
2003-ban Teller Ede levelet írt, amelyben nekiment a Fidesznek és a magyar ellenzéknek. Az írást örömmel leközölte a Népszabadság. Csakhogy kiderült, hogy hamis. A levelet szeptember 15-én jelentették meg, pár nappal Teller Ede halála után. Szerzője Zeley László, az ismert rádiós-riporter volt. 2011-ben kiderült, hogy ő is szigorúan titkos tiszt volt, méghozzá őrnagy; elmondása szerint egy másik egykori szt-tiszt, az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter kérte meg Teller felkeresésére a hamis levél idején. Zeley László néhány évvel ezelőtt visszaemlékezett arra, hogy utazgatott ki a Szovjetunióba, ahol összebarátkozott egy KGB-ssel, aki a szovjet atomtudósokra vigyázott. Innen már sejthető: nyilván felsőbb utasításra került a nyolcvanas évek végén Teller Edéhez közel, már annyira, hogy interjúkat készítsen vele. Ezt a kapcsolatot használta ki újra 2003-ban. A nyolcvanas években Zeley László állandó szerzőtársa egy miniszterhelyettes fia volt, a Rádió fiatal tehetsége, aki Szófiában végzett és akiben szintén tökéletesen megbízott a rezsim. Juszt Lászlónak hívták. Párosuk nagyon is emlékezet a Forró Tamás–Havas Henrik duóra, amelyből egyikük szintén a BM-nek dolgozott és szintén izgalmas, korábban tiltott témákról is írtak. Úgy fest, így működtek tökéletesen ezek a szelep-kettősök.
„Jóllehet messze vagyok Magyarországtól, bőséges információim alapján úgy gondolom, hogy szülőföldemen nagy a politikai káosz. Ennek meghatározó eleme, hogy a jelenlegi ellenzék inkább belső ellenségként, mint politikai ellenzékként viselkedik. Az ellenzék egy év elteltével nem veszi tudomásul, hogy elvesztette a választásokat, továbbra is csak a kormányt támadja antidemokratikus módszerekkel, s nem hajlandó támogatni a nemzet egészének javát szolgáló javaslatokat. Az Európai Unióval kapcsolatos álláspontjuk zavaros, s gyakran fogalmaznak meg Amerika-ellenes nézeteket. Ezek olvashatók a Magyar Nemzetben, és minden vasárnap reggel hallani ilyesmit a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.”
Ezeket a sorokat a Népszabadság szerint nem akárki írta, hanem maga Teller Ede, a világhírű tudós.
„Véleménye” 2003. szeptember 15-én jelent meg Magyarország vezető lapjában, a korábbi Szabad Népben. A kommunisták Pártharsonáját még ekkoriban is félelmetesen magas példányszámban terjesztették, a propagandát ügyesen képviselte. Kétségtelenül jó, képzett újságírók dolgoztak a lapnál (köztük pár ex-állambiztonsági és/vagy hálózati újságíró) és mindig el volt helyezve egy-egy ellenvélemény. Egy-egy csepp – a tengerben. De azért ott volt.
Ez nem ellenvélemény volt, hanem nyílt hadüzenet az ellenzék, azon belül is a Fidesz ellen. Ugye 2003-ról beszélünk, ekkor az MSZP volt hatalmon – még a szigorúan titkos tiszt Medgyessy Péter vezetésével. Gyurcsány Ferenc a függöny mögött állt. Viszont Teller Ede szavainak súlya volt…
Mégsem a halott tudós írta a levelet
Szóval a Népszabadság szerint a fenti sorokat Teller írta, de nem így volt. A zseniális tudós 2003. szeptember 9-én elhunyt, így elmondható, hogy a hamisítvány szerzője – Zeley László – és a Népszabadság főszerkesztője nem várt sokat.
Meghalt? Akkor jöhet a cikk – mossunk be egyet nekik.
Nagy sajnálatukra szinte rögtön lebuktak.
„A feljegyzés eredetiségét mind Teller intézete, a Lawrence Livermore National Laboratory sajtóigazgatója, mind a tudós titkárságának vezetője, mind pedig Teller személyes titkárnője cáfolta”
– írta nyilván szomorkásan a Népszava.
Zeley szerint a D-209-es miniszterelnök kérte fel
A jobboldali sajtó – azaz nagyjából a Magyar Nemzet, a Demokrata, a Hír TV és a Heti Válasz – természetesen következményeket várt, a kormánypárti média – nehéz lenne felsorolni – próbálta elkenni a dolgot. Zeley László ismét a Népszavának magyarázkodva elárulta, hogy szerinte maga Medgyessy kérte fel:
„Zeley lapunknak elmondta, idén júliusban Medgyessy Péter titkárnőjén keresztül kérés érkezett hozzá, hogy segítsen a magyar miniszterelnöknek találkozni Teller Edével. Zeley felvetette a kapcsolatot a tudóssal”.
Nem véletlenül fordultak éppen Zeleyhez – a korábbi rádiós a nyolcvanas években interjúkat készíthetett Teller Edével. Azzal a tudóssal, akit évtizedek óta szigorúan megfigyelt a rezsim, hiszen szovjet barátaink igencsak kíváncsiak voltak a Tellerék-féle atomkutatásra, atombomba-kutatásra. Zeley elvtárs jó elvtárs volt – majd látjuk, milyen jó –, a bizalmi rádiósok igen szűk körébe tartozott, így elkészíthette a beszélgetéseket. Tökéletesen megbíztak benne.
Névjegykártyával próbálta igazolni
2003-ban is: Zeley állítása szerint elbeszélgetett az akkor már haldokló Teller Edével, majd megírta a cikkecskéjét, amit szerinte a tudós azzal engedélyezett, hogy „elküldte a névjegykártyáját”.
Nem viccelek, tényleg ez volt a magyarázat.
„Zeley a tudós jóváhagyását szeptember 11-én kapta meg [ekkor Teller Ede már halott volt], ekkor érkezett meg címére a Teller által aláírt névjegykártya. Mint mondta, több névjegykártyát is kapott, mert Tellerrel közösen jegyzett könyvük dedikáláshoz szüksége volt rájuk. Az origo ugyanakkor úgy értesült, hogy legalább ötéves lehet az a névjegykártya, amellyel a tudósnak tulajdonított feljegyzést igazolták.”
Szóval Zeley elvtárs egy legalább ötéves névjegykártyára hivatkozott.
És ahhoz is elég ostoba volt – és a szerkesztő, meg a főszerkesztő –, hogy a régi névjegyet a cikkhez csatolják. Ez alapján nem volt nehéz lenyomoznia az Origónak. Persze a lebukáshoz más is kellett: hogy valaki megkérdezze Teller közvetlen munkatársait. A Népszabadság és a pártsajtó egy darabig még megpróbálta védeni a védhetetlent, de aztán visszavonultak.
Igaz, ezt is elkenték:
„Eötvös Pál, a Népszabadság főszerkesztője a Hír Televíziónak a levéllel kapcsolatban kijelentette: a levelet közlő újságíró jóhiszeműen járt el, hiszen nem jutott el hozzá az a levél, melyben Teller Ede szeptember 5-én visszavonta hozzájárulását az előkészítés alatt álló interjú közléséhez. A legnagyobb példányszámú politikai napilap főszerkesztője ugyanakkor elismerte: a Népszabadság hibázott, amikor közölte az írást.”
A jóhiszemű szt-tiszt esete
Szóval hibáztak. És persze Zeley elvtárs jóhiszeműen járt el, hiszen „csak” egy haldokló, emigrációba kényszerített tudós helyett hamisított egy levelet.
Jóhiszeműen – hiszen egy volt szt-tiszt társának, Medgyessy Péternek akart segíteni. Igen, mert később – sajnos ezúttal is csak később –, 2011-ben kiderült, hogy Zeley László is szt-tiszt volt. Nem is akárki. Őrnagy!
Ő is szerepelt azon az szt-tiszt listán, amelyet Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián történészek hoztak nyilvánosságra 2011-ben. A kartonjából kiderül, hogy a rendszerváltás előtt és alatt (!) a III/III-4. osztálynak dolgozott. Azaz annak az alcsoportnak, amely a nyolcvanas években az „ellenséges ellenzék fő erőire” volt ráállítva.
Zeleyt – azaz „E-13”-at, „D-55”-öt – amúgy csak 1990. június 30-án (!) nyugdíjazták. Onnantól már hivatalosan is csak rádiós-újságíró volt. Mit tudunk még róla? „Illetménye 15 500 Ft volt.”
Szóval mi történt 2003 szeptemberében? D-55 megpróbált segíteni D-209-nek. Egy bevett módszerrel: hamisítással. Csak nem jött be.
Kapcsolata a KGB-vel
Zeley elvtárs a kellemetlen eset után nagyjából visszavonult (elvileg már nyugdíjasként kavart akkor is). Eltűnt. A Népszabadság főszerkesztője, Eötvös Pál nem mondott le azon melegében, de nyilván kellemetlenül érintette, amikor a MÚOSZ – a hálózati, állambiztonsági újságírók fedőszervezete – megrótta! Ez – mármint a lebukás, nem a hamisítás – még nekik is sok volt.
Zeley neve sok-sok évvel később újra felbukkant. Akkor, amikor hetvenéves propagandistaként ünnepelték egy marginális lapban. Gyakorlatilag írt egy önéletrajzot:
„A Táncsics Mihály Gimnáziumból az ELTE bölcsészkarának magyar-filozófia szakjára jelentkeztem, s mivel az akkor maximális 20 pontot értem el, fölvettek. A sikeres felvételi után odajött Tóth Gábor, az Eötvös-kollégium igazgatója. Félórás beszélgetés után közölte, hogy felvettek az Eötvös-kollégiumba is. 1969-ben végeztem, még a nyáron a Magyar Rádió műsorszerkesztőségéhez kerültem. A két kikötést – doktorátus és orosz nyelvvizsga – hamar teljesítettem: doktorrá ’71. április 24-én avattak, ’73. június 29-én orosz nyelvvizsgát tettem.
Az orosznak vettem a legnagyobb hasznát, hisz évente a Moszkvai Rádió műsor-igazgatónőjéhez, Poljakova Galina Nyikolajevnához repültem, előkészítendő a Szovjet Kultúra napjait.”
Hát persze, hogy filozófus
Álljunk meg egy kicsit, hiszen megtudtuk, hogy Zeley elvtárs filozófus volt. Azaz: elvégezte a marxizmus-leninizmus fejtágítóját és olyan nagy tudós volt ezen a téren, hogy doktor lett. Doktor Zeley Lászlóként ment a Szovjetunióba:
„Galina – részben az Opera kölni és szappan miatt – olyannyira megkedvelt, hogy 1982-83-ban hosszabb tartózkodásra invitált, s kivitt a Moszkva környéki dácsájukba. Galina a dácsájában férjével, Pjotr Nyikolajvvel élt.
Pjotr olyan KGB-ügynök volt, aki a szomszéd dácsákban lakó ún. Arzamasz-16 csoport – Julij Harilton, Jevgenyij Velihov, Kurcsatov, a Szaharov házaspár és a Zeldovics család – biztonságára vigyázott. Ők készítették 1949-ben és ’52-ben a szovjet atom- és H-bombát. Pjotr ideája a cambridge-i ötök voltak, így ’83-ban kivittem neki Radó Sándor Dóra jelenti című könyvét.”
Várjunk már, mert D-55 nagyon belemelegedett. Szóval évente kiutazott a Szovjetunióba, ahol megismerkedett egy KGB-ssel. Aki a szovjet atomcsoportra vigyázott.
Beszervezték Zeleyt ők is? Ki tudja. Az tény, hogy a nyolcvanas évek vége felé felkeresi Teller Edét.
Juszt László állandó partnere lesz
De ne ugorjunk ennyire előre. Zeley neve a hetvenes-nyolcvanas években itthon is egyre ismertebbé vált.
Közös műsorai voltak egy fiatal rádióssal, Juszt Lajos miniszter-helyettes fiával, aki Szófiában végzett. Természetesen Juszt Lászlóról beszélünk. Együtt szerepeltek a sajtóban és a Rádióban. Egymás után négy könyvük is megjelent. Olyan témákról is – táltosok, látnokok, stb. – beszélgettek, írtak, amelyek pár évvel azelőtt még üldözöttek, tiltottak voltak, de ekkoriban már a szelepek – akiknek ezt lehetett – már foglalkozhattak ezzel.
Hiszen népszerű témák voltak, izgalmasak, remek bevételre lehetett számítani a könyvpiacon is.
[Ebben az időben divatban voltak a páros könyvek: Havas Henrik és Forró Tamás is nagyon jól keresett ezzel. És milyen érdekes az élet? Egyikük abban a párosban is bizonyítathatóan hálózati személy volt: ott Forró Tamás. Bővebben itt.]
„Okos műsor volt a Világnézetek és pótlékaik című adás. Okos emberek, okos dolgokról, okosakat mondtak. Pszichológus, filozófus, asztrológus, táltos közreműködőkkel készítette a beszélgetést Zeley László és Juszt László” – szólt egy recenzió.
D-55 és Juszt Lajos miniszter-helyettes fia tehát kiadott több könyvet, aztán szétváltak az útjaik. D-55 továbbra is érdeklődött az atomkutatás után, azt már tudjuk, hogy KGB-s cimborájával is sokat beszélgettek erről. D-55 ezután már nemcsak a Szovjetunióba, hanem Amerikába is ellátogatott.
Elkészíthette az első kommunista Teller-interjút
„1987-ben meghívott Amerikába az Amerikai Tájékoztatási Hivatal. [Értjük az üzenetet, ugye: őt nem innen küldték, őt meghívták.] Az előzetes programmegbeszélésen ragaszkodtam Teller Edéhez, amit nem mertek megígérni, mivel Teller addig még nem fogadott a »kommunista blokkból jött« újságírókat. Az Amerika Hangja magyar osztálya segített, főleg Návai Anikó, akivel disszidálása előtt a Magyar Rádióban együtt dolgoztunk. Végül az ő jóvoltukból megkaptam az 1987. szept. 12-i dátumot. Ekkor készült az első Teller-interjú, amelyet csonkítás nélkül voltam köteles leadni.”
[Návai Anikóról azt írják, 1981-ben férjével Amerikába költözött. Itt szó sincs disszidálásról: érdekes, hogy később egy másik orosz bekötésű újságíróval, Bokor Pállal megalapította az Atlantic Press nevű hírszolgáltató és PR-céget. Ennek is érdemes lesz utánanézni.]
Haldokolva is hívogatta és zaklatta
D-55 így vagy úgy, de Teller Ede közelébe férkőzött. Utóbbiról simán el tudjuk hinni – főleg, miután ismert antikommunista volt –, hogy átlátott az szt-tiszten. Idősen, a halállal szembe nézve viszont már nem védekezhetett. M. Szabó Imre újságíró később így emlékezett:
„M. Szabó Imre újságíró több interjút is készített korábban az emigráns tudóssal, így tisztában volt vele, hogy az iromány nem lehet valódi, mivel Teller többször is a polgári kormányt támogató kijelentéseket tett előtte. »Megkerestem a professzor egyik közeli munkatársát, Margit N. Grigoryt, akivel nagyon jó viszonyban voltam, ő erősítette meg a sejtésemet: Teller Edének semmi köze nem volt a levélhez. Kötelességemnek éreztem, hogy a csalást a közvélemény előtt is leleplezzem.«”
Neki köszönhetjük, hogy D-55 végül lebukott. De mit tett ezért a levélért? „Zeley László rádiós újságíró – aki korábban ugyancsak készített riportot a híres atomfizikussal – heteken át zaklatta Teller Edét Magyarországról, hogy emelje fel a hangját a szélsőjobboldal terjedése meg az – őszerinte és a baloldali média szerint is – ezt erősítő Fidesz ellen.
»Fittyet hányt a több mint tízórás időeltolódásra, úgy hívogatta a professzort, hogy az idős embernek éjjel csörgött a telefonja. Közeli munkatársa nekem elmondta, rendkívül sokat rontottak egészségi állapotán a zaklatások miatt álmatlanul eltöltött éjszakák« – emlékezett M. Szabó. Zeley végül nem tudta aláíratni a levelet”.
Miért érdekes ez? Mert mindent elárul a Zeleyhez hasonló szt-tiszt-újságírók karakteréről és gátlástalanságáról. Szegény Juszt László, ha sejtette volna, milyen partnerrel dolgozott! Nyilván ő is megdöbbent, amikor 2011-ben az említett listán megtalálta egykori partnerét.
Folytatjuk.
Welszibard
2021-12-21 at 12:23
Ajánlom Mező úr figyelmébe:
A cikkben említett Návai Anikó – aki mint az “Amerika Hangja” egyik szerkesztőjeként 1987-ben segített Zeleynek Tellerhez jutni – milyen furcsa egybeesés, visszajött Magyarországra és ugyancsak hamisított egy interjút, amivel a “Varga Zoltán vörörsbáró tulajdonában lévő Nők Lapjában…”(Origo) szintén lebukott.
Az állandó feltűnési viszketegségben levő hölgyet még egyetemista korában ismertem és igen furcsállom, hogy az Amerika Hangja hagyta, hogy egy munkatársa egy fedett kommunista ügynököt segítsem Teller közelébe jutni..
Vagy Zeley hazudott erről, vagy Návai is küldött ember volt – vagy az USA már ekkor együttműködött a hazai kommunistákkal.
Esetleg érdekes lehet ez a Návai vonal is, nem tudom, hogy alakult a hölgy karrierje itthon, de ha olyan nagy antikommunista lett volna, nem az olvashatatlanul liberálissá lett Nők Lapjának dolgozott volna.
Random_
2021-10-18 at 15:17
A Juszt Lászlós (a.k.a. Zsírdisznó) rész az IRÓNIA, nem szó szerint kell érteni.
Örülök, ha segítettem.
Mező Gábornak köszönet a felbecsülhetetlen értékű munkájáért!
Etel
2021-10-17 at 18:31
antilibsi,
kösz a mellékletet, de valójában az a rész, amit kiemeltél tartalmazza az idevágó lenyeget. Mikozben olvastam, folyton bizonygatni kellett magamnak, hogy ez igaz, mert talán kellett az élő Teller Edenek is látnia és hozzájárulnia. Szörnyű, hogy már nem merek hinni a szememnek (sem).
Ezt elintézték.
Miközben szenvedtem, a szemérmetlen onfenyezestol, amit ez a Zelei rendezett, azért abban lehet bízni ugye, hogy Teller átlátta a szituációt? Rémes, hogy tőlünk csak ez az egy csatorna volt hozzá bekötve.
Most eszembe jutott egy régi mondas, kicsit off, nem tudom honnan van, de még a nagyapám idejéből:
Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.
füredi46
2021-10-17 at 12:41
Mező úr írja, hogy a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) a “hálózati, állambiztonsági újságírók fedőszerve volt”. Úgy bizony! S hová került a Népszabadság főszerkesztője (Eötvös Pál), aki a botrányos és velejéig hazug, hamis “Teller-levelet” (valójában Zeley ügynök, szt-tiszt ocsmány kreálmányát) leközölte…? Nos, éppen a MÚOSZ elnöki székébe. Érdekes, nemde?!
füredi46
2021-10-17 at 12:35
Nagy ravasz ön Mező úr (és szellemes), amikor ezt írja a cikk legvégén: “Szegény Juszt László, ha sejtette volna, milyen partnerrel dolgozott. Nyilván ő is megdöbbent”,amikor 2011-ben kiderült, hogy Zeley a mocskos Kádár-rendszer szt-tisztje volt.
Bölcsen úgy tesz ön, mintha Juszt mit sem sejtő, ártatlan bárányka lett volna, maga a naivitás.
Mező úr, tudja ön jól, hogy Juszt se szegény nem volt, se megdöbbent, nem volt ő ennyire naiv: nem csak sejthette, de vélhetően tudta is, hogy Zeley szerzőtársa és barátja ügynök is. 2011-ben pedig ezen bizonyosan nem döbbent meg, csak az jött be, amit úgyis sejtett (tudott?). De jó és rafkós a szöveg, így kellett leírni. (Jó reggelt Juszt elvtárs!)
Zia
2021-10-17 at 12:23
Már értem jusz vonzalmát dobrev iránt.
Papa Lima Papa
2021-10-17 at 11:38
Könnyezzük meg Juszt Lászlót! Mert megérdemli. Megérdemelne mást is. De ő szabadon élhet ebben az országban. És még mindig oszthajta az észt. A cégéres kommunista gazember. Sok másikkal együtt. Forró és Havas is. Melyiket könnyezzük még meg? Vagy inkább kövezzük meg…
Gijutsushi
2021-10-16 at 23:53
Hogyan lehet “Szegény juszt lászló”-t írni – bármilyen kontextusban – erről a köztörvényes és politikai bűnözőről, tehetségtelen tapló ripacsról??? Éppen olyan kártékony előgerinchúros, mint forró, gyárfás, havas, lakat t., orosz és a többi sajtóbűnöző.
Gijutsushi
2021-10-16 at 22:41
Szegény juszt lászló????? Sajnálkozni – bármilyen kontextusban – egy ilyen hétpróbás politikai és köztörvényes bűnözőn?!
Gonella
2021-10-16 at 22:41
Kedves Mező Gábor!
Egyre nagyobb erdeklodessel figyelem a munkáit!
Kivanok sok szakmai sikert es kitartást a jovoben is!
Gonella
Etel
2021-10-16 at 20:36
Használjuk mi a Teller levél kifejezést, a szövegösszefüggésekbol értelmezve jól is, de azért ideje volt az eredetét is megvilágítani, egyben megvilágítani azt a sötét mélységet is, ahová a bolsi propaganda újságírás képes volt alászállni.
Köszönet az oknyomozasert.
Az is világos már, hogy ez a Teller levél írás mint tantárgy szerepelhet a speciális újságíró képzésen. Csak nem figyeltek Zeleiek, hogy egy haldokló szájába nem adjuk, hogy rendszeresen hallgatja a Vasárnapi újságot, ha egyszer nem szereti.
Navai Anikó is ott szivhatta magába a tudást, nem is értem mi baja volt vele a Nők lapjanak. Még csak nem is hazudott. Kellett volna?
egresi istván jános ernő
2021-10-16 at 20:18
Értelmes és tisztességes ember Havasra és Jusztra nem hallgat…
Nóra
2021-10-16 at 19:52
Füredi 46!
.
Szabóban. Előtte azonnal nyilvánvaló volt, hogy a Népszabadságban megjelent levél nem származhat Teller Edétől. Ez teljességgel kizárt – tudta jól.“
.
Az ál Teller-levél szóhasználatábor, mondatszerkesztéséből, az egész stílusából irdított, hogy azt nem írhatta a tudós professzor, hogy az leképezi az akkori (és mostani) liberálfasiszták aljas propagandaszövegeit!
.
“A stílus maga az ember.”
Teller Ede magyarságát tartó, magyarságára büszke volt.
Bűne volt, hogy maximálisan elismerte és támogatta a fiatal, tehetséges, zseniális államférfit, Orbán Viktort.
Tellert nem merték letámadni (főleg, szokásuk szerint antiszemitázni), hát halálát követően hamisítottak egy levelet. És körbehazudták a Glóbust!
.
Három atombombát már kaptak (2/3). Készül a 4.
Hans Landa
2021-10-16 at 19:35
“kezit csókolom”juszt elvtárs&coo…………….. Ismét bravo Mező Gábor.Szép “sütemények”,pár éve még ezek az alakok folytak a csapból is.A szerzőnek köszönhetően utólag a legrosszabb sejtéseim igazolódnak.
PG
2021-10-16 at 19:10
Volt idő, amikor ezek a patkányok, mint valami TV sztárok adták magukat elő. A “kezit csókolom” Lacika, még jópofáskodott is.
Undorítóak!!
béka
2021-10-16 at 18:01
Hazug, aljasok! Miért nem lehet őket megbüntetni?
antilibsi
2021-10-16 at 17:51
Teller Ede emlékeiből:
http://mek.oszk.hu/15200/15276/html/#11
Idézet a fenti linkből:
“Horthy Miklós megszabadult a német fogságból. Ott állt a család tanácstalanul. Horthyné Svájcba utazott menedékjogot kérni. A svájci hatóság tárgyalt is vele, ám amikor kiderült, hogy nem hozták el az Államkincstár aranyait, elutasították őket. Horthyné ekkor kapkodni kezdett. Egy jóindulatú svájci alkalmazott arra biztatta őt, hogy forduljon a portugálokhoz, akik végül befogadták egy nincstelen család összes tagját. Szerencsére sok hűséges magyar támogatta őket éveken át anyagilag.”
Rézmüves Gusztáv
2021-10-16 at 17:50
Hát a tudományos dialektika hívői számára.
A keresztény szemléletű ember egy reakciós patkány, aki becsapja a tudatlan és nyílt szivű érdeklődő egyént.
Míg azt már megtudhattuk időközben.
A komunár pedig mindent bevon a nép tulajdonába.
Abból a selpjük mint a kuvaiti sejkek el elvtársoskodnak.
Majd ha minden veszne is egyszerüen rendelettel kisajátítják, elidegenítik.
Majd megkeresnek egy előlük megszökött híres atomtudóst.
Mint fedet KGB őrnagy.
És az aljas emberek gátlástalanságával a már elhunyt emigráns szájába adnak a hazai kommunizmust éltető lózungot.
Erre biztosan büszke a másvilágon Sztálin.
antilibsi
2021-10-16 at 17:44
Érdemes tudni, sőt, még inkább elolvasni az alábbi könyvet:
A címe: TELLER EDE-ZELEY LÁSZLÓ
A MAGYAR ZSIDÓSÁG SORSA
A XX. SZÁZADBAN
http://mek.oszk.hu/15200/15276/html/
Ezen belül:
Horthy Miklós kenderesi újratemetése 1993-ban
http://mek.oszk.hu/15200/15276/html/#11
A könyv tartalma nem Zeley László érdeme, hanem Teller Edéé!
A fent jelzett fejezetben kiderül, hogy Teller Ede annyira tisztelte Horthy Miklóst (aki hatalma idején megakadályozta, hogy a nácik a magyar zsidóságot deportálják), hogy nagy segítséget nyújtott a Horthy családnak a Horthy Miklós újratemetésében.
Nonvideor
2021-10-16 at 17:20
Félbemaradt a mondat:
” Azt gondolta, hogy a 70 hektáros erdőben, ami a magántulajdona (honnan is, csak nem átverték a kárpótlási jegyeseket?) azt csinál, amit akar.
Nonvideor
2021-10-16 at 17:17
” ő is megdöbbent, amikor 2011-ben az említett listán megtalálta egykori partnerét.”
.
És a saját nevét hol látta meg az őzikegyilkos tetű?! Azt gondolta, hogy a 70 hektáros erdőben, ami a magántulajdona (honnan is, csak nem átverték a kárpótlási jegyeseket?!
.
És ezek ekézik a Nemzetközi Vadászati Kiállítást!
Ezek ekézik a szőlő és erdőtulajdonosokat.
Ezek ekézik azokat a magyarokat, akik földbérleti szerződéssel
a nemzetgazdaságot tisztességgel, szakértelemmel gyarapítják.
.
https://www.origo.hu/itthon/20020606vadaszbotrany.html
gyozo2018
2021-10-16 at 17:10
Kimaradt a fontos részlet: Teller Ede méltatta Orbán Viktort. Ezt kellett egy hamis levéllel megsemmisítenie a brigantinak.
Robi
2021-10-16 at 16:05
Tènyleg szègyenfolt az összes a Nemzetre nèzve..hol van az elszàmoltatàs? Ez sok gennyes szemèt hàny embernek okozott bajt, problèmàt, az èletèben?? èveken àt..Soknak ez rohadt nagy problèmàja a magyaroknak.Hol az igazsàg? Ki bünteti meg a hazug kètszìnů, aljas, szemèt àllatokat? Mi? Nekünk kell? Ez önbìràskodàs lenne…
Narancs
2021-10-16 at 15:42
Remek.
füredi46
2021-10-16 at 15:39
Nem kis hiányérzettel olvastam a hosszú cikket, mert vártam M. Szabó Imre nevének felbukkanását, de csak nem került elő. No, de aztán a végén hál’ Istennek mégis – igen. A simlis (finoman fogalmaztam), Zeley lebuktatása kizárólag az ő érdeme, s ezt végül kellően hangsúlyozza is Mező úr. M. Szabó Imre ugyancsak készított több interjút is a nagy tudóssal – és sosem sunyi szándékkal -, s őt bizalmába is fogadta, sőt a Teller-ház alkalmazottai is megbíztak M. Szabóban. Előtte azonnal nyilvánvaló volt, hogy a Népszabadságban megjelent levél nem származhat Teller Edétől. Ez teljességgel kizárt – tudta jól.
Köszönet a komcsi ügynök alávaló mahinációjának leleplezéséért M. Szabó Imrének (és legyen áldott az emléke, mert sajnos már ő is meghalt), mert nélküle talán sosem derült volna ki, hogy micsoda gazemberségre volt képes “rádiós kollégája” és a kommunista kanászkürt, Népszabóság.
Orientál
2021-10-16 at 15:36
Zeley az a kétszínű álságos kádárista mint ahogy a kommunista tehát KOMMUNISTAisz-es Gyurcsányból a kádárista Hornék milliárdost csináltak korruptságuk által ,tehát loptak.
Gullwing
2021-10-16 at 15:32
juszt egy moskos komcsi disznó.
kamcsatka
2021-10-16 at 14:47
patkányok. szegyen, hogy bekeben elhetnek.