A Politico értesülései szerint Magyarország akadályozta meg, hogy az Európai Unió tagállamai közös nyilatkozatban ítéljék el Donald Trump lépését – írja a 444.hu. Ismert, nagy diplomáciai hullámokat vert, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának. A Politico diplomáciai forrásokból úgy tudja, hazánk más V4-es országokat is igyekezett arról meggyőzni, hogy akadályozzák meg a közös nyilatkozat megszületését, de Magyarország végül egyedül maradt.
A blog felidézi, Szijjártó Péter pénteken tagadta, hogy a kormány bármit is megvétózott volna, továbbá jelezte, hivatalos nyilatkozattervezet sem született, amiről szavazni lehetett volna. A Politico szerint több EU-s diplomata is nagyon dühös, hogy az állítólagos magyar hozzáállás miatt nem egységes az EU a Trumppal kapcsolatos ügyekben sem.
Forrás: 444.hu; fotó: mandiner.hu
Facebook hozzászólás
Zsolt
2017-12-17 at 20:39
Róma bukásáért is Magyarország felel, azt is nyilván mi hekkeltük meg.Igazán azt se értem miért hiányolnak minket egy elítélő nyilatkozathoz? Tegyék meg ők ha annyira akarják. Pl:”az Eu Magyarország kivételével mélységesen elítéli az Usa….blablabla…” ilyet miért nem lehet? Miért vagyunk mi ilyen kurva fontos tényezők ehhez? Eddig is leszarták mit akarunk, most miért kellünk nekik ehhez? Ez szerintem többről szól mint egy egységes Eu fellépés, vagy mit hisztiznek épp..
zeusz
2017-12-17 at 12:53
Bizony , bizony kell az orosz kapcsolat.ENERGIA uraim vagy télen befagy a seggünk gáz és olaj nélkül.
KARY
2017-12-17 at 00:42
Kapjatok az elkeseredésetektől agylágyulást fbb.
Kéfa
2017-12-16 at 20:33
Az EU saját NATO szövetségesét akarná elitélni, amikor mindig az USA-tól kért és kapott, továbbá a jövőben is remél védelmet?
Saját védelmezőjüket itélnék el ahelyett hogy támogatnák?
És mi lesz, ha az USA kivonja a katonáit Euróbából? Sírás-rívás, fogaknak csikorgatása?
Mert az oroszok itt maradnak azután is a szomszédunkban és nem szívbajosak.
Kéfa
2017-12-16 at 20:24
Több háborút kezdtek a muzulmán arab országok Izrael ellen és mindig vesztettek. Európában is több terrorcselekményt követtek el muzulmánok.
Izraelt támogatom.
Kéfa
2017-12-16 at 20:17
Hazugság a kérdésben lévő kijelentés.
Tehetős Totó
2017-12-16 at 20:16
a.Szexuálisan zaklatta Tyereskovát
b. Bundázott a Felcsút focicsapatában
c.Ellopta Gyurcsány diplomadogáját, s abból doktorált…
Feher Zsolt
2017-12-16 at 19:38
A politico egy liberälkommunista szenylap. Ki hisz nekik hazudni rendkivül jol tudnak räadäsul sosrosgyuri zsebeben vannak fognak meg hülyeseget irni balibsi lapok a välasztäsokig. De ez nem ujdonsäg meg kenya alson is Magyarorszäg a bünös mert nem jöhet pär millio niggro csak ugy erefele papir stb nelkül.Minden összefügg csak akinek nincs füle nincs szeme nem lätja!!!
Vízöntő
2017-12-16 at 19:03
Állapítsák meg Ciprasz, Juncker és Merkel súlyos felelősségét a migráns hordák benyomulásában, azt megszavazzuk!!!
Miki
2017-12-16 at 22:15
Osztom! Ez nekem tetszett!
Kaktusz
2017-12-16 at 18:30
No ez a Politico-tól dicséret. Nagyobb a befolyásunk mint gondolnánk? 🙂
Kéfa
2017-12-16 at 20:25
🙂 Ez tetszett.
khm
2017-12-16 at 18:20
Függetlenségi háború[szerkesztés]
Izrael 1948-as függetlenségi nyilatkozata nem említette Jeruzsálemet, de megígérte, hogy Izrael minden vallás szent helyét meg fogja védeni. Az izraeli függetlenségi háborúban nagy területeket hódított meg, de elvesztette Jeruzsálem zsidó negyedének óvárosát és a város keleti részét. Jeruzsálem 1967-ig Kelet- és Nyugat-Jeruzsálemre oszlott.[59] Az óváros zsidó negyedéből elűzték a zsidókat, és a zsidóságot elzárták a Siratófaltól, a zsidóság legszentebb helyétől. 1948-ban a védelmi miniszter kiadott egy nyilatkozatot, amellyel izraeli törvények hatálya alá vonta Nyugat-Jeruzsálemet és Palesztina elfoglalt területeit.[60]
1949 végén Dávid Ben-Gúrión miniszterelnök Jeruzsálemet Izrael elválaszthatatlan részének és fővárosának deklarálta, amit a Knesszet is megerősített. A fővárossá tétel 1950. január 4-én lépett hatályba, amit csak kevés ország ismert el. I. Abdallah ibn Husszein jordán király a hírre annektálta Nyugat-Jordániát és Kelet-Jeruzsálemet. Ezt csak Pakisztán ismerte el, Nagy-Britannia pedig csak Nyugat-Jordánia annektálását ismerte el. Az országok nemzetközi közössége csak 1952-ben ismerte el Nyugat-Jeruzsálem izraeli fennhatóságát.[59] A nemzetközi jog alá vételre egyre kisebb volt a remény, ezért az ENSZ sem hozakodott vele elő többet. Izrael szerint Nyugat-Jeruzsálemet jogszerűen vonta fennhatósága alá, mivel a terület a brit mandátum megszűnésével senki földjévé vált, és megszerzése védelmi célokat szolgált a támadó arab hadseregek ellenében
Kéfa
2017-12-16 at 20:38
Izrael szabad vallásgyakorlatot biztosit a keresztények, zsidók és az iszlám számára.
Teljesen korrekt, mi ezzel az EU baja?
khm
2017-12-16 at 18:18
1009-ben al-Hakim fátimida kalifa utasítására teljesen lerombolták a Szent Sír templomot és nem engedték újra felépíteni.[32] Pogromot rendezett a keresztények és a zsidók ellen, majd különféle korlátozó előírásokat vezetett be velük szemben. Eltiltotta tőlük a bort és a keresztényektől a disznóhúst. A muszlimoknak megtiltotta, hogy a zsidókkal kereskedjenek. A zsidóknak csengettyűt kellett hordaniuk a nyakukban.[33]
A kemény üldöztetés öt éven át tartott. Még utána is megvetették őket a muszlimok. A keresztények nem hordhattak magukkal fegyvert, nem ülhettek lóra, nem viselhettek turbánt és a helyi divat szerinti lábbelit.[34] Homlokukon meg kellett nyiratkozniuk, és övvel és a vállukon két sárga csíkkal jelezniük kellett keresztény voltukat. Ajtajuk elé fadémont kellett állítaniuk.
khm
2017-12-16 at 18:22
Nekünk másfajta démonunk van,
Lásd alább ezt a buzit.
khm
2017-12-16 at 18:11
Az első templom ideje[szerkesztés]
Jeruzsálem korai történelmének írásos emléke csak a Szentírásban maradt fenn. A régészeti anyag egészen az i. e. 8. század végéig meglehetősen szegényes. A Szentírás szerint a várost Dávid király csapatai meghódították, majd fia, Salamon király tette igazán naggyá az izráeli királyság fővárosát. Jeruzsálem a zsidó állam politikai, gazdasági és vallási központjává vált. Az akkori városközpont a mai Óvárostól délre, a Hinnom-völgyben volt. Északabbra épült a templom Salamon idején (i. e. 970–930 körül, Királyok első könyve, 8).[19]