GEOrgPOLITIKA – Megtalálták a Hamász vezéreinek bunkerét
Az izraeli hadsereg egyre szorosabbra fogja a gyűrűt Gázaváros körül. A katonai vezetés szerint sikeresen lokalizálták azt a bunkert, ahol a Hamász vezetősége lehet. Joáv Galant védelmi miniszter szerint a város a világ legnagyobb terroristabázisa. A legfőbb célpontok között van Jahja Szinvar, a Hamász rangidős vezetője is, aki nagy valószínűséggel szintén ebben a bunkerben tartózkodik. Az alagutak felszámolására szakosodott katonák eközben folyamatosan robbantják be a felfedezett járatokat, hogy ezzel is leszűkítsék a terroristák mozgását a több száz kilométer hosszú alagútrendszerben.
A miniszter szerint sikerült levadászni Muhszin Abu Szinát, a Hamász fegyverfejlesztőjét. A férfi a terrorszervezet fegyverkészletéért volt felelős, és komoly szerepet játszott a rakéták és páncéltörő gránátok legyártásában. Az Izraellel szomszédos arab országok és az ENSZ is folyamatosan arra kéri Jeruzsálemet, hogy legyen egy humanitárius tűzszünet, ám az izraeli kormány ezt elutasítja. Akkor lenne erre remény, amennyiben a Hamász az összes túszt szabadon engedi. A terrorszervezet erre viszont nem hajlandó. Kommunikációjuk szerint eddig 70 túsz vesztette életét az izraeli légicsapásokban. Nem tudni, hogy ez valós adat, vagy pedig csak a pszichológiai hadviselés része.
Németországban komoly készültség van, mivel holnap lesz az úgynevezett „Birodalmi Kristályéjszaka” évfordulója. 1938. november 9-én kezdődtek a náci Németországban a pogromok. A zsidó tulajdonban lévő üzleteket a nácik feldúlták és megkezdődött a zsidó közösség elleni uszítás. Az SA verőlegényei szétverték a zsinagógák berendezését, vandál módon tönkretették az izraelita temetőket és ezzel kezdetét vette a XX. század legvéresebb időszaka. Elkeseredésükben háromszázan önkezükkel vetettek véget életüknek. A holnapi megemlékezés alatt komoly terrorfenyegetettség lesz, mivel a migránsokkal érkező dzsihadisták közül lehet olyan, aki merényletre készül. Megerősítették a zsinagógák, a zsidó iskolák, könyvtárak, kulturális központok és éttermek védelmét. Komoly gondot okoz, hogy Németországban több ezer radikálist tartanak számon a titkosszolgálatok.
Amerikai tisztviselők állítólag kétségeket fogalmaztak meg a nagy hatótávolságú rakéták hatékonyságával kapcsolatban, amelyekről Joe Biden elnök kormányzata állapodott meg, hogy Ukrajnának adja őket. A kérdéses MGM–140 Army Tactical Missile System (ATACMS) Ukrajnának való átadásába a Biden-adminisztráció szeptemberben egyezett bele, miután korábban elutasította azt, mert aggályai szerint a fegyver eszkalálhatja a konfliktust, mivel lehetővé teszi Kijev számára, hogy mélyen orosz területre lőjön. "Most az ATACMS-szel kapcsolatban az a félelem, hogy nem fog olyan nagy különbséget jelenteni, mert az oroszok megtanulják, hogyan parkoljanak a fegyverek hatótávolságán kívülre a repülőgépeikkel" – jelentette kedden a New York Times Biden névtelenséget kérő tanácsadóira hivatkozva.
