A csaknem félmillió hazai vállalkozásnak eddig mindössze alig három százaléka élt a szellemi tulajdonának levédésével. Ezt az elenyésző hányadot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala már rövid távon legalább a duplájára szeretné növelni – áll a Magyar Nemzet hétfői számában, amely Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnökével közöl interjút.
Támogatástól, adókedvezménytől, piacszerzéstől és tőkebefektetéstől esik el az a feltaláló, aki nem védeti le a fejlesztését; az esetleges figyelmetlenség milliárdos károkat, cégek, kutatók ellehetetlenülését eredményezheti – fogalmazott Pomázi Gyula. Az elnök kiemelte, ha az adott fejlesztő levédeti termékét, sok mindenből származhat bevétele: a terméken kívül például eladhatja a licencet vagy a gyártási, értékesítési jogot. Ennek kapcsán kiemelte azt is, hogy ha a feltaláló kutatás-fejlesztési támogatást kap, adó-visszatérítéshez jut, és az eredményből mégis egy külföldi vállalkozás csinál pénzt, az nem térül meg nemzetgazdasági szinten sem. Az elnök döbbenetesnek nevezte, hogy a magyar vállalkozói köztudatban mennyire nincs jelen az, hogy a szellemi tulajdonnak hatalmas értéke van, és azt meg kell védeni. A csaknem félmillió hazai vállalkozásnak eddig mindössze alig három százaléka élt a szellemi tulajdonának levédésével. Ezt az elenyésző hányadot a hivatal már rövid távon legalább a duplájára szeretné növelni. Mint fogalmazott, a Magyarországon bejegyzett oltalmak száma fontos mutató, jól illusztrálja a piaci képességeket, a befektetési vonzerőt, a technológiai érettséget. A hazai élelmiszeriparban például tizenegy termékvédjegy van, emellett több mint negyven minőséget tanúsító védjegy. Ausztriában ezzel szemben 33 ezer termékhez tartozó védjegyet tartanak nyilván, mert a családi gazdaságok szintjén is aktívan, tudatosan védik a termékeiket, legyen az sajt vagy pékáru. Az elnök szerint ugyanakkor már éledezni látszik a tudatosság itthon és európai uniós szinten is. Megjegyezte: erre nagy szükség van, mert ha nem változik a szellemi tulajdont érintő hozzáállás, elhúz az ország mellett az Egyesült Államok és Ázsia. Az elnök példaként említette, hogy a száz amerikai vezető vállalkozás együtt nagyjából annyi oltalommal rendelkezik, mint az összes európai cég. Magyarország pedig az itteni átlagtól is elmaradt – magyarázta az SZTNH elnöke.
Pomázi Gyula úgy vélte, hogy sikerült olyan innovációs közeget kialakítani Magyarországon, amelyre jól lehet építkezni, és segíti a tudatosságot. Ez jól látszik már az egészségiparban, hiszen a járványhelyzet miatt hatalmas társadalmi nyomás nehezedett a kutatókra, feltalálókra, cégekre, hogy az innováció minél hamarabb kézzelfoghatóvá váljon, hasznosuljon. A tudatosság növekedése a pandémia nyomán előállt gazdasági helyzetnek is erőteljesen köszönhető az elnök szerint, aki jó jelnek tartja, hogy egyre többen gondolják úgy: a gazdaság megerősödését az értéktöbblet előállításával lehet elérni. Pomázi Gyula kiemelte, azon dolgoznak, hogy a jövőben ne jelenhessen meg olyan hazai és uniós finanszírozású kutatás-fejlesztés-innovációs (KFI) pályázati kiírás, amelyből hiányzik az a követelmény, hogy a pályázó a projektben létrehozandó innovációt köteles levédetni. Még mindig jellemző, hogy egy-egy tendert, támogatást, kutatási projektet azért veszítenek el hazai vállalatok, mert nincsenek oltalmai vagy KFI minősítése. Az utóbbi dokumentumot szintén az SZTNH állítja ki, és ez adókedvezményre is jogosít. Az elnök arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak is fel kell eszmélnie, mert különben végleg lemarad a versenytársaitól, technológiai múzeummá válik. Szerinte annak is köszönhető az európai vakcina fejlesztésnek lemaradása, hogy az uniós magán- és versenyjogi rendszer túlságosan hosszú időt hagy arra, hogy összeálljon a hasznosításhoz szükséges dokumentáció. Az SZTNH-nál, igazodva a nemzetközi jogszabályokhoz, a szabadalom-engedélyezési eljárások átlagos átfutási ideje 21 és fél hónap, ami az egy évvel korábbi 25-höz képest már jelentős csökkenésnek számít. Ez a szám az Európai Szabadalmi Hivatalnál 22-23 hónap. Ugyanakkor az ilyen időtáv egy lélegeztetőgépnél nem értelmezhető. Ezt tudják az ázsiai országokban és az Egyesült Államokban, de Európa elkényelmesedett, pedig kemény és egyre kiélezettebb lesz a verseny – figyelmeztetett a hivatal elnöke.
Forrás: MTI ; Fotó: tudas.hu
laci
2021-03-01 at 18:15
A szellemi tulajdon szabadalmazásáért, levédéséért, miért kell egyáltalán fizetni? Ez nem tartozik az egyetemes emberi jogok közé, mint a magántulajdon? Habár azt megadóztatják az államok. De a szellemi tulajdonért miért kell adót, vagy védelmi pénzt fizetni egy államnak?
Hesslerezredes
2021-03-01 at 12:26
Magánembernek pokoli drága a szabadalmi díjak fizetése – tapasztalatból mondom, volt találmányom, ami azért lett jóval idő előtt “közkincs”-csé, mert nem volt pénzem fizetni a fenntartási díjakat. Persze lehet mondani, hogy ha nem valósították meg – ami ugye pénzt kellett volna, hogy hozzon, fedezetet a szabadalmi díjakra – akkor ‘annyit is ért’ az a találmány. Nem biztos.
ViAM
2021-03-01 at 11:15
Nézheti magát, aki nem védette le szellemi tulajdonát. Nagyon-nagyon hosszú lista mutatja a ráfázottak sorát.