Az 1956-os forradalom mártírjait kivégzésük, haláluk után több évtizeddel temették el, “nem újra, hanem először” – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök a Nemzeti Örökség Intézete Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetésének évfordulója, valamint a kommunista diktatúra áldozatainak kopjafái felújítása alkalmából tartott megemlékezésen az Új Köztemető 301-es parcellájánál. A volt köztársasági elnök hozzátette azt is, hogy 1989-ben a magyarok megtapasztalták, hogy az összetartozás erősebb a széthúzásnál, a halott hősök erősebbek az élő bűnösöknél, a szabadság erősebb a diktatúránál. A megemlékezésen Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország előtt álló kihívásokra ugyanazzal a bátorsággal, türelemmel és bölcsességgel kell reagálni, ahogy tették azt a magyarok 1956-ban és 1989-ben is. A politikus szerint ma az a bátor, aki az alapvető igazságokat ki meri mondani.
Itt a temető távoli zugában végre kegyeleti temetés zajlott: részvét, tiszteletadás, megemlékezés
– mondta Áder János visszaemlékezve 1989. június 16-ára.
Méltó a szabadságharcosokhoz és a magyar nemzethez méltó az igazsághoz; végtisztesség egy új kezdetért
– hangoztatta, majd úgy vélekedett, hogy 1989. június 16 minden fájdalmas pillanatával együtt a remény napja volt.
Ezt a reményt élhetjük át azóta is, amikor nem engedjük át senki másnak a döntést saját sorsunk felett
– hangsúlyozta. Áder János továbbá úgy fogalmazott, hogy
amikor gondoskodunk az emlékezés méltóságáról, amikor rendben tartjuk a sírokat, kopjafákat, a szabadságért teszünk.
Fontosnak nevezte, hogy
a magyarság maradjon a szabadság nemzete.
A holtukban is megalázták a mártírokat
A volt államfő arról beszélt, hogy a parcellaszám egy olyan adat, ami a temető fenntartóinak fontos, nem a gyászolóknak, mivel hozzátartozói sírhelyét az ember nem egy számról ismeri.
Az 1956-os kivégzettek hozzátartozóinak évtizedekig nem adatott meg ez a természetes emberi tájékozódás
– mondta, majd úgy fogalmazott:
szeretteiket temetésnek nem nevezhető módon ismeretlen helyen borították a földbe (…), jeltelenül, titokban, barbár módon, holtukban is megalázva őket.
Áder János arról szólt, hogy 33 éve már, hogy a 301-es – és vele együtt a 300-as és a 298-as – sokkal több, mint egy szám: jelkép, nemzeti kegyeleti hely. Szavai szerint annak is 33 éve már, hogy
tévesen használunk egy szót a mai napra: újratemetés.
A volt köztársasági elnök azt mondta: ami 1989. június 16-a előtt a kommunista diktatúra által megölt magyarokkal történt, az nem volt temetés,
csak kátránypapír, drót, pozdorjalemez, sűrű bozót, (…) a förtelmes aljasság, hogy még a gyász sem szabad.
A volt köztársasági elnök úgy folytatta: 1989 nyarán néhány gyászoló családtag követelése erősebb volt az önmagának is hazudozó hatalomnál, amelynek nyomoznia kellett saját bűnei, a jelöletlen sírhelyek után,
a feltárás igénye erősebb volt a sírokon taposóknál.
Áder János közölte: 1989-ben a magyarok megtapasztalták, hogy az összetartozás erősebb a széthúzásnál, a halott hősök erősebbek az élő bűnösöknél, a szabadság erősebb a diktatúránál. Deák Ferencet idézve arra figyelmeztetett, hogy a szabadság sosem statikus állapot, hanem elhatározások, döntések és cselekedetek sora.
Az újratemetés egy új kezdetet is jelentett a magyar politikában
Nagy Imrének, a forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének újratemetése volt a magyar politikai élet új kezdete
– erről pedig már a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a megemlékezésen. Vitályos Eszter elmondta: ez a nap arról szól, hogy fejet hajtsanak a bátorság, a türelem és a bölcsesség eszméi előtt. Szerinte 1956 a bátorságot, az 1956. november 4. és 1989. június 16. közötti időszak a türelmet jelentette, 1989 júniusában pedig bölcsnek kellett lenni. Kifejtette: 1989 júniusában újratemették méltatlanul eltemetett halottaikat,
mert az nem járja, hogy a végtisztesség ne illesse meg azokat, akikkel véresen és kegyetlenül leszámolt a kommunista diktatúra, még akkor sem, ha egykor közéjük tartoztak
– fogalmazott, megjegyezve:
ez a különbség köztük és köztünk.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy 33 évvel ezelőtt válhatott valóra mindaz, amiért a márciusi ifjak és a pesti srácok küzdöttek.
A magyarok bátrak, türelmesek és bölcsek voltak, jutalmuk pedig a béke lett: politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális béke
– fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy a jelenlegi polgári keresztény kormány üzenete:
káosz helyett rend, viszály helyett szeretet, békétlenség helyett béke legyen.
A kormány most is a békéért küzd
Így volt ez az elmúlt 12 évben is
– fűzte hozzá a politikus, kifejtve: ott álltak a gátakon az árvíznél, megsegítették a bajba jutott önkormányzatokat, mentőövet nyújtottak a devizahiteleseknek, létrehoztak egymillió új munkahelyet, megállították az illegális migrációt, megfékezték a koronavírus-járványt; a kormány továbbá bevezette Európa legkedvezőbb családtámogatási rendszerét, valamint kiharcolták és azóta is védik a kontinens legalacsonyabb rezsiköltségét.
Mindezt annak érdekében, hogy a nehezen kiharcolt és féltve őrzött béke megmaradjon nemzetünkben, családjainkban
– jelentette ki.
Ma az a bátor, aki ki meri mondani az igazságot
A határon innen és túl élő magyarokhoz szólva az államtitkár felhívta a figyelmet: a Magyarországot fenyegető veszélyek most sem kisebbek, csak mások.
Az ország előtt álló kihívásokra ugyanazzal a bátorsággal, türelemmel és bölcsességgel kell reagálni, ahogy tették azt a magyarok 1956-ban és 1989-ben is. Napjainkban pedig a bátorságot az alapvető igazságok kimondása jelenti: az anya nő, az apa férfi, a jövő a családban és a gyermekeinkben van
– emelte ki, hozzátéve:
kultúránk és hitünk megtartása nem gyengíti, hanem erősíti a kontinenst.
A türelem – mint mondta – most egyenértékű a stratégiai nyugalommal, amely bízik az értelmes párbeszédben, szorgalmazza a konfliktusok megoldását, ugyanakkor nem engedi, hogy a magyar emberek ennek kárát lássák.
A bölcsesség pedig az, ha tanulunk a múltból, nem engedjük, hogy kicsússzon a kezünkből saját sorsunk és erre tanítjuk a gyermekeinket is
– jelentette ki.
Aki bátor, türelmes és kellően bölcs, az békét tud teremteni
– hangoztatta Vitályos Eszter.
A rendezvény végén koszorúkat helyeztek el az 1956-os forradalom miniszterelnökének szobránál, a Jászai Mari téren.
Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét – 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus és katartikus eseménye volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Krisz
2022-06-17 at 04:31
khm
2022-06-16 at 17:48
A Kisgazda Maczó Ágnes is “lerótmanózta” egyik parlamenti felszólalásában. Meg is kapta érte az “antiszemita” billogot. Pedig egyáltalán nem arra célzott, csupán arra, hogy vörös manó, ami a gúnyneve volt Rákosinak korábban.
doktorkotász
2022-06-16 at 21:43
Kinek/kiknek is akar megfelelni a n.i.-nek a továbbra is mártírkénti beállításával a NER.detényleg!ü
Namond
2022-06-16 at 21:00
Na elég baj, hogy a rendszerváltók összeborultak a bolsevikokkal és a reformkomcsikkal és a nemzet mártírjának neveztek egy véreskezű és véresszájú SZKP tagot, aki az MSZMP KB belsőtisztogatás áldozata lett.
Ekkor és itt veszett el a rendszerváltás.
PG
2022-06-16 at 20:04
Én értem, hogy az 56-os mártírokról megemlékezünk, de tulajdonképpen nincs közöttük helye se Nagy Imrének se a többi volt bolseviknak. Ugyanis korábban ők is mind elkövették a nép ellen azokat a bűnöket, ami miatt kitört az 56-os forradalom. Nagy Imre érdemének tekintik, hogy 1956-ban miniszterelnök lett és látszatra átállt a forradalmárok oldalára. De ez csak látszat volt, bár Nagy Imre világ életében köpönyegforgató volt.
Azt, hogy később visszavonta-e vagy nem az 56-os dolgait a bíróság előtt, azt nem tudni, mert az akkori hatalom azt mondott amit akart. (Valamivel megindokolták a kivégzését)
Egyébként egyetértek Rózsa Zoltán néven beíróval.
Orientál
2022-06-16 at 19:31
Sajnos az olyanok mint az ávo-s Horn A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN 4 ÉVEN ÁT MINISZTERELNÖK LEHETETT ,EZ A Horn AZ 56-OS FORRADALOM DIKTATÓRIKUS LEVERÉSÉT JOGOSNAK TARTOTTA ,DE SZERENCSÉNKRE MÁRA CSAK TARTOTTA.
khm
2022-06-16 at 17:48
Krisz
2022-06-16 at 15:37
A rót manó is használható esetében,mert egy ideig azon a néven galádkodott. Az eredeti neve volt rosenberg,úgy tudom a mozgalmi vagy fedőneve volt ez a rót.
lacibá
2022-06-16 at 16:40
Igen, fiatalabb eveiben kepviselte azt a szennyet amit a kommunista pribekek es washingtoni tamogatoik megtanitottak neki.
De egy donto pillanatban megvivta a magyar parasztsagert folytatott harcat rakosival es bandajaval.
56-ban o volt az a magyar miniszterelnok akiben megbizott a magyar nep, es o felvallalta a feladatot es martiromsagot. Nagy maradt.
Krisz
2022-06-16 at 15:37
Rózsa Zoltán
2022-06-16 at 15:19
Egyetértek. Csupán annyiban javítanék, hogy Rákosi=Rosenfeld.
Krisz
2022-06-16 at 15:34
A végtisztesség megadása és a rendezett sírhely természetesen a Nagy Imre-féle “ötvenhatosoknak” is jár. Az akkori, pozitív cselekedeteik miatt. De ennél több nem.
Rózsa Zoltán
2022-06-16 at 15:19
a padlássöprő, moszkovita Nagy Imre gátlástalan, véresszájú, kommunista emléke figyelmeztesse a magyarokat arra, hogy a mindig idegen nagyhatalmak büdös hónalja alá bújó, idegen érdekeket kiszolgáló, a magyarok munkáját, javait, érdemeit, eredményeit kiáruló nemzetvesztők soha ne kerüljenek közéleti hatalomra.
Ha megnézik a parlamenti patkó ellenzéki moslék oldalát vagy Budapest városvezetését akkor ennek jelentős, komoly veszélye áll fenn és a legrémisztőbb, hogy a választók között is a mai napig komoly támogatottsága van a magyar karakter eltűnésének és feloldódásának valamiféle jellegtelen, színtelen, szagtalan internacionalista moslékban – gy.k.: Európai Egyesült Államok.
Az Isten áldja meg minden lépését a történelmi igazság olyan feltáróinak, a hazugság mély, iszapos bugyraiból a tényeket kiásóknak mint Borvendég Zsuzsanna, Schmidt Mária, Mező Gábor, Gerő András, Békés Márton és még sorolhatnám a titánokat.
Emlékezzünk a kegyetlenkedésekre, a terrorra, az árulásra a nemzetvesztésre.
Horn Gyula sokat felemlegetett fotója a magyar-osztrák határkerítés átvágásáról nem más, mint Horn átvágja az elvtársai által felhúzott vasfüggönyt. Ezen nincs mit becsülni se tisztelni – Horn ugyanolyan kommunista patkány volt mint Kádár (Csermanek) vagy Rákosi (Róth)