faláról?
És ha már lenyeltük, mi lesz vele? Kijön sértetlenül a túloldalon, vagy oldódik és felszívódik valamelyik szervbe?