Az 1956-os forradalom mártírjait kivégzésük, haláluk után több évtizeddel temették el, “nem újra, hanem először” – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök a Nemzeti Örökség Intézete Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetésének évfordulója, valamint a kommunista diktatúra áldozatainak kopjafái felújítása alkalmából tartott megemlékezésen az Új Köztemető 301-es parcellájánál. A volt köztársasági elnök hozzátette azt is, hogy 1989-ben a magyarok megtapasztalták, hogy az összetartozás erősebb a széthúzásnál, a halott hősök erősebbek az élő bűnösöknél, a szabadság erősebb a diktatúránál. A megemlékezésen Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország előtt álló kihívásokra ugyanazzal a bátorsággal, türelemmel és bölcsességgel kell reagálni, ahogy tették azt a magyarok 1956-ban és 1989-ben is. A politikus szerint ma az a bátor, aki az alapvető igazságokat ki meri mondani.
Itt a temető távoli zugában végre kegyeleti temetés zajlott: részvét, tiszteletadás, megemlékezés
– mondta Áder János visszaemlékezve 1989. június 16-ára.
Méltó a szabadságharcosokhoz és a magyar nemzethez méltó az igazsághoz; végtisztesség egy új kezdetért
– hangoztatta, majd úgy vélekedett, hogy 1989. június 16 minden fájdalmas pillanatával együtt a remény napja volt.
Ezt a reményt élhetjük át azóta is, amikor nem engedjük át senki másnak a döntést saját sorsunk felett
– hangsúlyozta. Áder János továbbá úgy fogalmazott, hogy
amikor gondoskodunk az emlékezés méltóságáról, amikor rendben tartjuk a sírokat, kopjafákat, a szabadságért teszünk.
Fontosnak nevezte, hogy
a magyarság maradjon a szabadság nemzete.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A holtukban is megalázták a mártírokat
A volt államfő arról beszélt, hogy a parcellaszám egy olyan adat, ami a temető fenntartóinak fontos, nem a gyászolóknak, mivel hozzátartozói sírhelyét az ember nem egy számról ismeri.
Az 1956-os kivégzettek hozzátartozóinak évtizedekig nem adatott meg ez a természetes emberi tájékozódás
– mondta, majd úgy fogalmazott:
szeretteiket temetésnek nem nevezhető módon ismeretlen helyen borították a földbe (…), jeltelenül, titokban, barbár módon, holtukban is megalázva őket.
Áder János arról szólt, hogy 33 éve már, hogy a 301-es – és vele együtt a 300-as és a 298-as – sokkal több, mint egy szám: jelkép, nemzeti kegyeleti hely. Szavai szerint annak is 33 éve már, hogy
tévesen használunk egy szót a mai napra: újratemetés.
A volt köztársasági elnök azt mondta: ami 1989. június 16-a előtt a kommunista diktatúra által megölt magyarokkal történt, az nem volt temetés,
csak kátránypapír, drót, pozdorjalemez, sűrű bozót, (…) a förtelmes aljasság, hogy még a gyász sem szabad.
A volt köztársasági elnök úgy folytatta: 1989 nyarán néhány gyászoló családtag követelése erősebb volt az önmagának is hazudozó hatalomnál, amelynek nyomoznia kellett saját bűnei, a jelöletlen sírhelyek után,
a feltárás igénye erősebb volt a sírokon taposóknál.
Áder János közölte: 1989-ben a magyarok megtapasztalták, hogy az összetartozás erősebb a széthúzásnál, a halott hősök erősebbek az élő bűnösöknél, a szabadság erősebb a diktatúránál. Deák Ferencet idézve arra figyelmeztetett, hogy a szabadság sosem statikus állapot, hanem elhatározások, döntések és cselekedetek sora.
Az újratemetés egy új kezdetet is jelentett a magyar politikában
Nagy Imrének, a forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének újratemetése volt a magyar politikai élet új kezdete
– erről pedig már a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a megemlékezésen. Vitályos Eszter elmondta: ez a nap arról szól, hogy fejet hajtsanak a bátorság, a türelem és a bölcsesség eszméi előtt. Szerinte 1956 a bátorságot, az 1956. november 4. és 1989. június 16. közötti időszak a türelmet jelentette, 1989 júniusában pedig bölcsnek kellett lenni. Kifejtette: 1989 júniusában újratemették méltatlanul eltemetett halottaikat,
mert az nem járja, hogy a végtisztesség ne illesse meg azokat, akikkel véresen és kegyetlenül leszámolt a kommunista diktatúra, még akkor sem, ha egykor közéjük tartoztak
– fogalmazott, megjegyezve:
ez a különbség köztük és köztünk.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy 33 évvel ezelőtt válhatott valóra mindaz, amiért a márciusi ifjak és a pesti srácok küzdöttek.
A magyarok bátrak, türelmesek és bölcsek voltak, jutalmuk pedig a béke lett: politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális béke
– fűzte hozzá.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Kiemelte, hogy a jelenlegi polgári keresztény kormány üzenete:
káosz helyett rend, viszály helyett szeretet, békétlenség helyett béke legyen.
A kormány most is a békéért küzd
Így volt ez az elmúlt 12 évben is
– fűzte hozzá a politikus, kifejtve: ott álltak a gátakon az árvíznél, megsegítették a bajba jutott önkormányzatokat, mentőövet nyújtottak a devizahiteleseknek, létrehoztak egymillió új munkahelyet, megállították az illegális migrációt, megfékezték a koronavírus-járványt; a kormány továbbá bevezette Európa legkedvezőbb családtámogatási rendszerét, valamint kiharcolták és azóta is védik a kontinens legalacsonyabb rezsiköltségét.
Mindezt annak érdekében, hogy a nehezen kiharcolt és féltve őrzött béke megmaradjon nemzetünkben, családjainkban
– jelentette ki.
Ma az a bátor, aki ki meri mondani az igazságot
A határon innen és túl élő magyarokhoz szólva az államtitkár felhívta a figyelmet: a Magyarországot fenyegető veszélyek most sem kisebbek, csak mások.
Az ország előtt álló kihívásokra ugyanazzal a bátorsággal, türelemmel és bölcsességgel kell reagálni, ahogy tették azt a magyarok 1956-ban és 1989-ben is. Napjainkban pedig a bátorságot az alapvető igazságok kimondása jelenti: az anya nő, az apa férfi, a jövő a családban és a gyermekeinkben van
– emelte ki, hozzátéve:
kultúránk és hitünk megtartása nem gyengíti, hanem erősíti a kontinenst.
A türelem – mint mondta – most egyenértékű a stratégiai nyugalommal, amely bízik az értelmes párbeszédben, szorgalmazza a konfliktusok megoldását, ugyanakkor nem engedi, hogy a magyar emberek ennek kárát lássák.
A bölcsesség pedig az, ha tanulunk a múltból, nem engedjük, hogy kicsússzon a kezünkből saját sorsunk és erre tanítjuk a gyermekeinket is
– jelentette ki.
Aki bátor, türelmes és kellően bölcs, az békét tud teremteni
– hangoztatta Vitályos Eszter.
A rendezvény végén koszorúkat helyeztek el az 1956-os forradalom miniszterelnökének szobránál, a Jászai Mari téren.
Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét – 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus és katartikus eseménye volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS