Meglehet Putyin új szövetségese: mozgolódik Észak-Korea
Vajon mi érkezhet a november végén helyreállított vasúti vonalon Észak-Koreába Oroszországból és fordítva? Véletlenül sem gondolnánk, hogy fegyverek és utánpótlás, valamint nyersanyagok cserélnek gazdát. Ahogy az is meglepő lehet, hogy Észak-Korea hosszú csend után ismét rakétákkal kísérletezik a Japán-tengeren. Annak a Japánnak az érdekszféráját feszegetve, amely Oroszország hátsó udvarában – és Kína kvázi közvetlen szomszédságéban – a háborús fenyegetettségre hivatkozva történelmi léptékű haderőfejlesztést jelentett be. Úgy tűnik, Putyin újabb (kényszerű) szövetségest talált a világ egyik legelszigeteltebb diktatúrájának formájában, ami immáron nem is annyira izolált. Ráadásul végtelen felvevőpiaca tud lenni az orosz nyersanyagnak, cserébe pedig bőven van mit ajánlania a haditechnika terén. Mi szóltunk.
Észak-Korea két ballisztikus rakétát lőtt ki a Japán-tenger irányába vasárnap - közölték a japán és a dél-koreai hatóságok. A japán védelmi minisztérium szerint a rakéták 500 kilométert tettek meg, és legfeljebb 550 kilométeres magasságba emelkedtek, majd Japán különleges gazdasági övezetén kívül a tengerbe csapódtak. A tárca hozzátette: nem érkezett hír károkról.
Az incidenst követően Japán pekingi nagykövetségén keresztül tiltakozott Phenjannál - jegyezte meg Ino Tosiro, a védelmi miniszter helyettese.
Japán pénteken bejelentette, hogy megkétszerezi a hadsereg fejlesztésére szánt kiadásokat a következő öt évben, azzal a céllal, hogy a hadsereg megelőző csapások végrehajtására is képessé váljon. Tokió szerint Phenjan katonai tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent Japánra nézve.
Észak-Korea pénteken jelezte: sikeresen tesztelt egy nagy tolóerejű, szilárd tüzelőanyaggal működő hajtóművet egy új fegyver kifejlesztése céljából. A nemzetközi szankciók ellenére Phenjan idén példátlanul sok rakétatesztet hajtott végre, és kilőtt egy interkontinentális ballisztikus rakétát, amellyel az Egyesült Államok területét is képes elérni.
Talált piacot az orosz olajnak Putyin
És nem akármit kap(hat) helyette. A PestiSrácok.hu még augusztusban írt arról, hogy az energiahordozókat érintő szankciók miatti európai elégedetlenségre eddig félig lemálló sebtapaszként ragasztották rá a kifogást a korlátozásokért lobbizó országok vezetői, miszerint ezzel megfékezik az „elvetemült”, „őrült” Putyint. Az efféle kommunikációs manővereknek azonban már akkor sem sok értelme volt, most pedig úgy tűnik, hogy vége. Egyfelől kiváló piacot talált Oroszország a BRICS-országokban, amelyeket láthatóan hidegen hagy az ukrán háború. Másfelől a világ egyik, ha nem a legkeményebb diktatúrája is egy jó mély levegőhöz juthat az oroszokra kiszabott szankcióknak köszönhetően. Úgy tűnik, jut is.
Az Oroszország és Észak-Korea közötti határt és vasúti forgalmat még 2020-ban záratta le Kim Dzsong Un a koronavírus-járványra adott válaszként. Most azonban műholdfelvételek szerint a forgalom újraindulhatott. A Mandiner által szemlézett jelentés szerint úgy tűnik, hogy a vasúti teherszállítás már november végén újraindult: az észak-koreai állomásokon a rakománykezelési kapacitásokat is bővítették, ami remek hír a két agyonszankcionált országnak, de messze nem az a Nyugatnak és Ukrajnának.
https://twitter.com/38NorthNK/status/1602302496558514181?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1602302496558514181%7Ctwgr%5E3bef7fa7720bbe185ee6065b38f670cbeb524f63%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fmakronom.mandiner.hu%2Fcikk%2F20221214_oroszorszag_eszak_korea_vasuti_kereskedelem_makronom
A lap szerint aggodalomra adhat okot, hogy az ezerszer lesajnált Észak-Korea óriási tüzérségi arzenállal rendelkezik, és – szemben az USA-val és nyugati szövetségeseivel – évtizedek óta halmozza a lőszert, így semmilyen nehézséget nem okoz neki kielégíteni az esetleges orosz igényeket. Némileg abszurddá teszi a helyzetet a függőségi viszony szerepeinek felcserélődése: Észak-Korea a múltban egyértelműen a szovjet/orosz fegyvergyártásra támaszkodott, most Moszkva vásárolhatja a saját technológiájára épülő fegyvereket Phenjantól.
Forrás: Mandiner/MTI, Fotó:MTI/EPA/Alekszej Nyikolszkij
